MAGYAR SZÍNPAD 1906. április (9. évfolyam 91-118. sz.)

1906-04-24 / 112. szám

1906. április 18 7 Franczia bohózatban szokatlan morál. Érthető tehát a szinház egyik nőtlen művészének kifakadása. A premier után keserűen kiáltotta: — Na, ez szép darab! Már megint rontjuk az erkölcsöket! . .. III. Az altistáné. Egy vidéki színházigazgatóhoz egyszer belép néhány perczczel az előadás előtt a karmester és kétségbeesett arczczal jelenti: — Igazgató ur, nagy baj van! az altistáné berekedt s ma este abszolúte nem énekelhet. Mit csináljunk? A direktor — a kiről ismerősei tudják, hogy nem ő találta fel a puskaport — nyugodtan és fölényes mosolylyal jegyezte meg: — Egy olyan színházban, mint a mienk, meg sem szabad érezni, ha egy altistáné megbetegszik. Csengetett s behivatta a kórus egyik fiatal női tagját. — Miczi — szólt a direktor a belépő hölgyhöz, — nyomban öltözzön fel altistánénak! Mime. Színházi élet. Budapest, április 25 Udvari élet. — Színpadi társalgó szabad ég alatt. — Az udvari élet beköltözött Budapestre. Egyelőre nem a budai királyi palotába, hanem csak a színházakba, ott is csak azokba, a melynek van udvara. A mikor igy a tavasz táján már megenyhül a lég és vidul a határ, az öltözőkben és az öltözők tájékán — a folyosókon meg a színpadi társalgóban — bizony nem a legkellemesebb tartózkodni. Ilyenkor már Thália papjai és papnői a szabadba vágyakoznak. Minden jelenésük után, a mint kikerülnek a kulisszák közé, nagyokat sóhajtoznak és folyton azt hangoztatják, hogy milyen rabszolgák, milyen martirok, milyen szerencsétlenek ők. Ők csak festve látják a kék eget, az ő virágaik enyvszaguak, az ő napsütésük, verőfényük a villamos reflektor. Ilyenkor nagyon elégedetlenek az emberek és különösen a délutáni előadásokon tör ki belőlük az elkeseredés. De ez alól a szabály alól is van kivétel. Két szinháznak tágas, levegős udvara van, a hol egy tenyérnyi eget s igazi napsütést láthatnak a szinészek, színésznők s itt az elégedetleneket megbékíti — az udvari élet. A Nemzeti Szinház-nak és a Királyszinház-nak van efajta udvari élete. Ott a Lendvay szobra körül sorakoznak a frissen mázolt fapadok : ezeket lepik el felvonásközökben a Nemzeti Szinház művészei és művésznői, hogy egy kis pihenőt tartsanak és csevegjenek, a mig ismét rájuk kerül a sor a színpadon. Itt szivarozgat Újházi mester és itt mutatja be roppant karerejét Mihályfi, a ki félkézzel emelgeti fel a nehéz padokat és czipeli egyik helyről a másikra. Néha egy-egy szerző is beletéved az udvarra telepitett színpadi társalgóba és itt mondja el nézeteit — szerzőtársairól. A Királyszinház udvarán, a Csengeri-utcza felől, kis kerti székeken tartanak sziesztát Gül-Baba, János vitéz és a Helyreasszony szereplői. Mert az udvari életnek egyformán részesei kicsinyek és nagyok. Blaháné itt mesél történeteket a régi jó időkből, Fedák Sári itt mondja el jövő nagy terveit, Sziklai Kornél, Németh József, Környei s a többi mind itt piheni ki a színpadi fáradalmakat. S mig odabenn komoly játék folyik, itt vidámság s jókedv tobzódik és nóta szól, meg hangos kaczagás . . . mintha a liget berkei közé rándult volna ki a czigánysor gondtalan népe. A dologban pedig az a legmeghatóob, hogy ezt az udvart négy kopár fal határolja s ezért Beöthy igazgató