MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-25 / 143. szám

'904. május 23. Szinésztársai félreismerték, miáltal sokat szenvedett. Mint jellemszinész egyike volt a legjelesebbjeinknek. Nagy alakító tehetség, művészi nyugodtság, humoros kedély, férfias|erő jellemezték. Alig van színészünk, a ki annyira ment lett volna a félszegségektől, mint éppen ő. Szigeti József, a mai Országos Színművészeti Akadémia (akkor Szinészeti-taroda) megalapításakor annak drámai gyakorlati tanárává nevez- _ lék ki és ez állását a 80-as évekig megtartotta, j 1895. febr. 15 én nyugalomba vonult. Szigligeti j Ede sikereinek hatása alatt mint szinmüiró is . fellépett s főleg az 50 es években termékeny | ét népszerű szinmüiró volt Első darabjai: Egy [ tablairó a márcztusi napokban (vígjáték 3 felvonásban); Viola (népszínmű melyet Eötvös József A falu jegyzője czimü regénye után készített; 1856 ban öt darabbal lépett fel, u. m.: Vén bakancsos és fia, a huszár (népszínmű 3 felvonásban); A csizmadia mint kísértei (népszínmű 3 felvonásban), a mely ma kerül szinre ; A jegygyűrű (népszínmű 3 felvonásban); Az okos bolond (bohózat 3 felvonásban) és a Becsületszó, (egyfelvonásos vígjáték). Ezeket követték: A szép juhásznö (népszínmű 3 lelvonásbnn, 1857-ben); Szerelem és örökség (vígjáték 2 felvonásban 1857-ben); Falusiak (vígjáték 3 felvonásban 1858 ban); Szécsi Mária (népszínmű 3 felvonásban 1863ban); Mérget ivott (vígjáték 2 felvonásban 1864-ben); Jó madár (vígjáték 2 felvonásban); Toldi (népszínmű 3 felvonásban 1871-ben). Érdekes és kedves visszaemlékezéseket és képeket is irt a vidéki szinészvilágból Egy szinész naplója czimen. A Magyar tudományos akadémia 1882. levelező-, a Kisfaludy-társaság 1865-ben rendes tagjává választotta. Színházi élet. Szinházi pletykák, Budapest, május 25 A jó barátok. — Jelenei egy operaházi próbáról. — Az Operaház próbáinak derűs epizódjai r agyobbára a zenekarban születnek. A derék zenészek jó megfigyelők és többnyire vidám emberek. A jó és kevésbbé jó szóviczczek, tréfák, amelyek aztán bejárják a színpadot, az öltözőket, a müvészkávéházat és operai vendéglőt : a karmesteri emelvény tájékán kelnek szárnyra. Erről a vidékről való az a kis vidám história is, a mely a legutóbbi napokban kaczagtatta az Operaház bennfenteseit. A zenekar egyik tagja — hogy közelebb férjünk az inkognitójához: eláruljuk, hogy cseh származású és fuvó hangszert kezel, vagyis inkább »szájjal« — a minap kissé virágos hangulatban érkezett meg a zenekari próbára. >éhány pohár sörrel erősítette meg magát a délelőtti munkára. Néhány perczczel el is késett, a miért magára vonta a karmester rosszaló fejcsóválását. Dehát ez még nem lett volna baj. Nagyobb baj volt az, hogy a jókedvű muzsikus egyremásra — gixereket fujt a hangszerén. A karmester »lekopogtatta« egyszer, majd másodszor is miatta a próbát, udvariasan figyelmeztette, majd erélyesen rá is szólott. Mikor aztán harmadszor is »melléje fujt«, a karmester megint csak megállította a próbát és haragosan feléje fordult: — Hallja, kedves X. ur, ha ez tovább is igy megy, mi nem maradunk jó barátok! A jókedvű fúvós felpattant a helyéről, meghajtotta magát és udvariasan kijelentette: — Pardon, karmester ur, ez sem öntől, hanem csakis tőlem függ! - Hogy-hogy ? Hogy érti ezt ? — Hát csak ugy, hogy a barátaimat — én választom meg ! zéta. Budapest, május 25. A legszerényebb szerző. — .4 "Pfefferkorn utazása« komponistájáról. — A Pfefferkorn utazása komponistája, a derék Fromm József (alább majd kitűnik, miért olyan derék) már a premierre lekívánkozott hozzánk. Nem hiába utazós-darab a Wesselényiutczai szinház énekes bohósága, s az utószezon slágerének lett szánva, a mikor a színpadi témának s a valóságban szórakozásnak is leg kedvesebb az utazás, denikve a komponista ur a gyorsvonat szárnyán leröppent Budapest-re váratlanul a bemutató estéjére. Külföldi szerző, az mindig érdekes és mindig szívesen látott vendég a színháznál, de most mégis megtörtént, hogy Magyar Szinházék-nál egy kicsit megijedtek ennek a hirtelen látogatásnak. Pfefferkorn mester vidám utazásának zenei programmjában ugyanis a helyi viszonyoknak megfelelően némi változásokat kellett végezni. A nagyobb siker kedvéért az igazgatóság egy egész sereg betétet helyezett el az uti podgyászba, ennek következtében a nyitány is rövidséget szenvedett, szóval itt egy komponistáról volt szó, a ki a szerzők ismert és érthető érzékenységénél fogva még tán erősen megtalál haragudni a partitura lokális feleziezomázása miatt. Az első kő aztán akkor