MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)

1905-02-18 / 49. szám

1905 február 16. 3 Budapesti szinpadok. Budapest, február 18. A Magyar Királyi Operaház most teljes erejével Szabados Béla és Szendy Árpád : Mária czimü eredeti dalmüvére készül, melynek szöveg­könyvét Moravcsik Géza irta. Az érdekes újdonságot, melvet nagy fénynyel állítanak ki, Kerner István karmester tanítja be. A czimszerepet Krammer Teréz, a többi főszerepet Diósyné, Bodinicsek, Takáts és Ney Dávid fogja énekelni. • A Nemzeti Szinház-ban holnap, vasárnap este az idei szezón nagysikerű újdonságát, az Elnémult harangok-ax adják, a melynek eddigi előadásai zsúfolt nézőtér előtt folytak le, s vasár­napi előadása iránt ezért is nagy érdeklődés mutatkozik. Rákosi Viktor és Mal'onyai Dezső ezen uj darabjában vasárnap is Rákosi Szidi, P. Márkus Emilia, D. Ligeti Juliska, Vizváriné, Bakó, Mihályfi, Szacsvay, Gabányi, Rózsahegyi és Molnár játszanak. — Sardou Victorien öt­felvonásos drámájának, a Boszorkány-nak bemutatására készül most a Nemzeti Szinház művész-személyzete. Az újdonságban csaknem az egész drámai személyzet játszik, a két fő­szerep pedig P. Márkus Emilia és a szinház egy tagja, Odry Árpád kezében lesz. A darab 1536-ban, Toledoban történik, a spanyol inkvi­ziczió korában Az igazgatóság mind az öt fevonáshoz korhű, uj díszleteket készíttet. Az első felvonás színhelye Tajo sziklás partvidéke, a másodiké egy toledoi mór palota, a har­madiké a toledoi kormányzó palotája, a negyedik az inkviziczió terme és végül az ötödik, tér a székesegyház oroszlán-kapuja előtt. Az uj dísz­letek Spanraft Ágost festő műtermében közöl­nek, a ragyogó korhű jelmezeket pedig, Kéméndy Jenő festőművész tervezetei alapján a szinház szabómiihelyeiben készítik. A Vígszínház újdonságának: Az arany patkó-nak budapesti sikeréről a berlini lapok is megemlékeznek. Elmondják, hogy a Familien­tag, a melyet két hónappal a berlini bemutató után már az összes német színpadokon adnak és a mely a legtöbb színpadon már jubilált is, most meghódította a magyar közönséget is. A „Börsen-Courir" dicsérettel emlékszik meg Tímár Szaniszló fordításáról is, a melyben a Vígszínház a darabot szinrehozta. — Vasárnap délután a Diákélet-et adják. A herczeget Tanay ! Frigyes játssza, Katiczát Komlóssy Ilona. — Az esti előadások műsorát mindennap a szinház utolsó nagy sikere, az Az arany patkó tölti be. j • A Magyai Szinház újdonságának, a Mulató Istenek-nek őszinte, nagy sikere alkalmából Lehár Ferencz az igazgatóság utján meleghangú köszönő sorokat intézett a szinház művész­személyzetéhez, a mely ezt a darabját minden külföldi előadást meghaladó hatással juttatta diadalra. A Mulató Istenek tegnapi előadásán is teljesen zsutolt ház mulatott a derűs olim­pusi kalandon és élvezte a csodálatos zenét, a mely már rohamos gyorsasággal kezdte meg hódítását a népszerűség utján : zongorán, kin­tornán, a katonazenészek és czigányok hege­dűjén egyaránt. A Mulató istenek vasárnap este tizedszer kerül szinre; vasárnap este mér­sékelt helyárakkal A drótostót megy. Pfeffer­kornt Sziklai Kornél játssza. A Királyszinház-ban tegnap este volt a János vitéz századik előadása. A népszerűségének tel­jességében jubiláló darab iránt most van tetőpon­ton a közönség szeretete és érdeklődése, a minek legőszintébb bizonysága, hogy a János vitéz­nek a századikon tul e hétre kitűzött előadá­sain kivül már a jövő hét összes estéire töme­gesen kelnek a jegyek, s igy előrelátható, hogy a daljatek ugyanezzel a példátlan vonzóerővel fogja továbbra is betölteni