MAGYAR SZÍNPAD 1905. április (8. évfolyam 91-118. sz.)

1905-04-18 / 108. szám

2 1905. április 18. Budapesti színpadok. Budapest, április 18. A budapesti színházak a húsvéti ünnepeket megelőzőleg, nagypénteken és nagyszombaton, szünetet tartanak. * A Magyar Királyi Operaház-ban holnap szerdán Siegfried kerül szinre Erkel Sándor síremléke javára. Ez előadás V

27-kor kezdődik. Húsvét vasárnapján A denevér-t adják az Opera és a Nemzeti Szinház nyugdíjintézete javára. * A Nemzeti Szinház-ban csütörtökön lesz Az ember tragédiája nagyérdekü reprize, melyről lapunk más helyén bővebben emlékszünk meg. Ezt az előadást 3/

47-kor kezdik. — Húsvét vasárnapján délután Miss Hobbs, este Az ember tragédiája, húsvét hétfőjén délután A titok, este A boszorkány kerül szinre. * A Vigszinház-ban a berliniek vendégjátéka e hó 26-ikától május hó 5 ikéig bezárólag, vagyis tiz estére fog terjedni. Brahm Otto, a Lessing-szinház igazgatója, ugyanazzal a társulattal jön, a melylyel már eddig is irodalmi és művészi nagy sikereket ért el nálunk. Oszlopos tagjai Lehmann Elza, Triesdi Irén, Eberty Paula, Bassermann, Sauer, Rittner, Köhlér. Az első öt előadás műsora: április 26-án, szerdán : Traumulus, Holz Arno és Jerschke színmüve. Április 27-én: A népgyiilölő, Ibsen drámája. Április 28-án: A tizenhétévesek, irta Dreyer Miksa. Április 29-én : A takácsok, Hauptmann Gerhardt hires müve. Ápr. 30-án megismétlik a Tiaumulust. E vendégszereplés következtében a Kézről-kézre csak április 25-ikéig bezárólag kerülhet szinre. Jegyek már mától kezdve válthatók a rendes vendégszereplési árakon. A Vigszinház Részvénytársaság részvényesei jegyeiket az egyes előadásokat megelőző nyolczadik nap déli 1 óráig válthatják ki a Vigszinház jegypénztáránál. * A Magyar Szinház-ban az Ex lex mai, kedd esti előadásán Magda szerepét ezúttal először Siposs Etel, a szinház újonnan szerződött tagja fogja játszani. A többi szereplő a régi marad. Húsvét két ünnepén négyszer játszszák az Ex lex-tt, a mely vasárnap is két zsúfolt házat vonzott. A húsvét utáni szerdán lesz a revü első ünnepies jubileuma: az ötvenedik előadás. A nagy nétben és a két húsvéti ünnepnapon összesen tízszer játsszák az Ex lex-et. A pénztár és a Bárd-czég jegyirodái már árusítják a húsvéti előadások jegyeit. Délután mindenkor mérsékelt helyárak érvényesek s elővételi dij nincs. * A Királyszinház sikerrel bemutatott uj operettjének, A danczigi herczegné-nek előadásai iránt az előjegyzésekből itélve, a színházakra kedvezőtlen nagyhét daczára is igen nagy a közönség érdeklődése, a melynek középpontjában a czimszerepben vendégszereplő Küry Klára alakitása áll. A daljáték második és harmadik előadásán a telt ház folytonos tapssal kisérte játékát, s énekszámait, valamint Ferenczi-nek tréfás tánczait többször ujráztatta, s nagyon tetszett a pompás kiállítás is, főként a császári udvar ragyogó képe. A danczigi herczegné a hét minden estéjén — nagypéntek és nagyszombat kivételével — műsoron van, a húsvéti két ünnep délutánján pedig mérsékelt helyárakkal a János vitéz kerül szinre. * A Népszínház-ban minden ette szinrekerül Ziehrer operettje, a 7777, mely bejárta a kontinens minden nagyobb városát, s melynek szép zenéje csak ugy lett népszerű, mint Ziehrer-ntk minden muzsikája. Az operett első felvonásának diszletezése, mely a Népszínház környékét mutatja be a forgalmas körút jól sikerült képével, továbbá a második felvonás záporesője nem tévesztette el hatását. Husvétvasárnapján érdekes népszinmü-reprizt mutat be a Népszínház: Bérezik Árpád Parasztkisasszony-a, mely 1886. november 26-án tartott bemutatója óta tiz évig szerepelt mint a szinház egyik vonzó müsordarabja, most uj betanulással újból előadásra kerül Blaha Lujzával, i Ugyancsak Blaha-előadás lesz húsvéthétfő délután is, a mikor a Tótleány Hankáját játssza a művésznő. * A Városligeti Nyári Szinház- ban csaknem minden este zsúfolt házak előtt folytatja vendégszereplését Frizzo, a kiváló átváltozó művész. Frizzo, a pénteki és szombati napot kivéve, a mikor a szinház zárva marad, a hét minden estéjén fellép. A kulisszák mögül. játszani. Csütörtökön este — ez lesz Az ember tragédiája 169-ik előadása a Nemzeti Színházban — az első kiosztással kerül szinre Madách remekmüve. A húsvéti szinházi hétnek kétségtelenül ez a repriz kölcsönöz nagy érdekességet és bizonyos, hogy a közönség a legnagyobb elismeréssel fogja hnnorálni a szinház és Somló igazgató rengeteg művészi munkáját. Zé>a. Szinházi élet. Budapest, április 18 Budapest, április 18. ,,Az ember tragédiája'". — Maddch-repriz a Nemzeti Színházban. — A szinházi szezon elején, a mikor ezeken a hasábokon — Somló Sándor szíves felvilágosításai nyomán — körvonaloztuk a Nemzeti Szinház idei évadjának munkaprogrammját, e művészi programm egyik legnevezetesebb és legérdekesebb pontja volt Az ember tragédiájá-nak reprize. Somló Sándor igazgató program mjának ez értékes igéretét ezen a héten váltja be. Igen alkalmas időpontban: a nagyhéten kerül a Nemzeti Szinház közönsége elé Madách Imre örökbecsű remekmüve. olyan előadásban, a mely nemcsak méltó a költőhöz és nagy müvéhez, de valósággal szenzácziós művészi produkeziója a szinház igazgatójának és az egész müvészszemélyzetnek. Az ember tragédiája reprizének első nagy szinpadirodalmi érdekessége az lesz, hogy nagyrészében uj, a mű intenczióinak teljesen megfelelő szczenirozásban kerül — csütörtökön este először — a budapesti közönség elébe. A Paulay-féle szczénirozás átalakításának, javításának és kibővítésének nagy munkáját maga az igazgató: Somló Sándor végezte. A kisebb változtatásokon, az eddig kihagyott, de becses részek visszaállításán kviül különösen két nagy újítással gazdagodott Madách költeményének szinpadi formája. Az egyik az, hogy a prágai, úgynevezett Kepler-jelenet ugy kerül a színpadra, a mint azt Madách elgondolta. A franczia forradalmi jelenet, mint Kepler álomlátása lesz megjelenítve és utána — gyors színváltozással — folytatódik a Kepler-jelenet. Eddig tudvalévően a Kepler-jelenet után következett a franczia forradalmi jelenet és a marseillaise-el be is fejeződött ez a rész. A második nagyérdekü újsága a repriznek egy eddig színpadon elő nem adott jelenet lesz : „Ádám az űrben". Somló Sándor igazgató ezt is színpadra alkalmazta és a modern szinpadi technika minden eszközét igénybe veszi, hogy ez a jelenet teljes hatással érvényesüljön. Az ember tragédiája reprizének — az uj szczenirozáson kivül — kétségtelen, nagy érdekességet fog kölcsönözni a teljesen uj kiállilás. Hónapok óta dolgoznak festőművészek, díszlettervezők és kosztümszabók az uj díszleteken és uj jelmezeken, mert valamennyi díszlet és valamennyi kosztüm uj lett. Hogy ez a kiállítás tengernyi művészi munkát és rengeteg költséget emésztett fel, az természetes, hiszen egyetlen repertoir-darabja sincs a színháznak, a mely olyan nagyarányú kiállítást igényelne, mint éppen Az ember tragédiája. És ez az uj kiállítás — alkalmunk volt a terveit és egyes részeit megnézni — igen nagy meglepetést fog hozni a közönség számára. Nagy megbecsülése ez a magyar remekműnek és nagy dicsősége lesz a színháznak. A repriz alkalmából természetesen teljesen uj betanülással is kerül