MAGYAR SZÍNPAD 1904. november (7. évfolyam 303-332. sz.)

1904-11-18 / 320. szám

1904. november 15. 3 Színházi élet Budapest, november 18 A Fecskefészek jubilál. — Hangulatképek a „Magyar Szinház"-ból. — Előrelátható volt . . . Abban a pillanatban, a mikor először csendült fel a színpadon Herblay ragyogó muzsikája. Ez a minden tekintetben finom és a mellett buján érzéki muzsika megteremtette a Fecskefészek-habitüékat, a kik még egyszer sem mulasztották el megjelenni az első sorokban, hogy elejétől végig élvezzék a gyönyörű zene-számokat. Annak idején voltak Newyork szépe és Gésahabitüék, ugyancsak a zene kedvéért, természetes, hogy Herblay is megcsinálta a színháznak a maga habitüéit. Herblay egyébként nagyon hálásnak mutatkozott, hogy első szerzeményével ily jól bánt a budapesti közönség, mert a napokban paksaméta érkezett Párisból, a hol a fiatal zeneszerző lakik. A paksamétában a rég igért „marskupié" volt becsomagolva, a mely a jubiláris előadáson szinte meglepetésül fog szolgálni. A szerző saját kezeirásu szerzeménye nagy örömöt okozott az igazgatóságnak, mert ezzel megszaporodott a Magyar Szinház ereklyegyüjteménye. Ha még hozzátesszük, hogy a szöveget Heltai Jenő csinálta a kupiéhoz, minden egyeb dicsérő jelző fölöslegessé válik. * A iapok a Fecskefészek en suite előadásainak folyamán többször megemlékeztek a szereplökről, a kiknek ebben az operettben bő alkalmuk van arra, hogy a tehetségök legjavát ragyogtassák. Sziklai, Anday Blanka, Kornay Berta, B. Szabó annyi kedves művészetet fejtettek ki a darabban, hogy mindegyik rászolgált a feltétlen elismerésre. B. Szabó méltán sorakozik oda egyenrangúnak a szinház férfistarjai közé és meglátszik rajta, hogy az apja vére csörgedezik ereiben, a ki tudvalevőleg Magyarország legelső operettársulatának direktora volt. De a legtöbb rész jutott a lapokban az elismerésből Ráthonyi Ákosnak, a ki, tekintettel női álruhájára, méltán megérdemelte a Magyar Szinház primadonnája elnevezést. De, ugy látszik, hogy most már a fejébe szállt a dicsőség és a következőket jelentette ki: — Ha már primadonna vagyok, primadonna bánásmódot is kérek. — Hogy érted ezt? — kérdezték tőle. — Először is kérek húszezer forint gázsit. — Csak? — Nem többet, szerény vagyok. Másodszor, a Sziklai zeneszámaiból átveszek hármat. Azokat én aka om énekelni. — Csak? — Csak. Aztán nem szeretem, hogy a közönség annyit tapsol Sziklainak ; az igazgatóság intézkedjék ez iránt. — De miért épp Szi laira haragszol? — Azért, mert a múltkor valaki azt mondta egy társaságban, hogy Sziklai szintén primadonnája színházunknak. Ha igy áll a dolog, akkor legyen primadonna-harcz is! A színházban most már nagy érdeklődéssel néznek a tréfás primadonna-háború elébe. Geoffrey. Jelenet az öltözőből: — Egy színházi habitü a legnagyobb hévvel ostromolja egy közismert szinházi szépség szivét. — Nos, — kérdi végre — mi a válasza ? A színpadi Vénusz lesüti szemét és szól: — Uram, beszéljen az — ékszerészemmel! * A ki komoly szerelemmel beleszeret egy ünnepelt színésznőbe, olyan helyzetbe kerül, mint az az ember, a ki égö czigarettával a szájában egy lőporos hordóra til . . . Vidéki színpadok. Budapest, november 18 Vasquez grófné és Szénáról Lajos, az Operaház tagjai, zsúfolt nézőtér előtt léptek fel szerdán a pozsonyi színházban, a Zsidónő operában s mindketten nagy sikert arattak. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassu-tcle valódi angol ugorkatejel, ara 2 kor. es szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva es minden gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, november 18. Wagner Siegfriedről hihetetlen, de érdekes hírt közöl egy amerikai újság. Hírül adja, hogy Wagner Richard fia legközelebb megnősül és feleségül veszi — Miss Izadora Duncan-t * Lautenburg Zsigmond, a berlini ResidenzTheater volt igazgatója, visszatért régi foglalkozásához : felcsapott színésznek. Legközelebb indul egy nagy németországi körútra. * A párisi Variétés-szinház igazgatója betartja programmját és repertoirt csinál Páris első operettszínházában. Csak a minap volt Claude Terrasse uj operettjének a bemutatója és szerdán máris más operett kerül a miisorra. Lecocq Kis herczeg-jét eleveníti fel Sámuel, teljesen uj kiállítással és Meilhac-Halévy régi szövegkönyvének