MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-16 / 257. szám

2 1904. szeptember 16. Budapesti szinpadok. Budapest, szeptember 16. A Magyar Királyi Operaház tegnap, csütörtökön, nyitotta meg kapuit Bánk-bán előadásaval. Ezenkívül még két előadás lesz a héten; szombaton a Walkür-t, vasárnap a Tosca-t adják. A Nemzeti Szinház müvészszemélyzete ezidőszerint Rostand világhírű színmüvének, a Cyrano de Bergerac-nak bemutatására készül. A darabból már teljes erővel folynak a szinpadi próbák. Minden felvonáshoz uj diszlet készül, a jelmezek és fegyverek pedig teljesen korhüek lesznek. A darabban a szinház valamennyi férfi-tagja játszik. A czimszerepet Pcthes Imre, Roxant pedig B. Lenkey Hedvig fogja adni. A Cyrano még e hó folyamán előadásra kerül. — A Nemzeti Szinház-nak szombaton érdekes estéje lesz, a mikor a Napkeleti királykisaszszony-ban Márkus Emilia lép fel először a nyári szünet után. Vasárnap este lesz ebben a szezonban első előadása Szécsi Ferencz szellemes darabjának, az Utazás az özvegység felé czimü vígjátéknak. A Vigszinház legközelebbi újdonságát: A kis pajtás-t, a mely szombaton, e hó 17-ikén kerül bemutatóra, Párisban az elegáns Vaudeville-ban adták Frére Jaques czimen. Magyarra Salgó Ernő fordította. A Vigszinház-ban most tartják a darab utolsó diszletes és jelmezes próbáit. Két nagy női szerep van A kis pajtásban, a mennyiben két fiatal leány szívügyéről szól a cselekmény. Az egyik fiatal leányt Harmat Hedvig játssza, partnerje Hegedűs Gyula lesz, a ki az Erény utjai-ban is nagy sikert ért el a szerelmes színész szerepkörében. A másik leányt, egy emanczipált amerikai misszt, Komlóssy Ilona adja; az ő partnerje Fenyvesi Emil lesz. Veber Pierre darabjához a Vigszinház műtermében igen hatásos uj díszletek készültek, számos uj jelmez is emeli majd az előadás fényét; különösen a második felvonásban lesz a közreműködő hölgyeknek alkalma szép öltözékek bemutatására. Az újdonság szinlapja a következő : KIS PAJTÁS. Vígjáték 4 felvonásban. Irta: Pierre Veber. Fordította: Salgó Ernő. Személyek: Jouvenin . Chantalard marquis... lean Bellencoutre, jegyző A püspök Fritz Arnold herczeg A tengernagy A prefet Rendörbiztos Inas Genevieve Morangene. Adams Flossie Pauline Valentine Antoinette Juliette Mariette Herczegné Hegedűs Fenyvesi Tanay Vendrei Rónaszéky Bárdi Kazaliczky Győző Gyarmathy Kassay Harmath H. Nikó L. Komlóssy I. Kész R. Csáki I. Fábián K. Varga A. Vajda 1. R. Rostagni A Magyar Szinház-ban minden este Verő György nagysikerű énekes bohózata, a Csak tréfa! kerül szinre. Ennek a mulatságos darabnak az előadásai töltik be a jövő hét műsorát is. * A Királyszinház-ban tegnap este volt Ter- rasse szenzácziós sikerű operettjének, az Én, te, o.'-nek, mely a mult szezonban 36 előadást ért meg, nagysikerű reprize. A pompás operett — Küry Klárával és Fedák Sárival — kétségtelenül hosszú ideig fog most uralkodni a szinház műsorán. A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 16. „Rézi". — A „Népszínház" mai bemutatójához. — Az első igazi bemutatója a VWor-rezsimnek ma este fog lezajlani a Népszínház-ban. A Rézi czimü énekes bohózatot már Vidor Pál igazgató szerezte meg előadásra, ö magyarosittatta és a felfrissített személyzet ma este mutatkokzik be először uj darabban. A Rézi tegnapi főpróbáján a felszított és újonnan fellobbant érdeklődés nyoma már derekasan meg is látszott. Olyan nagy közönsége volt a főpróbának, mint a Népszínház régi időszakaiban, csaknem valamennyi újság képviselve volt a nézőtéren és a Népszínházi Bizottság tagjai mellett (a kik régi helyeiket: a bal oldal első sorában foglalták el ismét) ott volt a szinház apraja-nagyja, már tudniillik azok a tagok, a kiknek nincs szerepük az újdonságban. A földszint baloldali ajtaja ismét megnyílt a főpróbák idejére a Népszínház tagjai előtt és különösen a női tagok (ezek a koránkelők!) jelentek meg nagy számban a földszint utolsó soraiban. Jó kedvvel, zsibongva várták a próba kezdetét, az igazgató végig is járt soraik között ismert, kedves „tata"-hangján figyelmeztetgetve őket: — Aztán gyerekek, jól viseljétek ám magatokat ! Az apró színházi szépek jól is viselték magukat: nagyokat kaczagtak és a kaczagás, bohózat előadásánál, tudvalévően éppenséggel nem büntetendő cselekmény. A szinpad újdonságai is kellemes meglepetéseket hoztak a kritikusoknak. Két uj színésznőt: a fekete Bársony Rusit és a szőke Győri Arankát, a kikről annyit mindenesetre megállapítottak a kritikusok, hogy a szépek közt is ritka — szépek. Pesti Kálmán, a harmadik debütáló, már kevésbbé szép, de annál ügyesebb komikusnak bizonyult. Egy-kettőre lepergett a Rézi főpróbája: fél egy órakor már a szinészbejáró előtt latolgatta a főpróba közönsége az újdonság esélyeit. 0. Színházi pletykák Budapest, szeptember 16. A létrapróba. — A megtréfált női kar. — Azok, a kik a nyári vakáczió óta a Népszínház táján jártak, érdekes ujitást tapasztalhattak a szinház épületén. Az igazgatósági irodából és a női öltözők ablakaiból vaslétrák vezetnek le az utczára, hogy baj esetén a direkczió és a kar érdemes tagjai akadály nélkül menekülhessenek. A mi talán kissé tulóvatos szinházvizsgáló-bizottságunk óhajtotta e „vészlétrák" alkalmazását, nem maradt tehát más hátra, mint hogy Vidor Pál teljesitse a bizottság rendeletét. A minap a szinház egyik vidám kóristája, elhatározta, hogy jól megtréfálja a női kar tagjait. A mikor a hátsó kapu mellett lévő kis csarnok néptelen volt, a jókedvű kórista krétát vett elő a mellényzsebéből és utánozva az ügyelő kezevonását, a nagy fekete próbatáblára a következőket irta fel: 10 órakor nöi kar; létrapróba. Képzelhető a szinpadi próbáról távozók meglepetése, a mikor a tábla felírását meglátták. A szóló- és segédszinésznők örültek, hogy rájuk nem vonatkozik a furcsa próba, de a kórus nőtagjai ugyancsak bosszankodtak miatta. — Hallatlan! — Én nem jövök el! — Inkább szerződésszegést követek el! — Ha még este csinálták volna, a mikor nem látja senki! Ilyen és hasonló megjegyzések hangzottak el a női kar szépeinek ajkáról. Különösen a legfiatalabbak pirultak el arra a gondolatra, hogy másnap belépti dij nélkül, fényes nappal lesznek kénytelenek a szinház falán levő létrákon fel és alá kúszni és az utczán járókelőknek kénytelen kelletlen, áttört fii de cot harisnyáikat és csipkés alsószoknyájukat mutogatni, mig azok, a kik már nem igen szoktak kérkedni a fiatalságukkal — van ilyen is egy pár — és a nyári szünidő alatt egy kissé meg is gömbölyödtek, holmi: rossz izlést emlegettek. El is határozták, hogy felkeresik Vidor „tatát" és tudtára adják, hogy ez egyszer kénytelenek lesznek ellenszegülni az ö parancsának. Egy ifju szépség volt a szószóló. — Kedves direktor ur, kérem, engedje ef nekünk azt a létrapróbát — mondta, a mikor kollegái élén belépett az igazgatósági irodába. — Miféle próbát ? — kérdezte csudálkozva az igazgató. És ahányan csak voltak, most egyszerre kezdték magyarázni az engedetlenségük okát. Persze Vidor igazgató rögtön átlátta a helyzetet, tudván, hogy itt valami ügyes tréfáról van szó. — Nem bánom ; — mondta — de csak abban az esetben engedem el azt a próbát, ha megígéritek, hogy sohasem fogtok tüzelni ellenem s igy megmentitek a szinházat attól, hogy meggyúljon. — Éljen ! éljen ! — zúgott az alt, szoprán és mezzoszoprán harsányan és a kis affér el volt intézve. De a tréfaszerzőt még ma is halálra keresik. Figaro. Felvonásközben. Budapest, szeptember 16. A drámaíró. Egy ifju óriásunk, a ki mindig egy kicsit nagy hangon szokott beszélni magamagáról és az irói munkálkodásáról, a napokban a következőleg kérkedett egy kis szinházi társaságban: . - Én vállalkozom rá, hogy egy hónap lefolyása alatt megirok egy egész estét betöltő színmüvet. — Istenem, — felelte neki egy kritikus, — miért nem árulja el ezt a titkát egy — tehetséges drámairónak ! -X.— Színházi élet. Budapest, szeptember 16. A Éljen a haza! — A kiforszirozott taps. — Újházi mester mostanában esténként be szokott nézni a New-York-kávéházba, a hol néhány jó iró- és művészbarátja közt foglal helyet. A Mestert mindenki nagy örömmel fogadja, mert kedélyes anekdótákat és élményeinek elmondásával rendkivül elszórakoztatja őket. A minap a következő jóizü megtörtént esetet mondta el: Egy vidéki színtársulat Sardou: Patrie czimü darabját adta elő. Ez a darab még most állandó műsoron van a Theatre Frangais-ban és egyike Sardou leghatásosabb színmüvének. Az első felvonás egyik jelenete azzal végződik, ho£a a németalföldi gróf maga köré csoportosítja hazafias híveit, kirántja kardját és igy kiált fel: — Éljen a haza ! A vidéki társulat, hogy még szenzácziósabbá tegye a jelenetet, ugy rendezte a dolgot, hogy e szavak után vakitó tüzfényt bocsát a szinpadra és a kardjukat kirántó hollandus LOVA ^.féie ZEINE-COÍNSEL <V/\XORIUM — Budapest, Gyár-utcza 5., I. em. (Andrássy-ut mellett). •Inden tanszakon elsőrendű paedagoyusok és művész-tanárokI ^im Állandó női felügyeleti ^^ Beiratás egész napi PROSPEKTUS ingyen és bérmentve I! Szegény, tehetséges gyermekek fél vagy egész tandíjmentességért folyamodhatnak !