szinre Az ember tragédiája. A Nemzeti Színháznak csaknem kivétel nélkül: valamennyi tagja részt vesz a mű előadásában. A kis szerepek legnagyobb részét is elsőrendű művészek fogják játszani. A három főszerepet — ndám, Éva és Luczifer szerepét — hármas kiosztásban adatja a Nemzeti Szinház, még pedig ugy, hogy az első kiosztásban Bakó (Ádám), Fáy Szeréna (Éva) és Gyenes (Luczifer), a második kiosztásban Beregi (Adám), K. Hegyesi Mari (Éva) és Ivánfi (Luczifer), a harmadik kiosztásban pedig Odry (Ádám), Cs. Alszeghy Irma (Éva) Császár (Luczifer) fognak Az autógramm. — Dumas tantiémjei. — Egy irói társaságban a minap arról folyt a szó, hogy milyen nagy összegeket fizetnek ki i évenként a budapesti színházak külföldi szerzőknek, irói tantiémek fejében. — Bezzeg nem igy volt az a régi jó időben ! — jegyezte meg a társaságban jelenlévő Ivánfi Jenő, a ki mindig raktáron tart egy csomó érdekes és ismeretlen szinházi történenetet. — Régen a külföldi darabokat vagy egyszerűen szerzői jogdij fizetése nélkül adták elő a magyar szinházak vagy potom pénzért vásárolták meg az előadás jogát örök időkre. Azután elmondotta Ivánfi a Dumas tantiémjeinek tragikomikus históriáját. Ifjú Dumas Sándor — mesélte — mikor értesült arról, hogy a Nemzeti Szinház-ban milyen nagy sikerrel adják elő egymásután a darabjait, érdeklődni kezdett esedékes tantiémjei iránt. Kérdezősködő levelére az akkori intendáns : Radnótfáy válaszolt és bizony egy nagyon nevetségesen csekély összeget ajánlott fel tantiémképen Dumas-nak. Dumas erre egy roppant szivélyes és kedves levélben válaszolt. Megírta, hogy nagyon örül annak, hogy a darabjait szereti a magyar közönség és egyben kijelentette, hogysemmmiféle tantiémre nem reflektál, egyszer és mindenkorra lemond összes darabjainak összes jogdijairól. A levélnek nagyon megörültek a Nemzeti Színháznál és mint a nagy iró kezeirását, rábízták a könyvtárosra, hogy helyezze el a szinház irattárába, örök emlékképpen. Sok-sok év telt el azóta. Dumas már rég megfeledkezett e leveléről, a viszonyok is megváltoztak és a franczia szerzők éppen oly pontosan szedték be Magyarországról a tantiémjeiket, mint Európa többi államaiból. Egyszer Dumas-1 felkereste Párisban Pázmándy Dénes — a ki akkoriban javában ápolgatta francziamagyar jó viszonyt — és beszélgetés közben megtudta tőle, hogy ő Magyarországról soh' se kap tantiémeket. Pázmándy ezen nagyon megütközött és határozott Ígéretet tett Dumas-nak, hogy : ő majd behajtja neki a magyarországi tantiémeket. Mikor visszajött Budapestre, felkereste a Nemzeti Szinház akkori igazgatóját és előadta neki a dolgot: — Mégse járja — mondotta méltatlankodva — hogy a Nemzeti Szinház nem fizet tantiémeket A kaméliás hölgy szerzőjének! Az igazgató mosolygott: — Persze, hogy nem fizetünk. Mert ehhez jogunk van! — Joguk van? — Igen. Dumas örök időkre lemondott a tantiéinjeiről. írásunk is van róla. A Dumas sajátkezű levele. — No, ezt szeretném látni! — Kérem, fáradjon velem a könyvtárba. I Ott őrizzük a levelet. Felmentek a könyvtárba, az uj könyvtáros 1 — régi, a ki a Dumas-levelet kézhez kapta, ' már rég meghalt — kikereste a levelet és ekkor egy rémes meglepetés érte az igazgatót. A Dumas levele alól az aláirás — hiányzott. A régi könyvtáros levágta az aláírást és, mint értékes irodalmi ereklyét, bizonyosan elhelyezte a magán autogramm-gyüjteményében. Ilyenformán a Nemzeti Színháznak fizetnie kellett. Évtizedekre visszamenőleg ki kellett, hogy fizessék a Dumas fils tantiémjeit. Pázmándy Dénes mégis megtartotta a Dumas-nak tett igéretét. Behajtotta számára a I tantiémeket. —Y—