esett le az igazgatóság szivéről, mikor a vendég-komponistát a színháznál meglátták. — Ah, hiszen nincs baj ! Hiszen ez »ezoborabb« a Czobornál! — kiáltottak fel megkönnyebbülten. Tudnillik messziről, láttatlanba minden szerző egy hatalmas atléta. Mikor aztán jó Fromm József a láthatáron feltűnt, kisült róla, hogy bátran mellé állhat a mi fiatal talentumunknak, a diadalmas Hajdúk hadnagya komponistájának, a kit eddig külsőre a legigénytelenebb szerzőnek tartottunk. Hát kiderült, hogy a vendég-komponista még nála is »czoborab«. Hanem ezzel még nem volt minden elintézve. Ott volt mindenekelőtt a nyitány-ügy. A premier előtt egy órával megtudta a szinház, hogy a bécsi komponista egy zenemüczégnél időzik látogatóban. Az egyik igazgató a telefonnál termett. — Halló, a főnök urat. — Halló, én vagyok. — Kérem, itt Magyar Szinház. Szeretettel kérjük önt, akadályozza meg minden áron, hogy az önnél időző zeneszerző ur az előadás elején itt ne legyen. — Szabadna tudnom, miért ? — Ne kérdezzen, drága uram, csak tegye meg. — Meg lesz. De azért nem lett meg. A szerző ott ült pontosan a páholyában. És ekkor az igazgatóság ujabb cselhez folyamodva, a legszeretetreméltóbb figyelmességgel valósággal elkábították a Pfefferkorn komponistáját, hogy mikor először felocsúdott, a darab már régen tul volt a nyitányon, s valahányszor csak oda figyelhetett egy pillanatra, mindig a legnagyobb elragadtatással nyilatkozott a vendéglátó igazgatók ellőtt. — Nagyszerű, pompás! Szépen csinálták! Ezek voltak gyakori szavai. Az igazgatóság a megkönnyebbülés sóhajával ment vacsorázni a vendéggel, a ki inte bízvást megérdemli a »derék« és »legszerényebb« jelzőket, ő elégedetten utazott haza Bécs-be, s azóta megpihenhetett, nem ugy, mint Pfeffer- korn, a ki még sok estén át fog utazgatni a Magyar Szinház közönségének nagy mulatságára. Kóró. Vidéki színpadok. Budapest, május 25 A kolozsvári színházban a héten két estén vendegszerepel Hegedűs Gvula, a Vígszínház kiváló tagja. = Olcsó nyaralás a magyar fürdőkben. ujabban rendkívüli előnyös módot nyújt a hazai fürdőkben való olcsó nyaralásra az Idegenforgalmi Vállalat által tervezett Utazást sorsjáték, a melynek nyereményei között ott szerepelnek a Balatonfüred, Császárfürdő, Csorbaló Herkules/tirdó, Margitsziget stb. szép magyar gyógyfürdőkben érvényes nyári lakas és ellátás igazolványai. A két koronás sorsjegyek az összes tőzsdékben és menetjegyirodákban kaphatók. = NilCS «leplo, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-féle valódi angol ugorkatejet ára 2 kor. és szappant ára 1 kor. használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébetfalva és minden gyógyszertárban és droguériában. Külföldi színpadok. Budapest, május 25 A müncheni udvari operaházban legközelebb kerül bemutatóra Possart Ernő intendáns és Röhr Hugó Miatyánk czimü egyfelvonásos operája. A milánói Scala-szinház jövő szezonja számára Pratesi és Marenco nagy balletet irnak Iris czimmel. Ugyancsak a Scala számára ir operát Mascheroni: Thermidor czimmel, Sardou hasonló czimü drámája után. * A londoni Apollo-Theatre ezidei operettsikere franczia termék. George Edwardes társulata óriási sikerrel mutatta Messager: Veronique czimü operettjét, mely Veronka czimmel pár évvel ezelőtt Budapesten is szinrekerült. Novelli és Zacconi, a két világhírű olasz színművész, juniusban, három hónapig tartó körútra, Délamerikába utazik. = Tavaszi divat-ujdonaágok már megérkeztek. Ha végig megyünk az utczákon és megnézzük a kirakatokat, Párizsban képzeljük magunkat. Felhívjuk a hölgyolvasóink figyelmét Friedman» Sándor jr. (IV., Párisi-utcza 1. sz.) női kalap üzletére, hol gyönyörű és kiválóan Ízléses kalapok kaphatók. Valódi franczia és saiát gyártmányú modelljei óriási választékban és a mellett lendkivül jutányos árban. Hirdetések. D

p. Farkas Márton LIPÓTVÁROSI VIZGYÓGYINTÉZETE V.. Biitliory-utc/a 8. (Szabadság-tér mellett.) Modern berendezés. Gondos orvosi felügyelet. Vizgyógymódok, villamos fény fürdők, szénsavas es villamos vízfürdők (Gärtner tanár szerint), massage stb. Kívánatra prospektus. Kivé-, T»a- fa Hihi kQllniagaaatgak a lagslMéktaa h>Wik Fratelli Doitinger nifitl IMNIT, Faraasiiak-tara Királyi feéryatata. Raktárak: Ptemá—latéul« - TrlMt. I Deutsch Zsigmond és Társa bookmaker. Irodák: KossntbJLajoH-n «.^Telefon 191. Teréz-körut I C. Telefon 49"). I l>; llsckshsrg J'/s Caa ámara 4 Ma Az osztrák Dorbyre oddsai a következők: I Karings 12 Msha Bak Adams 14 llrmsada II. • j Hadar | II Vadai; 20 Priar 20 Uaeat A többi alku szerint.