felfrissítésével. * A berlini Neues Theater a minap mutatta be Rüderer: Hajnalpír czimü történeti vígjátékát, nagy sikerrel. A darab az 1849-iki müncheni februári forradalmat tárgyalja, a mely a hires Lola Montez bukásával ért véget. * Egy newr-yorki magyar újság közli a következő hírt: „Mátray József, a budapesti Magyar Szinház" tagjának és nejének : Mátray Vilmának fölléptével, a new-yorki magyarság tehetségesebb tagjaiból alakult társasággal f. évi november 16-án, szerdán este a Manhattan Lyceum-ban (66—68 E. 4. Street) korhű jelmezekkel, díszes kiállításban szinre kerül a Molnár és gyermeke, Raupach drámája 5 fölvonásban, forditotta: Szerdahelyi. Ezt az előadást, mely minden tekintetben figyelemreméltó lesz, ajánljuk, honfitársaink figyelmébe." * A milánói Teatro Lirico-ban Amintori Gallinak Dávid czimü operája került bemutatóra a minap. Galli a milánói konzervatóriumban az esztétikának tanára ; eddig mint zeneesztétikust ismerték csak s ez az első nagyobb szerzeménye, melylyel a közönség elé lép, jóllehet idős ember már: hatvan éves mult. Operája Mayerbeer müveire emlékeztet, gondos, lelkiismeretes munka. A közönség tomboló lelkesedéssel fogadta, a miben a kitünö előadásnak is része volt. Külföldi apróságok. Budapest, november 18. I. Cntulle Mendés uj darabja. Catulle Mendés a minap nyújtotta át Claretie-nak, a Comedie Frangaise igazgatójának, uj darabját. A czime Scarron, öt felvonásból áll és versben van megírva. Mendés ugyanolyan fel! adattal áll szemben, midőn Scarron alakját vitte színpadra, mint Edmond Rostand, a mikor a Cyrano de Bergerac históriáját dramatizálta. Ezúttal is egy költő történetét fogja egy másik költö megénekelni, a Scarron-ét, a kit a franczia burleszk-irodalom atyjának nevezhetünk, a ki egy csodásan szép müvet, a Roman comique-t, hagyott hátra befejezetlenül és a ki már művészi pamfetjeiben is elárulta, hogy istenadta poéta. Egy rettenetes betegség gyötörte s emiatt már 25 éves kora óta csak tolókocsin járhatott. Sokan tudni vélik, hogy akkor szerezte rettenetes betegségét, a mikor mámoros állapotban télnek idejében, egy karneval-éjszakán a Szajnába vetette magát, mások viszont azt állítják, hogy egy kuruzsló gyógymódjának esett áldozatául. Catulle Mendés beteg kollégájának házaséletét és szerelmét hozza színpadra, mely nejéhez fűzte. Scarron, a beteg poéta, megnyerte egy gyönyörű szép leánynak, Francoise d'Aubique, a későbbi Maintenon asszony, kezét még pedig abban az időben, a mikor teste már úgyszólván j rom volt. — Mi volt a hozománya ? — mondta egy; szer Scarron. — Semmi mas, mint két nagy, ; beszédes szem, fenséges alak, két szabályos for' májú kéz és sok szellem. — Es mit adtál érte cserébe? — kérdezte valaki a szegény költőtöl. — A halhatatlanságot! — volt a válasz. Akik ismeri re Catuile Mendés-ntk, ennek a j modern franczia poétának uj müvet, azt állítják, hogy azzal a művészettel, a melylyel darabját megírta, Scarron-1 még közelebo nozza a hallhatatlanságiioz. * II. Egy pszychologiai talány. Gold Alfréd, bécsi iró érdekes leleplezést közöl Jakobson Siegfriedről, a berlini Welt am Montag czimü hetilap fiatal kritikusáról. A Berliner Tagblatt szombati számának esti kiadásában Gold Alfrédnak következő levelét közli : „Egy kritika keletkezésére vonatkozólag érdekes es felette különös adatot van szerencsém szives tudomásvétel végett közölni. Önökre bizom, uraim, hogy szükségesnek tartják-e a dolgot arra, hogy a nyilvánosság elé hozzák". A levélhez a Welt am Montag 1904. szeptember 26-iki és november 7-iki száma volt csatolva, a mely Jacobson Siegfried kritikáit tartalmazza, a melyeket Basseimann, a LessingTheater müveszének, Traumulus-beli alakításáról és Duse Eleonoráról irt, a ki legutóbb Magdát játszotta el a berlini National-Theater színpadán. A levélhez van mellékelve Gold Alfréd Sandrock Adélról, a kitűnő német tragikáról 1897. november 25-én irt kritikája is, a mely Magdájáról szól. A ket kritikus kritikája szórói-szóra egyezik. A két bírálat közti hasonlatosság valóban talányszerü. Német irodalmi körökben most érthető érdeklődéssel várják Jakobsohn Siegfried felvilágosítását a talány felől, a melyet azonban bízvást lehetne — plagiumnak is nevezni. Hirdetések. = ki akar j<sl. riűni !! = Ugajabb amerikai fogak. F

