MAGYAR SZÍNPAD 1904. szeptember (7. évfolyam 242-271. sz.)

1904-09-03 / 244. szám

1904. szeptember 1. 3 nak. Az „öreg" librettistákat: Blum és Tochét is meglepetéssel üdvözölheti ma este a szinházi szezón első premierjének közönsége: A szép mosóné szövegkönyvéből hej, de sokat tanulhat­nak a mai operettirók, a minthogy tanultak is belőle sokat a tegnapiak. Ma láthatja ismét a közönség, hogy mennyire megdézsmálták ugy a francziák, mint más nemzetbeliek az Offen­bach jó, kerek, érdekes és mulatságos szöveg­könyveit. Ki hinné azonban, hogy ebben az operett­ben maga Offenbach is idegen mesgyére tévedt és szedegetett a — máséból is? Pedig igy van. A szép mosóné második felvonásában — Gyöngyi Izsó és Szathmáry Zsuzsa duettjénél — roppant ismerős hangokra, mégpedig bécsi hangokra fog bukkani a közönség. Ebben a kettősben ugyanis felcsendül Strauss János egy hires, köz­ismert szerzeményének, az An der schönen, blauen Donau czimü keringőnek vezető moti­\uma. A könnyelműek rámondanák: - Offenbach lopott Strauss­tói ! A kik ismerik a Belle Lurette partitúrákat, azok tanúságot tehetnek a mellett, hogy Offen­bach nemcsak nagy komponista volt, de becsü­letes is, mert ezekhez a taktusokhoz odaírta: Adapté de Johann Strauss. Tudniillik abban a duettben Bécsről énekelnek és ezért volt szük­sége Offenbach-nak a hamisittatlan és ismert becsi keringő-motivumra. A szép mosóné előadásáról is kellene, hogy szóljunk. Bennünket és a közönséget is meg­nyugtathatja ez előadás nívójáról Beöthy László véleménye, a ki két nappal ezelőtt, a házi fő­próbán, igy szólott Bokor Józsefhez, a kire tel­jesen rábízta az újdonság betanítását és elő­készítését : — Kedves főrendező ur, meg vagyok lepve és nagyon meg vagyok elégedve! Beöthy László pedig tudvalévően csak más színházaknál elnéző és jó, akár a közönség, a maga színházánál — művészi kérdésekben — kérlelhetetlen és megalkuvást nem ismerő zsarnok. Ügyelő. Szinházi pletykák. Budapest, szeptember 3. A „Magyar Színház" JL és a szinházvizsgáló-bizottság. (I. Az ajtó.) Az idén szigorú volt az állandó szinház­vizsgáló-bizottság és szinte, mulatságos pedan­teriával kifogásolt jelentéktelen körülményeket is. De hála Istennek, minden korrigálva lett, a mi abból is látható, hogy a Magyar Színház immár megkezdheti előadásait. Hogy az igazgatóság mily élelmesen járt el a gyors javitások terén, bizonyltja a követ­kező megtörtént apróság. A komoly bizottság megkezdte körútját a szinház falain belül. Az egyik folyosón egyszerre csak megállottak és a bizottság valamennyi tagja szigorúan ránczolta össze homlokát. A szinház vezetősége elsáppadt. Ugylátszott: baj van. — Ez az ajtó igy lehetetlen, — szólt lesújtó hangon az egyik vizsgálóbíró. Tudniillik az ajtó, a helyett, hogy kifelé nyiló lett volna, mint az előírás parancsolja, oldalt a falba tolható ajtó volt. Az egyik igazgató csakhamar feltalálta ma­gát és igy szólott: — Kérem, uraim, talán folytatnék utunkat és indulnánk a fontosabb helyek megtekintésére! S ezzel ő maga útnak indult s mintegy szuggesztív módon maga után vonta az egész bizottságot. Miután mindenütt voltak már és sehol semmi kifogásolni valót nem találtak, az igazgató ajánlotta: — Most már menjünk az öltözők felé a folyosón, hogy az urak ott is mindent meg­tekinthessenek. Ugyanannál az ajtónál, a hol egy félórával azelőtt baj volt, a bizottság ismét megállott s az egyik tag megint csak szigorúan jegyezte meg: — Igaz! az előbb már voltunk itt s újból csak azt mondhatom, hogy az ajtó lehetetlen. Annak kifelé kell nyílni. Erre az igazgató egyike odament az ajtó­hoz, megfogta a kilincset s a bizottság meg­döbbenve látta, hogy biz az az ajtó teljesen korrekt és a szabályok szerint — kifelé nyílik. — Pedig mintha egy fél órával ezelőtt oldalt kellett volna tologatni, gondolta mindegyik magá­ban, de egy sem mert szólani, mert azt hitte, hogy a szeme káprázott. Pedig valóban nem volt az az ajtó egy félórával azelőtt szabályszerű, csakhogy az élel­mes igazgató közben, a mig a bizottság körül­járt a színházban, titokban megcsináltatta. (II. Az ablakon kiugráló színtársulat.) A Magyar Szinház két igazgatója és néhány előkelő férfi- és női tagja a földszinti igazgató­sági szobában a mumusról beszélgettek. A mumus, — azt hiszszük mindenki eltalálja, — az állandó szinházvizsgáló-bizottság. Ennek kapcsán szóba kerültek azok az apró dolgok is, a melyeket a bizottság kifogá­solt, továbbá a szinház tűzbiztonságát is meg­beszélték. — Mondhatom, — szólt az egyik mű­vésznő, — hogy ebben a szinházban én egy cseppet sem jönnék zavarba, ha véletlenül tüz ütne ki! •— No, no! — jegyezte meg tréfásan egy kollegája, — azt hiszem inadba szállna a bátor­ságod ! — Ugyan miért? Hiszen egy másodpercz alatt kinn volnék a színházból. A többiek kissé kételkedve fogadták a kijelentést. S ezzel megfogta az utczára nyiló ablak párkányát, lódított magán egyet s a következő pillanatban kinn volt az utczán. A többiek nagyot nevettek a dolgon s ugy látszik, ők is kedvet kaptak a gyors menekülési próbához, mert egyenként \alamennyi utána ugrott a hölgynek. Az utczai járó-kelők, a kik nem sejthették, hogy tűzbiztonsági próbáról van szó, persze csodálkozva állottak meg az ablakon kiszök­döső színtársulat láttára. Liander. Vidéki színpadok. Budapest, szeptember 3. Szendrey Mihály, a ki a jövő évtől kezdve az aradi szinház igazgatója, szeptember elsején kezdte meg a teljesen magyar, négy és fél hónapos téli szezont Pozsony-ban. * Sarkadi Vilmos vidéki orfeum-énekest a jövő évtől Zilahy Gyula debreczeni színigazgató társulatához szerződtette. Ezzel a czivisek óhajá­nak tesz eleget, kik debreczeni szereplése alatt igen megkedvelték az ügyes brettli-kómikust. = Nincs szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Batassa-ié\e valódi angol ugorkatejet ára 2 kor. és szappan, ára 1 kor., használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és min­den gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, szeptember 3. Rostand Edmond, a Cyrano de Bergerac szerzője uj darabját a párisi Gaité-szinház szá­mára irta. Az uj darabnak Chauteclair a czime, a mi tulajdonképen a kakasnak egy régi franczia állatregényből vett czime. A darabban — mint Aristophanes Madarak czimü vígjátékában — a szárnyas világ lép színpadra: a kakas, mint főszereplő, a pacsirta és a rigó, mint mellék­szereplők. * A berlini Lessing-szinház-b&n vette kez­detet Brahm rezsimje. Ibsen : A tenger asszonya czimu drámája került előadásra, pompás elő­adásban. Triesch Irén, Bassermann, Sauer és Reicher játszták a főszerepeket. * Lafon Mária, az egykor ünnepelt párisi operaenekesnő meghalt, Bordeaux-ban, hetvenkét eves korában. A mult század negyvenes és ötvenes éveiben ünnepelték Párisban, 1860-tól 1876-ig Európa különböző városaiban vendég­szerepelt nagy sikerrel, végül énekiskolát nyitott Bordeaux-ban. * Wildenbruch Ernő uj darabja: A halhatat­lan Félix legközelebb a berlini Berliner Theater- ben kerül bemutatóra. = Első Leánykiházasitási Egylet m. sz. Gyer­mek- és Életbiztosító Intézet Budapesten, VI., Teréz­körut 40—42. Alapíttatott 1863. évben. Folyó év augusz­tus havában 1.689,900 korona értékű biztosítási ajánla nyújtatott be és 1.104,600 k. értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 59,456 k. 69 fillér fizettetett ki. 1904. január elsejétől 1904. augusztus hó 31-ig 12.636,700 k. értékű biztosítási ajánlat nyújta­tott be és 12.015,800 k. értékű uj biztosítási kötvény állíttatott ki. Biztosított összegek fejében 571,136 K. 61 fillér fizettetett ki. Ezen intézet a gyermek- és életbizto­sítás minden nemével foglalkozik a legolcsóbb dijtételek és a legelőnyösebb feltételek mellett. Hirdetések. Berlini újdonságok! Női ruha kelmékben gyönyörű v álaszték. Meglepő olcsó árak! BJeier Izsó áruháza »A gólyához* Budapest, Nagymezó-utcza 12. sz. Szerecsen-ntcza sarkán. Próbálható elsőrendű glassé keztyü minden szinben. Reklám ár 69 kr. párja. Szt.-Margitsziget == alsó vendéglő. = Tisztelettel jelentem, hogy a fenti helyiségeket újonnan épített, 1000 embernek számított fedett terrassal átvettem s = május 1-je óta nyitva van. = Reggel 7 órától déli 1 óráig a honvédzenekar hangversenye, délután 4 órától éjjel 11 óráig a cs. és kir. 38. sz. báró Mollináry-ezred zenekarának hangversenye, mindkettő a karmester személyes vezetésével. Főtörekvésem lesz jó polgári konyha (városi árban), a legjobb italok mérésével, valamint pontos kiszolgálás által a n. é. közönség megelégedését ki­érdemelni. Számos látogatásért esedezik tisztelettel Schäffer J. sí alsó margitszigeti vendéglő és kávéház bérlője. Ön öregszik! Ez nem hajfestő, sem nem ártalmas. Egy szín­telen folyadék, mely sem a fejbőrt, sem a párnát nem testi. A haj 8—10 nap múlva Ha őszül a haja, miért nem használja a biz tos hatású teljesen ártalmatlan Tábor-féle H aj regen eratort! k/SAé régi színét feltétlenül visszakapja. Hatásért elvállalom a kezességet. Ara 2 korona. Szétküldéshely: Tábor Gyula, gyógyszerész. Albertirsa. Budapesten : Török József gyógyszerész Király-utcza 12. és Dr. Egger Leó és J. gyógyszorészek Váczi-kőrut 17.

Next

/
Oldalképek
Tartalom