MAGYAR SZÍNPAD 1905. február (8. évfolyam 32-59. sz.)
1905-02-04 / 35. szám
1905. február 4. 3 redve ... Mit csináljon az ember ilyen időben? Meg fogok házasodni. — Elment az eszed? — Nem! ... Higyjétek el, hogy nincs szebb a házaséletnél .. . Fujhat a szél, csapkodhat az eső, a feleséges ember szépen hazamegy és az asszonykánál mulat ... Igy pedig dühönghetek magamban, ehet a méreg, a kutya sem törődik velem . . . — Ugyan ne bomolj . . . Játszol-e, vagy nem ?! — No, nem bánom . . . Mégis csak szép játék ez az alsós . . . Lássunk hozzá . . . — No, hála istennek . . . Mikor azonban meg akarták kezdeni a játékot, felugrik Hegedűs, az operai, és hirtelen szól: — Jaj, nem lehet . . . — Miért nem ? Mosolygó képii, szép menyecske nyitott be a kávéházba, Hegedűs Ferencz felesége. A baritonista-kómikus fogta a kabátját, karjára fűzte ö nagyságát és elsietett. Sarkadi ismét az asztalra dőlt és elkeseredve szólt: — Hát már egy alsóst sem lehet csinálni! . . . Nem házasodom meg soha! //. Levelek. Hunyadi Margit kétségtelenül a Vígszínház legszorgalmasabb tagja. Ha nem játszik is annyit, a mennyit lehetne, de annál sűrűbben nézi az előadásokat és még sűrűbben nézi a próbákat. Minden reggel pontosan beállít a színházhoz, és természetesen, elsősorban a kapus ajtaját szemléli, a melyen ki vannak függesztve a levelek. Igy tett legutóbb is több napon át egymásután, de bizony nem talált levelet, a mely hozzá lett volna czimezve. — Mégis csak borzasztó ! — szólt egyik nap. — Ma sincs semmi! — bosszankodott másnap. — No de ilyen ! Hát ma sincs! — kesergett harmadik nap, és busán vonult be az Arany patkó próbájára. Mellesleg szólva, igen , kedves szerepe van az uj darabban. Amikor a próbáról hazaigyekezik, megállítja a kapus. Nagyságos asszony, levele van . . . — Adja ide, adja ide . . . No-né kettő is ?! ! Csakugyan két levelet adott át a kapus. ] A művésznő feltépi az egyiket és mohón j olvassa. j Ez volt benne: ._ . _. — i gesnek tűnik fel ez a támadás, de érthető volt j akkor, a mikor még újszerű volt az ének hatása alatt sirni és ideggörcsöket kapni. Francziaország nem érte el az exaltaczió ama fokát, a melyet Olaszország; ehhez a francziák nem voltak eléggé muzsikálisak. De azért a zenei izgalom divatban volt és tudjuk, hogy mit tehet a divat. Saint-Evremonde irt egy vígjátékot „Az operák" .czimen, a melynek személyei között a szerzői utasítás igy nyilatkozik Crisoline kisasszonyról: „operánk olvasása folytán megőrült; Tisolet, hasonló ok miatt, hasonló sorsban részesült". A divat a Louvre-ból indult ki. A király nagy tisztelője volt Lulli-nak. Igy szólt egy alkalommal az „Alcestc" előadásakor: „Valahányszor ezt a darabot játszani fogják, mindig eljövök". Savigni asszony a következőket irja: „Ez a szó többet ér Lulli-nak 100,000 liránál". A király nem affektált, őszintén és igazán szerette a zenét. XIV. Lajos egész életében érezte annak a szükségét, hogy hangulatához megfelelő zenét találjon. Mint ifjú, gitáron játszott, mint férfi, elég jó hangon énekelt műkedvelői előadásokon. Mindig énekelt. Fia halála j után való napon megütközve hallották az udvarhölgyek, hogy egy operaprologust énekelt. Utolsó éveiben, a mikor már alig lehetett őt mulattatni, Maintenon asszony csak zenei előadásokkal tudta jó kedyre hangolni. Nehéz megitélrii, mily hatással volt az j opera az akkori franczia társadalomra. De j mindenesetre hátőtt a dürva kedélyekre és finomabbá tette az egész világot. i Kedves Margit! Látom, hogy annyira bosszankodol, mert nem kapsz levelet. Minthogy pedig nem szeretem, ha bosszankodol, hát ime, irom ezeket a sorokat, hogy ne jöjj hiába, ha levelet keressz. Szivesen üdvözöl Gyula. "A második levélben pedig ez volt: Kedves Margit! Én is azt akarom, hogy jó kedved legyen, és azért én is irok neked levelet. Ölel Zoltán. Fölösleges mondani, hogy a két levélíró Hegedűs Gyula és Szerémy Zoltán volt. Achille. Felvonásközben. Budapest, február 