a Királyszinház mű­sorát. • A Népszínház újdonságát, A granadai vóle­gény-1, Martos Ferencz és Bahnert József regé­nyes daljátékát a közönség egyre fokozódó érdeklődésével kiséri. A művészi együttes máris a legteljesebb népszerűséget szerezte meg a I daljáték iránt s az igazgatóság bőkezű kiállítása is biztosítja a vonzó műsordarab megérdemelt sikerét. — Holnap, vasárnap kerül először szinre mérsékelt helyárak mellett a Két Hippolit Hiivös Iván és Földes Imre jubiláló sikert ért operettje és ez alkalommal fog Petrás Sári először közremöködni délutáni előadás kere­tében. A kulisszák mögül. Budapest, február 18. Az első „János vitéz". — Egy régi darabról. — A Királyszinház János vitéz-éne k tegnapÖszá­zadik előadása alkalmából egy érdekes irodalmi reminiszczencziát elevenítünk föl. A közönség, a mely mostan a nagysikerű operett előadásában gyönyörködik, talán nem is tudja, hogy Petőfi halhatatlan szépségű költői elbeszélése már korábban megihletett néhány művészlelkű embert és a „/ános vitéz" dramatizálására ösztökélte őket. Nem kisebb tehet­ségű szerzők, mint Pósa Lajos, Dankó Pista és Molnár György évtizedekkel ezelőtt látványos színpadi regét irtak Petőfi müvéből. A színdarab nem jutott lámpavilágra s pedig tisztán anyagi nehézségek miatt. Ditrói Mórt, a Vígszínház igazgatóját, meg­kérdezte Balassa Ármin dr., a Dankó Pistáék színpadi tervének ismerője, vájjon tud-e valamit az első János vitéz megírásáról és a darab sorsáról. Ditrói azt felelte, hogy Dankó—Pósa —Molnár János vitéz-e ma is kézen forog színpadi körökben és beavatottak nagyon jól ismerik a látványos színjátékot, a melynek nyi­tányát a legnagyobb magyar dalszerző meg is irta, de a kézirat alighanem elkallódott. A János vitéz dramatizálásának gondolata Molnár Györgytől ered, a ki a hetvenes és nyolczvanas években országszerte kedvelt kitűnő tragikus szinész volt. Molnár Györgynek számos irodalmi dolgozata maradt hátra s általán a litteratura terén élénk munkásságot fejtett ki. Dankó-\a\ és Pósá-\al Szegeden szövetkezett a „János vitéz" megírására. A prózát Molnár György készítette, a verseket Pósa irta, Dankó vállalkozott a zenei rész ellátására. Rövidesen nyélbe is ütötték a színdarabot, a melyet nagy­szabású tündéries látványosságnak szántak. Molnár György, a színpadi teknika boszor­kányosságainak kitűnő ismerője, rendkívül nehéz föladatot rótt a színpadi rendezésre és még ennél is súlyosabb gondot az igazgatói pénz­tárra. Ditrói kijelentése szerint legalább is négyszázezer korona kellene az első „János vitéz" kiállítási költségeinek födözésére. Galló György, a Királyszinház főgépészmestere meg is próbálkozott a teknikai nehézségek leküzdé­sével, de az anyagi eszközök hiánya folytán füstbe ment a jóindulatu, kegyeletes szándék. Ugyancsak Ditrói véleménye szerint a Dankó—Pósa—Molnár-fé\e „János vitéz"-nek alaphibája, hogy PetöJi verseit sok helyit szó­szerint átvette. Pósa csupán az egyes vers­szakok rimes összeköttetésére ügyelt, a nélkül, hogy az eredetin lényegesebb változást tett volna. A színjáték a jeleneteknek, illetve válto­zásoknak egész sorozata. Öt perczes párbeszé­dek után uj színhely, uj díszlet kell. Főleg ez a beosztás gátolja a kellő s?inszerüség lehe­tőségét. A ma már szinmüirodalmi hagyatéknak tekinthető János vitéz-1 Nikolics Döme arad­megyei ügyvéd juttatta el kéziratban Ditrói Mór kezéhez, a ki a mindenesetre érdekes és különleges színjátékot előadásra alkalmasnak nem találta. Bizonyos változtatással, simítással, de főleg meczénási bőkezűség mellett — iro­dalmi szempontból — mégis jogosultnak és érdeklődésre számot tartónak tekinti Ditrói a régi János vitéz-X. Vájjon a Királyszinház János vitéz-ének szerzői ismerik-e ezt a müvet, vagy egyáltalán tudnak-e létezéséről, — erről illetékesen csakis ők nyilatkozhatnak. A kidolgozásban nagymérvű eltérések vannak s főleg a teknikai elrendezés mutat föltűnő különbségeket. Dankó Pistának és társainak darabja mindenesetre az elsőséget követelheti magának a színpadi ötlet kigondo­lását illetőleg. Hogy a korán elhunyt zseniális nótafa nem irta meg a darab zeneszámait, ez minden időkre vesztesége lészen a magyar dalköltésnek. Pósa Lajos bizonyára közelebbi és közvet­lenebb fölvilágosítást adhat az első „János vitéz" dolgában. A három jeles szerzőtárs közül ő az egyetlen élő." Dr. Molnár Jenő. Színházi pletykák Budapest, február 18. Az ötvenéves habitüé. — Jelenet a „ Magyar Szinház "-ban. — Az ötvenéves habitüé a napokkan lesz ötvenéves. De ezt még neki sem hiszi el senki. Mert, a ki csak ismeri ezt a friss, vidám, élénk, ide-oda mozgó, elmés lipótvárosi ügy­védet, a ki csak vele együtt szórakozott az éjsza­kák folyamán, egy se fogja elhinni, hogy az ala­csony, szőke, hizásra hajló ur elmúlt harmincz éves. Pedig a napokban lqsz ötven esztendős, s ha minden születési bizonyítvány hamis volna is, a nők ösztöne sohasem csalódik. S éppen a nők azok, a kik megünnepelni készülnek ismerő­sünk félszázados jubileumát. Tegnap délben két előkelő lipótvárosi szép­ség jelent meg a Magyar Szinház igazgatói szobájában. Az egyik, a kinek aranyszőke a haja, — a legszebb szőke haj a Lipótvárosban — viszi a szót. A másik, a sötétebb szinü szép­ség, inkább hallgatólag viselkedik s csak néha bólint fejével igenlőleg, ha társnője szavait meg akarja erősíteni. — Kérünk egy pódiumot, kedves direktor ur! — szólt a szőke. — A legnagyobb készséggel! — válaszolta a szinház termetesebb igazgatója, a ki épp az igazgatósági szobában tartózkodott. — S aztán kérünk reflektorokat, majd egy vásznat. — Minek a vászon ? — kérdezte csudál­kozva a direktor. S ekkor a szőke urnő elmondta, hogy a Hungária szálló egyik termében estélyt ren­deznek X. ügyvéd, a fentemiitett habitüé tisz­teletére, a ki most lesz ötven esztendős. Az estély keretében pantomimikai előadás is lesz, a melyet ők rendeznek, s mivelhogy az előadók titokban akarnak szerepelni, csak a vászon mögött fogják eljátszani játékukat, s a néma test és kézmozdulatok a reflektor segít­ségével a vásznon fognak megjelenni. Fiatal tehetséges iró irta a néma darabot, a mely az ünnepelt viharos és derűs múltjából három érdekes jelenetet fog ábrázolni. Ezeket mesélte el a lipótvárosi úrhölgy az igazgatósági szobában. Nekünk még alkalmunk volt megtudni, hogy azon a három vetített képen az ünnepel­ten kivül három női alak fog megjelenni; három színpadi csillag az ötvenéves habitüé viharos és derűs múltjából. Orlando. Vidéki szinpadok. Budapest, február 18. Mihályi Ernő, a Királyszinház tagja e héten két estén vendégszerepel a debreczeni színház­ban. A művész a Gerolsteini nagyherczegnö-ben és a Trubadur-ban fog fellépni. « Halas-on uj színházat építenek. Az építési pályázaton az első dijat Lechner Jenőnek és Varga Lászlónak, a másodikat pedig Komor Marczelnek és Jakab Dezsőnek Ítélte a jury. A harmadik dijat Stroch Niksa épitész nyerte el. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-fé\e valódi angol ugorkatejet, ára 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min­den gyógyszertárban és droguériában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom