MAGYAR SZÍNPAD 1904. október (7. évfolyam 272-302. sz.)

1904-10-12 / 283. szám

j 1904. október 12. Budapesti színpadok. Budapest, október 12. A Magyar Királyi Operaház-ban ma: szerdán ifjúsági előadásul, mérsékelt helyárakkal Mignon kerül előadásra. A czimszerepet Payer Margit, Lothariot pedig Szemere Árpád énekli, ezúttal először. Arányi Dezső csütörtökön folytatja vendégfellépését Faust czimszerepében, szombaton A bolygó hollandi kerül előadásra, vasárnap pedig az Ördög Róbert, mely már.jó idejejnem szerepelt az Operaház színpadán. a A Nemzeti Színház-ban Kampis janosnak szombaton este nagy sikerrel bemutatott társadalmi színmüve kétszer szerepel még a hét műsorán: ma, szerdán és szombaton. A Cyrano de Bergerac, melynek eddigi előadásai mindig zsúfolt házak előtt folytak le, csütörtökön és vasárnap kerül színre. Pénteken Szécsi Ferencz nagysikerű vígjátékát,'^Utazás az özvegység felé adják. * A Vigszinház-ban holnap, csütörtökön, mutatja be a franczia bohózatirodalom egyik legvidámabb termékét, Barré és Keroul: Végre egyedül! czimü darabját. Páris-ban is nagy ritkaságszámba megy az előadásoknak oly hosszú, szakadatlan sorozata, a minőt a Végre egyedül! (Une mit de noces) már eddig is elért, a mennyiben tizedik hónapja, hogy estérőlestére adják és most is még oly nagy a vonzóereje, hogy alighanem egymagában fogja kitölteni az egész idényt. Berlin-ben hasonló sikerrel adták Hochzeitsnacht czimen és előrelátható, hogy a hatás is meg fog felelni a nagy várakozásnak, a melylyel az uj szezon első franczia bohózata elé néznek. A Végre egyedül! ismét alkalmat nyújt a Vígszínház együttesének, hogy sokszor dicsért összjátékát érvényesítse, a mely az ilyen bohózatok előadásának fontos tényezője. Az újdonság szinlapja a következő: VÉGRE EGYEDÜL! Bohózat 3 felvonásban. Irta : Kéroul és Barré. Fordította : Heltai Jenő. Rendező: Szilágyi Vilmos. Személyek: Laverdet Durosel Oaston Sorbier Duportal Henry Sidonie Simone Duportalné Valentine ... . Langely Őrmester . . Dubois Bridoine Batinot ... ... Joseph ... ... Qirordot Robiquet Rendörbiztos Claudine .. ... . Marguerite... ... Colette ... ... Julia Gabriella ... ., Pigoche mama ... Pinczér Első l . Második lna

s Hegedűs Tapolczai Szerémy Vendrey Tanay Gazsi M. Pécsi P. Nikó L. V. Haraszti H. Bárdi Odry Balassa Kazaliczky Győző Sarkadi Gyarmathy Dayka Lévay Kész R. Csáki 1. Varga N. Fábián K. Sinkó G. Makróczyné Kassay Kelemen Kőváry A Magyar Színház-ban Az ibolyáslány nagy sikerrel kerül esténként szinre. Vasárnap este, a darab negyedik előadásán minden jegy elkelt, s a közönség viharos kaczagással, tapssal és kihívással fejezte ki tetszését. Anday Blanka, Szentgyörgyi Lenke összes énekszámait, a Sziklai nőimitáczióját megismételték és nagy hatasa volt a Ráthonyi, Sziklai és Rubosharmas énekszámainak. A vidám operett tegnap is teljesen zufolt házat vonzott, s összes előadásaira sok előjegyzés történt. Az ibolyáslány a bet minden estéjén szinre kerül, az első nagyhatasu szereposztásban. * A Királyszinház csütörtöki vendége: Silvain tegnapelőtt lépett fel először Bécsben igen nagy sikerrel. A Comédie Francaise kiváló művésze, a ki ezúttal először jár Budapesten, a Királyszinház közönségének egyik leghíresebb alakításában, a Jean Aicard Le pére Lebonard czimü i darabjának nagyhatású czimszerepében mutat- i kőzik be. Társulata csupa jónevü franczia szi- | nészből áll. A franczia vendégjáték iránt nagy érdeklődés mutatkozik, s a mérsékelten fölemelt áru jegyek erősen kelnek. A Silvain fölléptét követő 'napon, pénteken lesz Á törvénytelen apa bemutatója, a női főszerepben Fedák Sárival. A rendkívüli vidám énekes bohóság tánczos részének egyik érdekessége lesz az az öt amerikai táncz, a melyet Fedák Sári és az öt kisérő leánycsapat teljesen eredeti alakjában mutat be. A törvénytelen apá-xal indul meg a Királyszinház ez évi bemutató-bérlete. Az újdonság szinlapja a következő : A TÖRVÉNYTELEN APA. Énekes bohóságlliárom felvonásban. írták : Dancour és Vaucaire. Magyar szinre alkalmazta : Mérei Adolf. Zenéjét összeállította : Kon ti József. Rendező : Bokor József. Karmester: Konti József. Személyek: Szántó Lajos Teréz, a felesége Ernő, a fia Józsa Menyhért Klára, a felesége ... Brunner ... Brunnerné ... Ella, leányuk Gigi, sanzonett ... ... ... Balogh Mária Szobalány Miczi Felhő Miklós gróf... ... ... Pinczér ... ... ... Kitty ... Kissic Edna May ... lzabell ... ... ... ... Mary .. ... ... ... Ellen Nelly ... Történik Nagymaroson, az nyaralójának kertjében, a 3. Németh P. Tárnoki G. Papp Vágó Erdei B. Körmendy Alpár I. ... ... Fedák S. ... ... Magay A. V. Szathmári Zs. Csatai J. Tesztory J. Szomori Bársony Thurzó M. Pálffy M. Lukácsi O. ... ... Hídvégi M. Dobsa M. ... ... Szentgyörgyi Gy. ... Geiger I. ... . . Fodor B. 1. és 2. felvonás Szántó a nagymarosi fogadóban. A Népszínház-ban Ledöfszky Gizella gyengélkedése folytán a nagy sikerrel felújított Boccaccio-ban Fiametta szerepét Sugár Ilona vette át, ki Hegyi Aranka mtivésziskoláját végezte. Október 17-én hétfőn este lép fel először Duse Eleonora a Népszinház-ban Sudermann drámájában, az Otthon-bau. A művésznő ez alkalommal feltűnést keltő uj díszleteket hoz magával. Duse mostani búcsúja iránt a főváros, közönsége élénk érdeklődéssel van, annyival inkább, mert a nagy művésznőt ezúttal láthatja utoljára. A kulisszák mögül. Budapest, október 12. Hírek a Népszínházból. Csütörtökön este érdekes vendégszereplés lesz a Népszínházban. Snppé nagy sikerrel felelevenített operettjének : Boccaccio-nak Fiametta szerepében vendégként fellép L. Komáromi Mariska, a ki ebben a szerepben már nagy sikereket aratott a Népszinház-ban. — Bárdy Gabi, a Népszínház volt kedvelt énekesnője, is vendégszerepelni fog nemsokára. Ugy lehet, hogy vendégfellépéseit szerződtetés fogja követni. * Mader Raoul operettje. Mader Raoul, a M. Kir. Operaház igazgatója, mint emiitettük, Der Garnisonsmädel czimmel operettet irt és müvét, miután annak főszerepe Girardi számára készült, előbb a bécsi An der Wien színház-ban adatja elő, utána pedig az itteni Magyar Szinház-ban. A bécsi bemutató e hó 27-ikén lesz. Duse jön. — A „Népszínház" jövő heti vendégjátékához. — Budapest, október 12. Lakása : a robogó vonat, tűzhelye: a kőszén-füstös kupé, melynek ablakához odaszorítja homlokát és nézi, hogy tiinnek-jonnek országok, más és más haza, más és más kultura, különböző népviseletek, szegénység, gazdagság. Aáost végigsuhan egy nép között, a" mely ma boldog és elbízott, majd olyan következik, a mi még tegnap az volt. A kupé közben-közben megáll vele, olykor azért, hogy az asszony czók-mókját átrakják egy nagy alkotmányra, a mely végigsiklik vele azon az elementumon, a mely még hatalmasabb, mint a föld. És a világ szinésznője megy egy másik világba és az óczeánon, egy kis kajíiteben van a házi tűzhelye . . . Most, hogy