t IkUóI M óra alatt, valamint egész fogsorok fájdalom r\c a v

béuu

|r

4»

isr

aí*' I 11 T A K kUás mellett- Kitört uuaiv ••"> hüm'nsorok javítása 2 óra •Utt 1 forinttól |/

n

uá„

e I amerikai fopni IVUWdUO «I. terem tulajdonos. Kitüntetve Grand Prix, Lyon 18M-, első díj Gróf Hadik palota, IT.. Eiralv-kärat »., II. em. 8. »/.ám Található reggeli »-tél d. a. • óráig. Vasárnap is. Szegény«knek kedvezmény. Műfogak és fogsorok készítését fogorvosok részére minden kivi— telben elvéiig!. «MINTA" szálloda Budapest, Nagymező-utcza 62. Teljesen újonnan berendezve, 40 szobával, rézágyakkal és villanyvilágítással. Szobák 80 kr.-tol feljebb. A kávéház a szállodában egész éjjel nyitva van. TELEFON 315. BTRAS8ER JAKAB, szállodás és kávés. Eladok és veszek urasági bútorokat, teljes lakberendezéseket, angol börbutorokat, mahagóni és rézbutorokat, perzsa- és smyrna-szönyegeket, függönyöket, olajfestményeket, == gáz- és villamos-csillárokat. == NAGY ZSIGMOND Budapest, Ujvilág-u. 27. (Rőser-Bazár mellett) A* egéaz házban, Telefon \1-11.