MAGYAR SZÍNPAD 1905. március (8. évfolyam 60-90. sz.)

1905-03-16 / 75. szám

1905. márczius 15. 3 Budapesti színpadok. Budapest, márczius 16. A Magyar Királyi Operaház-ban vasárnap érdekes kis bemutató lesz. Ifj. Toldy László: Siegried czimü egyfelvonásos dalmüve kerül ekkor először szinre. Az érdekes kis újdonságról, mely előre nagy érdeklődést kelt, legközelebb bővebben irunk. * A Nemzeti Szinház holnap, pénteken ismét eredeti újdonságot mutat be; ekkor lesz a premierje ifj. Hegedűs Sándor Ikarosz czimü drámájának, melyben elsőrangú szerephez jut újra a Nemzeti Szinház nagy tragikája,/ÓSZŰ/ Mari. Az érdekes újdonság főbb szerepeit kivüle P. Márkus Emilia, Gál, D. Ligeti Juliska, Paulayné, Pethes, Dezső és Rózsahegyi kreálják. * A Vigszinház-ban ma este kerül bemutatóra Ohorn Antal nagyhírű drámája: A szentbernáti barátok. A premier iránt igen nagy az erdeklődés. « A Magyar Szinház-ban tegnap este zajos, nagy sikerrel került másodszor előadásra Rajna Ferencz Ex lex czimü revüje. A szenzácziós kiállítású újdonságot elejetői végig ismét a legnagyobb érdeklődéssel nézte végig a közönség, mely valósággal tüntető lelkesedéssel tapsolta és ünnepelte a szerencsés szerzőt és a kitűnő szereplöket. Az Ex lex hatalmas és megérdemelt sikere kétségtelenül igen hosszú ideig — valószínűleg a szezon végéig — ezt a pompás darabot fogja állandóan műsoron tartani. « A Királyszinház-ban a János vitéz ötödik jubileumával megindult hét minden estéjén Fedák Sári játssza a szenzácziós vonzóerejü daljáték czimszerepét, azonkívül vasárnap délután — a mikor esti helyárakkal kerül szinre a darab — szintén föllép. komolyabbá és minden más revuenél értékesebbé tette • darabját. A szerző talentumához és a költő finomsága- j hoz segítségül járult a szinház áldozatkészsége, a melylyel minden külsőségével ragyogóvá tudta tenni a látványosságot. Az Újság: Fejedelmi pompával hozta szinre a Magyar Szinház mai újdonságát: Rajna Ferencz kiallitásos darabját, melynek Ex lex a czime. Mindent, a mi színpadon szemkápráztató és hatásos, meglepő ügyess ggel rakták egymás mellé srinház és szerző, an .vi id t sem engedve a közön égnek, hogy némelyik jelehe nél hosszasabban csodálkozhassék. Egyik színpadi szenzáCziót kergeti a másik; kitűnő ötlet valamennyi és ugy szervírozva, hogy az ember alig tud betelni velölc'Az előadás mintaszerű volt. Mindenki, a primadonnától le az utolsó kóristáig legjobb tudását vitte h rczb i; egyenként felsorolni és dicsérni őket e sorok szűk keretében lehetetien. Talán a legnagyobb dicséret, a mit színházról és előadásról mondani lehet. Pesti Hi lap : Szakavatott irója ennek a könnyű múzsának a szerző; már az Asszonyregementtel megvetette alapját annak az igazságnak, hogy mi kell a magyarnak a Magyar Színházban ? Ehhez a legújabb alkotásához félszáznyi uj, fiatal s formailag nagytehetségű művésznőt szerződtettek a színházhoz és hetek óta szabták, varrták a feszes pókhálót, a melylyel Rajna a politikai válság nagy problémáit akarja megoldani. Magvaro'szäg: K-prázatos fényű, ragyogó köntösben került a közönség elé Rajna Ferencz revueje, az Ex lex. Ebbe a pazar keretbe szerző és szinház összehordtak mindent, a mi jó és drága. Egy. térté : A közönség zajos tapsokkal és kihívásokkal fejezte ki tetszését ugy a szereplők, mint a szerzők iránt is, — a mennyiben Rajna Ferencz mellett Heltai Jenőt, mint a poétjkus és elmés énekszövegek szerzőjét is ünnepelték. Óriási munkát végzett Rubos Árpád a bravúros rendezéssel: Smeraldi Césár ügyesen tanította be a tánezokat; Békéssy Eerencz hatásos énekés zeneszámokról gondoskodott, de a diszletfestök, valamint a jelmezszabók is jelentős tényezői a mai fényes sikernek. Független Magyarország: A darab óriási sikert aratott. A