MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)
1904-09-14 / 255. szám
— 2 1904. szeptember 14. Budapesti színpadok. Budapest, szeptember 14. A Magyar Királyi Operaház holnap, csütörtökön, nyitja meg kapuit Bánk-ban előadásával. Ezenkívül még két előadas lesz a héten; szombaton a Walkür-t, vasarnap a Toscá-X adják. - Az Operaház nézőtérén a szünidő alatt az a változás történt, hogy a második emeleten volt körszékeket megszüntették s ezek helyén ismét páholyokat rendeztek be a mint ez az intézet fennállásának első éveiben is érvényben volt már. Ezen páholyokba csak ülőhelyekre szóló jegyeket adnak ki. Egyegy páholynak első sorában 3, második soraban pedig szintén 3 páholyülés lesz; az első sorban 4 korona, a másodikban 3 korona az ülés rendes napi ára. E változtatás folytán a körszékekre szóló bérlet további érvényessege megszűnik. A bérelt körszékeket a berlok kívánságára más megfelelő és bérelhető helyekkel cserélhetik ki, ha a bérlők eziránt szeptember 15-éig az igazgatóságot megkeresik. * A Nemzeti Szinház-ban, mely repertoirjának legvonzóbb darabjaiból állította össze e heti műsorát, csütörtökön a Pogány Gábornak, Ferenczy Ferencz nagy sikert aratott darabjának, lesz a 25-ik, jubiláris előadása. Érdekes estéje lesz a NemzetiSzinház-nak szombaton is, a mikor a Napkeleti királykisasszony-ban Márkus Emilia lép fel először a nyári szünet után. Vasárnap este lesz ebben a szezonban első előadása Szécsi Ferencz szellemes darabjának, az Utazás az özvegység felé czimü vígjátéknak. * A Vigszinház-ban Veber?ierre uj darabját, A kis pajtás-i, szombaton, e hó 17-én mutatják be. Veber ebben a darabban is felette érdekes cselekményt dolgozott fel, de ezúttal finom vígjáték formájában és a vaskosabb eszközök körülésével idézi elő a hatásos helyzeteket, a melyeknek felépítésében oly kiváló mesternek bizonyult. Az újdonság szinlapja a következő: A KIS PAJTÁS. Vígjáték 4 felvonásban. írták: Henry Bernstein és Pierre Veber. .Fordította: Salgó Ernő. Személyek: Jakab sógor Hegedűs Chantalard marquis Fenyvesi Jean Tanay Bellencoutre, jegyző Vendrei A püspök Rónaszéky Fritz Arnold herczeg .. ... Bárdi A tengernagy Kazaliczky A prefet Győző Rendörbiztos .. Gyarmathy Inas Kassay Genevieve Harmath H. Morangene Nikó L. Adams Flossie Komlóssy I. Pauline Kész R. Valentine Csáki I. Antoinette Fábián K. Juliette Varga A. Mariette Vajda I. Herczegné R. Rostagni 1. * A Magyar Szinház-ban csütörtökön, szeptember 15-én délután a Toldi előadásával megkezdődik az ifjúsági előadások sorozata. Ez előadás helyárai mérsékeltek ; iskolák testületileg kedvezményt kapnak. Esténként a szinház kaczagtató és nagy vonzóerejü uj énekes bohósága, a Csak tréfa! kerül szinre. Vasárnap délután A drótostót-ot játszszák. * A Királyszinház-ban ma szerdán kerül ez évben utoljára szinre Beöthy László kaczagtató bohózata, a Fölösleges férjek, a melyet Rákosi Szidi művészete segített olyan nagy sikerre, hogy eedig minden egyes alkalommal nagy közönség előtt került szinre. A művésznő a Nemzeti Szinház igazgatójának külön engedelméből még ez egyszer, utoljára részt vesz a darab előadásában." Az énekes-személyzet nagy ambiczióval készül az Én, te, öt csütörtöki reprizére, a melyen tudvalevően a két primadonna : Küry Klára és Fedák Sári lép föl először a szünet után. A két illusztris művésznő már megérkezett és részt vesz a próbákon. * A Népszínház már pénteken, előadásai harmadik napján kezdi meg premiérjeit, a Rézi czimü énekes bohózattal, melyet szombaton és vasárnap megismételnek. A mulatságos darabnak szép sikerre van kilátása. Az újdonság szinlapja a következő: RÉZI. Énekes bohózat 3 felvonásban. írták: Enget és Horst. Magyarosították: Abonyi Árpád és Faragó Jenő. Zenéjét szerzé : Barna Izsó. Személyek: Wochralek Venczel Kovács M. Fábián, lakatos .. ... ... Kiss M. Anna, a felesége Harmath I. Hedvig, leányuk Győri A. Horeczki.. ... ... ... ._ Ujváry Bogdán, a fia ... ... Pázmán Tulipán ... .... ... Pesti Pattantyús ... .. . ... Szirmai Huszár F., kéményseprő ... ... Pintér Antal, pék ... . ... Raskó Török Rézi, szakácsné ... Kontlóssi E. Politzerné Krecsányi S. Rigó Emilia, himzönő Bársony R. Történik : Budapesten. Idő : ma. Az 1. és 11. felvonás között nyolcz napi időköz; a III. felvonás egy nappal később. A Népszínház megnyitása. — A mai első előadáshoz. — Budapest, szeptember 14. A magyarság és a népnek szentelt müvészcsarnoka: a Népszínház ma este nyitja meg a szezonját — méltó módon — magyar népszínmű előadásával. Mindenképen érdekes szezon nyilik meg a mai estével, nemcsak azért, mert gazdag és változatos programmot igér, hanem főképen azért, mert a Népszínház uj igazgatójának: Vidor Pálnak voltaképen csak a mai nappal kezdődik igazi rezsimje. Vidor Pál a mult évad végén vette át a szinház igazgatását, az