köröskörül — kerti diszletet állíttatott fel. Igy aztán teljes az illúzió!... - Y.Vidéki színpadok. , Budapest, április 25. A nagyvátadi szinháznak és közönségnek érdekes vendége lesz szombaton. Ekkor érkezik Nagyváradra Herczeg Ferencz, hogy résztvegyen darabjának, a Bizáncz-nak, ottani előadásán. Az előadást a „József főherczeg szanatóriumegyesület" alapja javára rendezik s arra Hetczeg Ferenczczel együtt Nagyváradra megy Lukács György volt kultuszminiszter is, a ki a szanatórium-egyesület védnöke. Az előadás előtt Herczeg Ferencz konferencze-ot tart a darabjáról. Nagyvárad közönsége érdeklődéssel várja a kiváló irót és számára kiváló fogadtatást készit. Előadás után a nagyváradi írók és művészek Herczeg Ferencz tiszteletére társaslakomát rendeznek. * A kolozsváii színházban tegnap este Prevost Henrik, az Operaház tenoristája, vendégszerepelt. A zsidónő Eleázár szerepében lépett fel. • Újházi Ede, a Nemzeii Szinház művésze, e héten két estén lesz vendége a szegedi szinháznak. Csütörtökön a Ledonnard apó, szombaton a Constantin abbé czimszerepet játssza. A csütörtöki előadást a „Vidéki hírlapírók országos szövetsége" javára tartják. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy irczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet, ira 2 kor és szappan, ára 1 kor., használja Kapható Balassa gyógytárában Budapest-Erzsébetfalva és Binden gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, április 25. A bécsi Operaház igazgatósága elfogadott előadásra egy kis ballettet, melynek zenéjét Skofiz Ferencz irta. A balletszöveget egy igen magasrangu katona tiszt irta, mint bécsi színházi körökben beszélik: a királyi család egyik tagja. Az uj balletet még az idei szezónban kezdik betanulni. « A berlini Central- Theater igazgatója: Ferenczy a szinház társulatával még ebben az évben két hónapig tartó körútra indul Dél-Amerikába. Augusztus 20-án kezdik meg előadásaikat Buenos-Aires-ben A madarász czimü operettel. * A párisi nagy operában felfrissítették nyolcz évi pihentetés után Wagner operáját: A nürnbergi mesterdalnokok-ai, a mely azonban

1; közepesnél jelentékenyebb sikert ezúttal sem ért el. • Uj olasz operák küszöbön lévő bemutatásáról ad hirt egy milánói lap. Ezek pedig a következők: Pharma lirai epizód a lengyel felkelés idejéből, irta La Rotella, A polgát nemes és Idegenek Nápolyban irta: Esposito és Maliarda zenei tragédia 2 felvonásban, irta: Mario Tarenghi. * A trieszti városi színházban először került szinre Tommasini Vincento Medea czimü uj dalmüve. Az operát, melynek cselekménye Euripides után készült, barátságosan fogadta a tengerparti város közönsége. * A kölni Residenz-Theater kapuit bezárták a mult héten és a szinház beszüntette előadásait, a hivatalos jelentés szerint „rossz üzletmenet" miatt. Színházi pörök. Budapest, április 25 Érdekes szinházi pör foglalkoztatja mostanában a párisi sajtót. Gailhard, a nagy Opera igazgatója vonakodik megfizetni a szegényadót azon diszelőadások után, a melyeket az angol és spanyol király tiszteletére rendeztek. Mesureur, a párisi szegényház igazgatója és volt kereskedelemügyi miniszter azonban ragaszkodik hozzá s hogy az igazgatót a járó 3181 frank fizetésére birja, pört indított ellene. És megtörtént az a különös eset, hogy