lelkesedés, a mely már az első jelenetek alatt fellobogott, nem lohadt le egy perezre sem Minden nagy történeti alak megjelenését tapssal fogadták, minden hazafias tirádát viharosan megtapsoltak A felvonások végén pedig számtalanszor hivták a szereplőkkel a szerzőt. A második felvonás után Rajnával együtt meg kellett jelennie Heltainak, a versek zseniális költőjének i is. Az országban valószínűleg már régen megszűnik az ex lex, mikor a Magyar Színházban még mindig az Ex /ex-nél tartanak. Feltűnést azonban csak az 1875-ben megjelent A zárdanövendék czimü regénye okozott, a melyet az ahhoz irt előszóban „költemény és igazság"-nak nevez s a melyben saját életküzdelmeit vázolja. Egyébb munkáiban szívesen foglalkozik a germán és szláv faj egymás közt való küzdelmeivel. Legyen világosság! czimü regénye is, melynek cselekménye a reformáczió korában játszik és a melyben a vallási kinövések ellen száll sikra, a nyolezvanas években nagy érdeklődést keltett hazájában és Németországban. Darabjai közül Chemnitzben szinrekerült a Chemnitzi órás és a Herczeg és polgár czimü drámája. Ohorn Antal, ez a zseniális poéta tehát, csak későn, deresedő fejjel aratja az első, de már régen megérdemelt nagy sikert. —x.— Színházi élet. Budapest, márczius 16. I. „Siegrid". — Az „Operaház" újdonsága. — Az Operaház-ban talán sohasem dolgoztak annyit, mint az idén: alig két hete, hogy a Mária olyan általános, őszinte sikert aratott, már előadásra készen áll egy másik magyar dalmű: ifj. Toldy László Siegrid czimü egyfelvonásos operája, melynek szövegét is a fiatal komponista irta. Ifjú Toldy László, Toldi László főlevéltáros fia, Toldy Ferencz unokája, még igen fiatal ember. Mindössze huszonhárom esztendős. A Magyar Királyi Zeneakadémián a zeneszerzési tanszakot Kössler mester osztályában végezte. Szükebbkörü kollégái közül majd mindegyik haladt már valamicskét a művészi pálya göröngyös utain, de mind között Toldy László volt a legtermékenyebb. A fiatal komponistának már több zenekari munkáját, kamarazene müvét, dalát mutatták be szép sikerrel. A Siegried cselekménye Norvégiában, Hammerfest környékén, egy kis tengerparti városkában játszódik, Sylveszter éjjelén. A dalmű személyei a következők : Olaf halász Várady Siegried. neje ... ... Kaczér M. Edgar, fiatal paraszt ... ... Kertész Hans, öreg paraszt Ney B. Az egyfelvonásos opera bemutatóját márczius 19-ére, vasárnapra, tűzték ki. Ez a bemutató-előadás még egy érdekes művészeti eseményt hoz magával: Toldy László operáját ugyanis Lichtenberg Emil, az Operaház korrepetitora fogja dirigálni. Az Operaház e nagytudásu, törekvő fiatal művésze 1902. év őszétől fogva tagja az intézetnek. Zeneakadémiai tanulmányainak elvégzése után a kölni szinház második karmestere lett, majd a rigai operaháznál foglalt el vezetőállást. A külföldről tapasztalatokkal gazdagon tért haza, hogy egész tudását a hazai zeneművészet ügyének szentelje Lichtenberg Emil nagy kvalitású, nagy intelligencziáju művész, a ki ép oly alaposan ismeri a modern zenedráma stílusát, mint a régi klasszikus operairodalmat. Talán mégis a legbehatóbban Wagnet Richárd „Niebelungen-tetrologia"-jával foglalkozott. Erről a hatalmas munkáról irt is egy tartalmas, a magyar irodalomban hézagpótló könyvet. A közönség érthető érdeklődéssel néz a két ifjú hazai művész bemutatkozása elé. —1.— II. Repríz reprizre. — A „Népszínház" próbáiról. — Beköltözött a Népszínház falai közé a napsugár ezer sugarával, pompázó színeivel és csengő aranyával. A csengő arany A koldusdiák kasszasikerét szimbolizálja; a tavaszi napsugár pedig Pálmay Ilkával költözött be egyelőre a kulisszák mögé, a hol délelőttönként A mikádó próbái folynak És folynak az előkészületek A mikádó-ra, élénken, színese».