alatt a rövid pár hét alatt nem is lett volna módjában terveit megvalósítani és igy az uj munka — az újjáalakított, megszépült színházban részben uj művész-személyzettel — csak a mai estéve! indul meg. Kényelmes, minden tekintetben biztos nézőtér fogadja ma este a Népszínház ezidei első közönségét: nagy átalakítások történtek a nyári hónapok alatt, vasszerkezetre építették az egész földszintet, a széksorok közötti utakat és a kijáratokat szabályozták, bővítették és a régi ruhatárak helyébe modern, uj és czélszerü ruhatárak kerültek. Több, mint hetvenezer koronába került ez az átalakítás, a mely azonban még csak első része a munkálatoknak, melyeket a jövő évben fognak csak befejezni azzal, hogy a szinpad faszerkezetét is vasszerkezettel cserélik ki. Akkor aztán a villamos világitást is bevezetik a Népszínház minden helyiségébe és Vidor igazgatónak egy minden részében modern szinház áll majd rendelkezésére. A Népszínház dús programmját már ismertettük. A mai estével kezdi meg az igazgató művészi programmjának lebonyolítását, a melyet, az előjelek és tervek után itélve, feltétlenül kell, hogy siker koronázzon. —Y.— A kulisszák mögül. Budapest, szeptember 14. Intimitások a „Csak tréfa" előadásáról. — A Magyar Színházból. — A .Magyar Szinház nagysikerű darabja, a a „Csak tréfa" egyre fokozódó vonzóerővel tölti meg esténként a Wesselényi-utczai szinházat. Nem csak tréfa, hanem csupa tréfa, elmésség, ötlet, vidámság és mozgalom ez a darab s a szerző, a ki nagy talentumának bizonyítékaival nem egyszer gyönyörködtetett bennünket, ez alkalommal is alaposan kitett magáért. Pedig ő neki magának nem nagy bizodalma volt hozzá. Két évvel ezelőtt irta meg és két évig hevert a Magyar Szinház félretett darabjai között; Verő György egyre halogattatta aggodalmasan az igazgatósággal — Nem merem előadatni, — szólt, — mert nem tartom eléggé modernnek, nincs meg benne az a tulraffináltság, a, helyzeteknek fejetetejére való állítása, a mely tulmodern közönségünknek olyannyira tetszik. Közben két más darabot is megirt, „A bajusz"-t és a „Doktor kisasszonyok"-at, mig végre megnyugodott, még egy-két zeneszámot is irt hozzá s megadta az engedélyt az előadáshoz. Nagy lehetett meglepetése, de főképp kellemes, a mikor a premiéren látta, hogy a szerinte tulraffinált közönség a legzajosabb tapsokkal honorált minden ötletet, lelkesen megújrázta a zeneszámokat és viharos tetszéssel kisérte az összes jeleneteket. Szentgyörgyi Lenke operettzene-paródiája adta meg az első jelt arra, hogy a közönség tomboljon mulatós kedvében. A szerző ekkor ismerősei előtt egy szerény megjegyzést tett: — Pedig ezt nem is én csináltam. Próbálkoztam ugyan vele, de — hogy őszintén bevalljam — tudatlanságom volt oka annak, hogy nekem nem sikerült. Én ugyanis nem igen járok be a Mátyásföldről a fővárosba s nem is láttam ifjabb kollégáimnak uj darabjait. A mikor tehát a partitura-kivonatokból egyet-mást összeállítottam a paródiához és beküldtem a szinházhoz, ott nem ismertek rá az eredetiekre. így is történt s annak idején Virányi György, a szinház kitűnő és ötletes karmestere, csinálta meg népszerűbb dalokból és motívumokból a paródiát. Sziklai statisztálása az általános siker második csúcspontja volt. Mint értesülünk, külön fellépési dijakat is kap ezért. Az igazgatóság tudva, hogy Sziklai nem a tékozlók fajtájából való, — hanem ellenkezőleg, — minden statisztálásért 25 mondd huszonöt krajczárt nyújt át neki, — előre. Utólag pedig minden egyes alkalommal egy havanna szivar is kijár számára. A siker harmadik góczpontja a Szirmai imitáczió volt. B. Szabó Péter nem első alkalommal utánozza a színpadon Szirmait. Aradon történt; a színházban a „Kis szökevény"-X játszották. Véletlenül Szirmai is jelen volt az előadáson, mert épp akkor konczertezett az aradi közönség előtt. B. Szabó akkor is oly kitűnően imitálta a Népszínháznak ezt az elsőrangú művészét, hogy a ház nem került ki a csudálkozásból és nevetésből. Mindenki észrevette a dolgot, csak egyvalaki nem, s az — maga Szirmai volt. Előadás után oda is ment kollégájához és melegen gratulált neki játékáért. Majd igy szólt hozzá: — Nagyon jól csinálta! Majdnem ugy, mint én. Látta tőlem tán a szerepet? Nagyon jól teszik a vidéki kartárs urak, ha az én felfogásom szerint játszanak. A „Csak tréfa" jó ideig állandóan műsoron marad s Verő. Györgynek cseppet sem volt oka megbánni, hogy ezzel a legújabb darabjával szemben érzett aggodalmat félretette. Orlando. LOVA ^EINE-GOrSISERVAXORIUIVI , _ Budapest, Gyár-utcza 5., I. em. (Andrássyut mellett). aeaa mnaen tanszakon eltörendő paedagogusok és művész-tanárokI mm* Állandó női felügyelet! Belratás egész napi K38Z PROSPEKTUS ingyen és bérmentve 11 Szegény, tehetséges gyermekek f 1 vagy egész tandíjmentességér t folyamodhatnak!