4. Tiz perez. — A főherczegnö és a „János vitéz". — Csütörtökön este, a nyolezvanharmadik előadáson királyi vendég tisztelte meg látogatásával a Kiráíyszinház-at. Auguszta főherczegnö, József Ágost királyi herczeg felesége, jelent meg a jobboldali első számú páholyban, udvarhölgyével: Zichy grófnővel és Libits Adolffal, a főherczegi család jószágkormányzójával. Libits már az előadás kezdete előtt félórával megjelent a színházban és a szinház igazgatóját, Beöthy Lászlót — a ki éppen akkor érkezett meg Szegedről, a hol végignézte a szerzőkkel együtt a János vitéz diadalmas bemutatóját — felkereste irodájában. — Arra kérem az igazgató urat, hogy legyen szives tiz perczczel az előadás vége előtt hozzám a páholyba értesitést küldeni. Nem akarom, hogy a fenséges asszony a nagy tolongásban távozzék. A főherczegék helyet foglaltak páholyukban és mikor az előadás vége felé közeledett, tiz óra tiz perczkor az igazgató bekopogtatott az első számú páholyba. Libits udvariasan megköszönte a szívességet: — Köszönöm szívességét, de még nem távozunk. A fenséges asszony el van ragadtatva a János vitéz-tői és a világért sem távozik a függöny legördülése előtt. Inkább várunk a vége után még tiz perczig, a mig a közönség nagyrésze távozik a színházból . . . A párisi Varieté-szinház-ban a minap kerül bemutatóra La petite Bohémé czimü operettje. A szöveget Ferrier Pál irta, a zenéjét pedig egy Hirschmann Henri nevű fiatal párisi zeneszerző komponálta, a ki azonos a Magyar Szinház-ban szinrekerült Fecskefészek czimü operett komponistájával, Henry Herblay-ve 1. A pétervári Afemetfí'-szinházban a minap nagy sikerre! mutatták be Jerschke: Traumulus czimü drámáját, a melyet Worotnikowés Matterna forditott oroszra. A czenzura azonban a harmadik felvonást, a mely a pékmiihelyben iáiszik, betiltotta. ír Ii Kiselejtezett "5 t>al53i keleti szőnyegek minden méretben szépséghibákkal, minőségben kifog ástalanoki mélpen az áron alul eladatnak- == Stein Vilmos es pia Srzsébet-tér 16. szám. Vidéki színpadok. Budapest, február 4. Festeticsné-Dömjén Róza asszony, a Nemzeti Szinház tagja, e héten két estén Eger- ben vendégszerepelt zsúfolt ház előtt. A művésznő Váljunk el! és a Romeo és Juliá-ban lépett fel. • Solymosi Elek, a Népszínház volt művésze, jövő héten három leghíresebb szerepében búcsúzik el a székesfehérvári közönségtől. = Nincs szepió, pattanás, májfolt azon hőig) irczán, a ki a Bafassa-féle valódi angol ugorkateje', tra 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min den gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, február 4 A párisi Theatre Francois deczember hónapban negyvenegy előadást tartott, a mely összesen 272,826 frankot jövedelmezett. Egy előadás átlaga tehát nem kevesebb, mint 6751 frank. * Wolzogen Ernő báró, az „überbrettli" megteremtője, kibérelte a berlini Thalia-szinház-at, a melyben operaelőadásokat fog tartani. A megnyitó-előadás május elsején lesz, mely alkalommal Wolzogen-nek Heine után irt Lucca fürdői czimü operája kerül szinre. A zenéjét Zepler Bogumil komponálta, a női főszerepet pedig Wolzogen felesége fogja kreálni. £ehner Ármin saját készltményü czipőraktára. Budapest, Erzsébet-körut J2. (a Newyork palotával szemben.) Olcsó szabott árak! Tartós mlnösóg! ízléses kivitel! NEMZETKÖZI MULATÓ KER EPESI-U T 63. Igazgató: Laknar Lajos. Művezető és rendező: Fürst B Budapest legelegánsabb és legolcsóbb mulatója. UJ! UJ! EDLiAWl FRED szenzácziós vendégfellépte. Kicsoda Edlawi? E'ilawi a világ legjobb átváltozó művésze. Edlawi egész társulat egy személyben. Edlawi gyorsabb, mint a villám. Edlawi az utolérhetetlen, egy egész darabot játszik, melyben egyedüi az összes szereplőket szem élyesiti.p.Azonkívül 15 elsőrangú művész fellépte. Belépti dij 50 fillér. Első hely vagy páholyülés sjrw 1 koron aagggSjjgJPír»» Kezdete 8 órakor. A remek télikertben naponta reggel 5 óráig Tatsl los Fsrl czigányzenekara hangversenyez. re