f^upa mozgalom és izgatott várakozás közepette. Csak azt a fekete táblát kell megtekinteni, a mely a szinészbejáró mögötti folyosón van és a melyre a különböző A Népszínház egész heti műsorát a Koldusdiák, Millöcker klasszikus operettje tölti be, melynek eddigi előadásai folyton zsúfolt házak előtt folytak le s a melyben a Népszínház igazi kasszadarabra tett szert. A Koldusdiák sorozatos előadásai bő alkalmat nyújtanak a Népszínháznak arra, hogy a legnagyobb művészi gonddal készítse elő Pálmay Ilka vendégjátékát. Az „Ex lex" sikere. ^ i — A sajtó bírálataiból. — 1 Budape ti Hírlap: Az ember beleszédül a sok látnivalóba s egészen elfelejti, hogy mesét alig kapott. És ez a jó revü egyik sajátságos, jó tulajdonsága. Mozaikszerű ötletek halmaza, melyeket énekszámok, tánezok kötnek össze. A közönség hamar beletalálta magát a szokatlan élvezetbe s az újdonságnak ma estére igen hangos, meleg, viharos sikere volt. A közönség mindent méltányolt, mindent megtapsolt, rnegujráztatott s föl o.iások után szerzőt, szereplőt annyiszor a lámpák elé tapsoltak, hogy igazán kifáradhattak belé. Budapesti Napló: Rajna Ferencz egész sereg pompás ötlettel és mégegyszer annyi szellemes gondolattal népesítette be a színpadot, a mely élénk tarka, látványos. A siker m g is volt: minden egyes kép után, minden egyes dal után zugott-zengett a taps, szerzőket és szereplöket ünnepelte lelkesen a felcsigázott várakozásában is teljesen kielégített publikum. A Magyar Szinház nálunk szokatlan bőkezűséggel, hihetetlen pompával állította ki a darabot, a mely már a fészer tarka-barka kosztümmel is hosszú eletet biztosított magának. De megszerezte ezt a sikert a kitűnő előadás is. Pesti Napló: Világvárosi produkczióval szerzett ma örömet a Magyar Szinház közönségének a kitűnő színpad- és közönségismerö Rajna Ferencz, az első kísérletnél a budapesti publikum szájaize szerint tudta feltalalni a sok-sok fogasból álló idegen zsánert. Külön érdeme, hogy magyar és pesti koloritot adott a revüjenek es igy a magyar és pesti közönség hamarosan rabizta magát a szerzőre, a ki az egész est folyamán méltónak mutatta magát erre a bizalomra. Programmját husegesen és következetességgel beváltotta • szórakoztatott félnyolcztól féltizenegyig. Magyar Hírlap: Rajna Ferencz ezeket az inkább tekmkai kerdeseket kitűnően oldotta meg. A mit a felszínes érzekeknek nyújtani kellett, azt az Ex lex bőven ontotta magából. De ezeken kivül melegebb és értéke- ! sebb hatások is vannak a látványosságban, a melyek a darab politikai jellegének köszönhetik létezésüket Heltai Jenő költői készségét használta fel arra hogy hazafias gondolatainak méltó formát adjon Ezzel meg A kulisszák mögül. Budapest, márczius 16 Ohorn Antal. — „A szentbernáti barátok" szerzőjéről. — Ohorn Antal, a kinek A szentbernáti barátok czimü drámája szenzácziós sikerrel járja be az egész világot, nem uj ember az irodalomban. Hazájában, Csehországban, népszeiü regényíró, novellista és lyrikus. Mint drámaíró eddig nem igen ismeretes, bár A szentbernáti barátok czimü drámája nem az első színpadi müve. Ohorn L.Antal 1846. julius 22-én Teresienstadt-ban született és szülei szegény emberek voltak. Apja, miután leszolgálta katonaidejét, mint alantas hivatalnok Cseh-Leipá-ba költözött, a hol a fiu előbb az elemi iskolába járt, majd később, miután sok hajlandóságot mutatott a tanulásra, a gimnáziumba került. A mikor gimnáziumi tanulmányait elvégezte, anyja kívánságára a prämontreriek klastromába lépett. Itt és Prágában végezte el papi tanulmányait. A mellett azonban állandóan foglalkozott a filozófiával, matematikával és a természettudománynyal is. Anyja halála után, 1870-ben, levetette a papi reverendát és a református egyházba lépett. Koburg Ernő herczeg pártfogása mellett Gothá-ba ment, a hol egy ideig mint iró élt s a hol annakidején sokat érintkezett Freytag Gusztávval is, a ki szintén sok jóindulattal viseltetett a fiatal, tehetséges poéta iránt. Szívesen látták vendégül dr. Schweitzer az ismert liberális hitszónok házában is. Később tanítói álláshoz jutott a mühlhauseni felső leányiskolánál, 1874-től kezdve pedig tanár lett a chemnitzi ipariskolánál ; ettől kezdve aztán egymásután jelentek meg irodalmi müvei.