MAGYAR SZÍNPAD 1906. január (9. évfolyam 1-31. sz.)

1906-01-28 / 28. szám

IP Magyar Színpad" melléklete. (28 szám) M. KIRO OPERAHAZ. ««ausifatti""!'"' •-•tMJfTSMí w*M»»r»«M*rv »A varázsfuvola« szövege. Első felvonás. Tamino lelkendezve siet be egy óriáskígyó üldözése elöl és összerogy. Papageno közeledik. Tamino azt hiszi, hogy ő ölte meg a kigyót és megmentőjét üdvözli benne, az hiúságból elfogadja a köszönetét és dicsekszik erejével. A három nő szájára lakatot tesznek, mert másnak hőstettével kérkedett. Taminonak az éj királynője leányának képét adják át neki, beleszeret a képbe és szeretné annak élő mását átölelni. A három nő elmondja, hogy Paminát egy gonosz fejedelem elrabolta anyja kertjéből s az ö feladata lenne öt anyjának visszaszerezni. Tamino örömmel vállalkozik erre s nyilt változás után megjelenik az éj királynője és Taminonak igéri feleségül leányát, ha megszabadítja fogságából. A három nő egyike Taminonak egy varázsfuvolát ad, mely segítségére lesz vésznek idején. Változás. Terem. Sarastro palotájában. Monostatos behurczolja a szökni akaró Paminát s bilincsekbe akarja verni. Majd elküldi a szolgákat, hogy egyedül maradjon vele. Papageno bejön — mindketten megijednek egymástól s elrohannak. Papageno visszatér s elmondja Paminának, hogy anyjától jött, mint egy deli ifjú kísérője, a ki őt ki fogja szabadítani, mert szereti. Azután megszöknek. Változás. Nagy tér, három templommal. A három fiúcska vezeti Taminot. A középső felé indulván egy ősz pap lép elébe, a ki felvilágosítja, hogy Sarastro nem olyan gonosz, a milyennek öt fecsegő női nyelvek hirdették. Most előveszi fuvoláját s nemsokára hallja Papageno jeladását. Elmegy, hogy találkozhassék vele. Papageno és Pamina besietnek és Tamino után kiáltanak. Az válaszol fuvolájával, de mielőtt még visszatérhetne, Monostatos már elérte a szökevényeket s egy egész szolgahad jön nyomában. Papageno most játszani kezd harangjátékán, a mitől mindnyájan akaratlanul tánczolásnak erednek és énekelve eltánczolnak. Most már megszökhetnének, de ebben ismét Sarastro közeledte akadályozta meg őket. Tamino vissza jő s rögtön megismeri Paminát. Monostatos el akarja őket választani, de Sarastro lelkületét jól ismervén, a várt elismerés helyett botbüntetésre itéli. Második felvonás. Pálmaerdő. Sarastro papjaival tanácskozik. Tamino megakarja nyerni Paminát s mivel érdemes rá s ki akarja öt küzdeni, kéri, hogy a papok támogassák törekvésében. Mindnyájan megigérik jóakaratukat Sarastro ajánlatára. Változás. A templom előcsarnoka. Sötét éjjel. A szónok és egy pap bevezetik Taminót Papagenot. Megkérdik, hogy készek-e a próbát kiállani. Tamino igennel felel és nem retten vissza még életének koczkáztatásától sem és Papageno akadékoskodik egy kicsit, de midőn hallja, hogy Sarastro számára egy hasonló szép fiatal leányt tartogat — neve Papageno — rááll a feltételekre. Változás. Kert. Pamina virágok közt alszik, Monostatos meglepi s csókot akar rabolni tőle. midőn az éj királynője megjelenik. Tőrt hoz leányának, hogy megölje Sarastrot, a mely esetben visszatérhetne anyjához. Monostatos hallgatódzott s a királynő távozta után a gyilkosságtól borzadó Pamina kezéből kiveszi a tört s hajlandó helyette a gyikosságot elkövetni, ha megajándékozza szerelmével. Pamina vonakodik, mire Monostatos ráfogja a tőrt, de megérkezik Sarastro és megmenti öt. Változás. Csarnok. A két pap bevezeti Taminot és Papagenont s meghagyja, hogy ha a kürt szó megharsan, jobbra induljanak : addig egy szót sem szabad szólaniok. Papageno szája persze Tamino intései daczára, egyre jár. Pamina siet be és örömmel üdvözli Taminot, kit oly régen keres, ijedve tapasztalja, hogy Tamino nem szól hozzá, azt hiszi, már nem szereti őt, de kétségbeesése daczára Tamino néma marad. Most Papageno is hallgat és Pamina szomorúan távozik. Változás. A pyramisok közt. Sarastro intésére bevezetik Taminot s utána nemsokárPaminát, a kinek azt mondják, hogy utoljára látja kedvesét. Az aggódó szerelemmel beszé hozzá, de ö nem válaszol, csak néhány rövid búcsúszót intéz hozzá. Eltávoznak. Papageno vidám dalt énekel, melyben kifejezi, hogy egyetlen óhaja egy kis feleség. Az öreg banya bebiczeg: itt vagyok ! Tied leszek, ha örök hűséget esküszöl. Papageno nem igen hajlandó, de mikor hallja, hogy különben örök fogságot kell szenvednie, ráfanyalodik s ekkor a banya hirtelen fiatal leánynyá — Papagena — változik át. Változás. Pálmaerdő. Pamina jö Kétségbevan esve, hogy kedvese elhagyta s megakarja magát ölni. A fiúcskák figyelmeztetik, hogy az bün, kirántják kezeiből a tőrt és elárulják, hogy Tamino is szereti őt. Felszólítják Pamináthogy kövesse őket. Változás. Hegyes vidék. Taminot két vértezett bevezeti, hogy az utolsó próbát kiállja s a tűzön s vizén átmenjen. Két pap Paminát vezeti be. Most már szabad egymással beszélniök és Tamino biztosítja szerelméről, csak még egyszer kell a halállal farkasszemet néznie. Pamina vele megy és reméli, hogy ha Tamino atyjának varázsfuvoláján játszik, sértetlenül fognak a két elem harczából vissszatérni. Ugy is történt. Sarastro és a papok üdvözlik a győzőket, kik most már egymáséi s a templomba vezeti őket. Változás. A nap temploma. Sarastro a templom előtt megáldja az uj párt. NEMZETI SZÍNHÁZ. uxx*tszxxzxxxxxxxxxzxxzxxx.txz: i A «Vénusz» szövege. Első felvonás. Báró Karády Béla szobrász Rómában egy ismeretlen magyar hölgyről egy Vénusz-szobrot mintázott. Az ismeretlen hölgy ezer lirát kért a modell-állásért, de az arczát elfátyolozta és igy róla Karády csak a Vénusz testét mintázhatta meg. A műteremben a rejtélyes modell — a kibe a főúri szobrász beleszeretett — ott felejtett egy kis ezüstórát, benne egy női fényképpel és erről a fényképről mintázta meg Karády a Vénusz-szobor fejét. A szerelmes szobrász keresi, kutatja mindenütt modelljét, de nem tud ráakadni. Jó barátja: Kasznár Andor iró felismeri a fényképről, hogy az Bántelky Ádám országgyűlési képviselő neje: Iza. A két jó barát egyesülten vállalkozik a titokzatos modell leleplezésére. Bántelkyék Kasznár meghivására eljönnek Karády műtermébe, hogy az uj szobrot megnézzék, de megelőzi őket Gáthy Erna, — Bántelkyék szegény rokona — a ki mielőtt a szobor elől félrehúznák a függönyt, fátyólával eltakarja a Vénusz fejét. Második felvonás. Bántelkyék szalónjában folyik a hajsza a modell után. Erna tudtára adja Izának, hogy a művész az ő fejét mintázta a szoborra és hogy szerelmes belé. Ráveszi, hogy vállalja el a modelállást és űzzön szere'mi játékot Karádyval. De a játék komolyan végződik ; Karády bevallja szerelmét Izának, megkéri kezét és az asszony elhatározza, hogy elválik férjétől és a Karádyé íesz. Kasznár közben kivallatja Ernát, a leány bevallja, hogy nem Bántelkyné, de ő volt a modell, e'adta ezer líráért a „becsülete árnyékát", hogy szegény beteg édes anyja római orvosának honoráriumát fizethesse. Kasznár, a ki már régen érdeklődik Erna iránt, e nemeslelküségtől és önfeláldozástól megindulva, felajánlja \ kezét és szivét a leánynak. De ekkor ujabb bonyodalom támad: Puntofranco panamai követ, a ki folyton ott lábatlankodik Karády műtermében, lefényképezte a Vénusz-szobrot és a szobor képét tévedésből éppen Bántelkynek, Iza férjének, adja át, a ki ilyenformán azt hiszi, hogy a felesége, a ki modellt állt egy Vénusz-szoborhoz — megcsalta öt. Harmadik felvonás. Karády lemond Izáról és szerelméről, a mikor megtudja, hogy az asszony hazudott neki és nem ö volt a római modell, hanem Erna. Csomagoltat és készül elu'azni. Mindnyájan a műterembe jönnek, a hol Puntofranco, hogy jóvátegye végzetes hibáját, kinematografikus képekkel bebizonyítja Bántelykynek, hogy a felesége ártatlan, mert Karády egy idegen modell testére mintázta rá a felesége fejét. Bántelkyék kibékülnek, Erna pedig Kasznárnak nyújtja kezét. A „Nagymama* szövege Szerémi grófnő fiatal szive szerelmével Örkényi Vilmos tárót boldogította, de szülei akaratára kezét Szerémi grófnak nyújtotta. Azóta sok idő telt el. Szerémi grófnő özvegy és miután a halál gyermekei boldogságától is megfosztotta, unokájára pazarolja szive egész szeretetét. Idősebb fiától maradt Ernő gróf, a nagymama szemefénye, a fiatalabbiktól Mártha, a ki még kis korában zárdába kerül, a nélkül, hogy a grófnőnek erről tudomása volna. Ez a zárda éppen az, melynek Szerémi grófnő a védnöknője. Egy séta alkalmával Ernő gróf meglátta Márthát és egyben meg is szerette. Hogy közelébe férhessen, rábírja nevelőjét, Tódorka Szilárdot, segitse be az intézetbe nyelvtanár minőségben. A jólelkű professzor, a ki maga is szerelmes egyik intézeti tanárnőbe, Seraphin kisasszonyba, nem tudja megtagadni kis gazdája kérését. így kerül Ernő gróf Bárány Ernő néven a zárdába. A turpisság azonban csakhamar kiderül, mert Tódorka ur lelkiismeretfurdalásai felfedezik a titkot a grófnőnek. A grófnő erre elmegy az intézetbe, a honnan éppen most eltávozik Örkény báró. A grófnő szeretetteljes haraggal feddi unokája csinjét és mikor a kis Márthával magára marad, csakhamar felismeri benne unokáját és vele tengeri fürdőre megy. Itt időzik Kálmán is, Örkényi báró unokaöcscse, nevelőjével, a derék Kosztával. Mártha, a ki mit sem tud arról, hogy Ernő őt szereti s benne csak unokafivérét ismeri, csakhamar szerelmes lesz a neki hevesen udvarló Kálmánba. Eközben megérkezik Ernő grói is. A nagymama előkészíti Márthát arra, hogy őt unokája nejéül szemelte ki. Mártha első pillanatra megretten. De mert nem akar az imádott nagymamának fájdalmat okozni, beleegyezik, hogy feleségül megy hozzá. Szomorú levelet ir Kálmánnak, hogy nem lehet az övé. Ez nem tudja mire vélni vonakodását és szemére hányja csapodárságát. Ernő gróf tanuja lesz e jelenetnek és a két fiatal ember összeszólalkozik. Párbaj kerül a dologból. A fogadó előszobájába érkezik a grófnő is. Mindent megtud és kedves ábrándját látja üstbe menni, hogy t. i. Ernő és Mártha nem lesznek egymásé. De Ernő gróf már mást szeret: Piroskát, Kálmán húgát, a kit akkor szeretett meg, mikor a leány kérdőre vonta, őszintén katona-nevelt leány módjára, hogy nem akarja fivére vérét ontani. A nagymama boldognak akarja látni Márthát. Föltárja az ezredes előtt a multat, a ki mikor megismeri a jó szivét, elérzékenyülve szól: »Keressük föl a elvesztett boldogságot«. A grófnő a gyorsan előhívott Márthára és Kálmánra, majd Ernőre és P'-oskéra czélozva felel: »Bennük leljük föl az elves tett tavaszt«. r A A szépség ápolására legjobb szer a „Miranda"-Creme eltávolít nci iden bőrtisztátalanságot és a? arcnak szép, üde kinézést ad Nem tartalmaz semmiféle ártalmas v. mérges szert és nappal is használható. 1 tégely Miranda Creme 1 k. 1 drb Miranda-szappan 70 f. 1 doboz Miranda-puder 1 k, — három színben. — Budapesten kapható: TÖRÖK JÓZSEF gyógyszertárában, vagy a készítőnél: DIESES J. C. | utódainál, Eszéken, felsővárosban, ahol postai , V megrendelések utánvétel mellett eszközöltetnek ' SPfl