Mesureur egész Párizsban nem talált valamire való ügyvédet, a ki hajlandó lett volna a pör vitelére vállalkozni. Egyikük sem akart ellenséges viszonyba kerülni a párisi Opeia hires igazgatójával. a ki annyi szabadjegy felett rendelkezik. A véletlen azonban segítségére sietett a szegényeknek. Gailhard Poincare ügyvédet bizta meg a pör vitelével, a ki pár nappal utóbb kinevezték pénzügyminiszterré s igy visszaküldte az igazgatónak az összes iratokat. Ilyenformán ügyvéd nélkül fog a tárgyalás lefolyni. Gailhard is Mesureur is személyesen fogják majd igazukat bizonyítgatni. * A Berliner Theater rendezője, Benzinger Ernő, azért került a bíróság elé, mert megsértette az egyik Feisfel nevü színész, A békítési kísérletek teljesen hiábavalónak bizonyultak. Benzinger nem akart bocsánatot kérni a szinésztől, azzal a megokolással, hogy ezáltal csorbát szenved a rendezői tekintélye. Benzinger-1, a kinek nagy érdemei vannak a színpadi reform terén, Bonn Ferdinánd igazgató megtette rendezőnek, a mi nagy elégedetlenséget keltett a szinház többi tagjai körében. Februárban olvasópróbát kellett volna tartani a foyerben. A rendező és az ügyelő azonban hiába várták a színészeket, a kik a szinház vendéglőjében vigan söröztek. Benzinger erre berontott a vendéglőbe és stentori hangon igy kiáltott: — Hát nem jönnének végre a próbára? A panaszos találva érezte magát és kikérte magának ezt a hangot, mire a rendező ezzel felelt; — Ha nem hallgat el rögtön és abba nem hagyja ezeket a csirkefogó tempókat, nyakon vágom I A rendező nem tagadott a bíróság előtt, kijelentette azonban, hogy a panaszos nagyon felingerelte azzal, hogy a szemébe nevetett. A bíróság erre 30 márka pénzbirságra itélte el. Court-Richter Fitzgerald, new-yorki színházigazgató, a többi színházigazgatóval szövetkezett, hogy egy Metcalfe nevü haragos kritikust nem bocsátják be többé a színházaikba, még akkor sem, ha a belépő-jegyet maga vásárolja. A kritikus erre pörrel felelt. Pörbe fogta többek között Conried, Klaw Erlanger, Hammerstein és Frohmann igazgatókat is és fejenkint 30,000 dollár kártérítést követelt tőlük. A kritikus a bíróság előtt azt bizonyította, hogy az igazgatók hivatásában akarták őt lehetetlenné tenni és máris tönkre tették a jó hirét. Elmondta, hogy bár készpénzért megvásárolta a jegyet, szégyenszemre rendőrrel vezettették ki a nézőtérről. Az összes felek a bizonyítás megengedését kérték. Ezért a tárgyalást elhalasztották. = Naschitz-féle nyilvános felsőbb leányiskola internátusa és gyermekinternátus. Budapapest, Andrássyuti villasor 127/c. — Bennlakók felvétetnek a nagy színidére is. — Nyilvános felsőbb leányiskola, nyilvános elemi fiu- s leányiskola és kisdedóvó Budapest, Andrássyut 33. sz. = Színeszeink és művészeink ruhaszöveteiken Semler J. elsőrangú posztókereskedésében (Bécsi-utcza! szerezik be = Biró M Mátyás fogászati műterme Budapest. VI., Nagymezö-utcza 28. sz. alatt van. = Én állandóan a Czettler-féle manumoiiin kexfinomitót használom, rr.ert ez a legjobb I Kaphaio Töröknél. P

iupimun iMO-h». a legjobb kivitelben, úgymint: arany, platina, aluminium és kautsukban; arany koronák; ^munka, szajpadtás 1 , __ nélkül' fogsorok, nem jól iilö fogsorok átalakítása, plombirozás, .foghúzás, érzéktelemtve. ?1Bíró M. Mátyás