a Duse Eleonora mozgó-otthona újra felénk közeledik: elgondolkozom azon, hogy e sovány olasz asszonyka, e napégette, fehér fogú czigánynö mily felülről és mennyire láthatja az egész világot, a mely olyan nagynak látszik, de lényegében olyan kicsiny. Szemében eltűnhetnek azok a különbségek, a melyeket az ember bolond megkülönböztetési viszketegsége állit ember és ember közé. És ő láthatja, hogy a haza nemes és tiszta fogalma körül mint építettek és építenek — ma különös dühvel — nyomorúságos, festett, olykor otrombán erős falakat, a melyek leomlanak mind, ha felhangzik egy szó. Éz az asszony tudja, hogy haza van sok, a rög, a mely a földhöz köt, erős, mint a vérségi kötelék, de mégis, az egész világ az Ember, a mely a boldogságra törekszik, szenved jobban vagy kevésbbé, képes az érzésre erősebben vagy gyengébben, megaláztatik többé vagy kevésbbé és meghal egészen nyomorultan, vagy mérsékelten nyomorultan. De élni mégis szép, mert boldogak és boldogtalanok vagyunk a magunk ostobasága, erkölcse és erkölcstelensége miatt. Az otthontalan asszony bölcsességéről való képzelődéseim talán álmok és talán nem is méltóságteljes, hogy egy kóbor, idegen szinésznéről ilyen imádattal szólok? Lehet, hogy az egész életre csak oly álmatagon néz, mint a futó felhőkre, a tünő mezőkre, a rohanó fákra, a hatalmas városokra, a melyek az ő kupé-ablakán keresztül nézve: ugrálnak, mint a szöcske a sivó homokon. Az bizonyos mégis, hogy az egyszerű nőcske épp az ellenkezőjét tette annak, a mit a színésznők nagy világszektája csinált. Ezek, tömegben : szolgálják és nevelik az emberi Ízléstelenséget és gondolatnélküliséget. Ezek megerősítettek: erkölcstelenségünkben és oktalanságunkban. Ő: tiz év alatt száz évnyire vitte előre az izlést, de nemcsak a maga mesterségében, hanem mindenben, a mi a művészettel, a finom lelki élettel rokon. Az irodalomra magára jobban hatott, mint akármelyik iró. És mivel? Csak becsületességgel és bátorsággal, azzal, hogy lerázta magáról a mesterség hazug modorát, az emberi érzések kifejezésében ; mert őszinte lenni. Nem arra vágyott, a mire az asszony közönségesen, hogy a férfi megkergüljön érte, a vér fussa el minden szervét, ha látja és ne lássa. E szép és okos, kedves és szomorú asszonyka nem akart és nem tudott csalni. Az istennek mily kegyelme, hogy ezért nem égették meg, nem feszitették föl, hagyták, hogy az apostolsága kálváriáját egészen végig járja. Mondják: most járja a végét. A letűnő nap vörös fénye, avagy a festék az keskeny arczán ? Mondják, hogy már festi magát. Á bánat száll le rám és — egyszersmind megmelegedik belé a szivem, — hogy a most élő földön járó csillagok között, a ki a legtisztább fényii, mégis csak egy asszony. Bródy Sándor. Színházi pletykák Budapest, október 11. Az ajándék. — A naiva-kisasszony a naiva-mamához. — Ligeti Juliska, a Nemzeti Színház bájos naivája, végre mindenkorra átvette a fiatal asszonykák és mamák szerepkörét. A lépés nehéz volt és veszélyes; majdnem az életét adta oda érte. A mikor a veszély a küszöbön megjelent, lázban volt miatta az egész kerepesi-ut. Nemcsak a színházhoz tartozók, hanem sok üzlet főnökei és alkalmazottai is, a kik még csak nem is olyan régen, rövid bakfisruhában látták a kis Juliskát az aszfalton tipegni, s a kiknek úgyszólván szemükláttára fejlődött egyszerű kis szinészcsemetéből a Nemzeti Színház általánosan szeretett és népszerű „societaire"-jévé. S a mikor