MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)
1904-05-07 / 125. szám
• 1 1 • 1* rWff 1904. május 2. 7 Budapesti szinpadok. Budapeat, május 7. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap, vasárnap lép fel másodszor Arnoldson Siegrid a Baiazzók Neddájában. Éstesülésünk szerint ... j . „. . í- „ Vlítpn ic vendéire A kocavadasz íonevü szerzői: Ordonneau es Kerou» a a nagy művésznő a jovo héten is vendege ^^ ^ agyományaiho2 hiven valóságo n, fonto s_ lesz az Operahaz-nak. kod ó logikán keresztülgázolnak az egyedüli czél, a »A kocavadász«. — A sajtó bírálataiból. — Budapest, május 7. Budapesti Napló : A vége felé hajló szezonban a V'igsztnhaz egy mulatságos franczia bohózattal állott ki, abból a fajtából, a mely évek során át csalhatatlan vonzóerőnek vált be a nevetni vágyó közönség előtt. és Kéroui a A Nemzeti Szinház legközelebbi bemutatója a jövő héten lesz. Ekkor kerül előadásra Földes Imre: A király arája czimü pályadíjnyertes történeti színmüve. A Vígszínház utószezonját, mint minden évben, ugy az idén is a berlini színészek vendégszereplése fogja élénkíteni. Ez a vendégszereplés ezúttal is elsőrendű művészi és irodalmi jelentőségű lesz. A Kleines és Neues Theater tagja vesznek beene részt. Reinhardt Miksa igazgató vezetése és rendezése mellett. A tiz estére terjedő vendégszereplést május hó második felében tartják meg. A Magyar Szinház állandó vonzó erejű uj operettje : A rikkancs a hét minden estéjén a bemutató nagysikerű szereposztásában kerül szinre, Sziklai Kornéllal a czimszerepben. Holnap, vasárnap, május 8 ikán délután lesz A gésák felújítása. A dallamos operettnek, a melyet 1901. májusában játszottak utoljára, ez lesz a 184-ik előadása. A gésák-at most Rubos Árpád rendezte, a zenekart Virányi Jenő karmester igazgatja. A Királyszinház legközelebbi újdonságából, az Én, te, ö /-bői serényen folynak már a szú padi próbák, a melyek mindegyikén Küry Klára és Fedák Sári is részt vesz. Az Én, te, ő! szerzői: Caillavet és Flers, a kik Az erény utjai-t és több nagy sikert aratott bohózatot irtak; ebben a darabban annak a középkori legendának a paródiáját irták meg, a mely szerint Sire de Vergy, a ki a keresztes háborúból hazatérve, hűtlenségen éri a feleségét, ezért rémes bosszút áll, megöli a csábitót és ennek szivét a feleségével megéteti. Ezt parodizálják a legkaczagtatóbb helyzetekben és a legmulatságosabb alakokkal. Vergyt Németh József fogja játszani, Vergynét Küry Klára, a csábitót pedig Papp Miska. Fedák Sári egy kóbor komédiásleányt ad, a ki két komédiástársával: Ferenczyvei és Gyöngyi vel idézi elő a legmulatságosabb zavarokat. A darab jövő pénteki bemutató-előadására, a melyre már eddig is nagyon sok az előjegyzés, vasárnaptól kezdve lehet jegyet váltani. Fedák Sári hosszabb szabadságideje után ma este lép föl először Konti József és Pásztor Árpád nagysikerű operettjében, A fecskékben, a melyben egyik legkedvesebb szerepét, Louisont játszsza. * A Népszínház ban hoinap, vasárnap este Blaha Luiza láp fel Verő György három apró népszínművének, a Menyecskék-ntk női főszerepeiben. * A Városligeti Nyári Szinház-ban Italia Vitaliani, olasz színtársulatával holnap, vasárnap, Sardou: Tosca-)kX játssza. A Fővárosi Nyári Szinház-ban (Budai Színkör) jövő héten lesz a bemutató előadása Wolf Pierre Muhi czimü énekes vígjátékának, mely Heltai Jenő átdolgozásában kerül előadásra. A darabból Krecsányi igazgató vezetése mellett napról-napra folynak a próbák. kaczagtatás czélja felé. h-s ezt a czélt el is érik, pedig ezúttal egyetlenegyszer se lépnek a kedves malacz9ágok ingerlöen sikamlós területére. Ez a franczia bohózat egyike ama fehér hollóknak, jobban mondva fehér bohózatoknak, a melyeket legye, ö nélkül lehet végignézni. •»? Pesti Napié ! A Vígszínház-ban ma megint bemutató est volt. Két pátisi szerzőnek, az Ordonneau és Kéroui irodalmi társas czégnek A kocavadász czimü bohózatát adták elő. Jókedvű darab, a melyben az emberek egy perczig sem elméskednek, hanem mindvégig mókáznák. Bolondos helyzetbe kerülnek és a darab végéig egyre jobban belebonyolódnak a bolondságukba I Budapesti Nirlap : Az újdonságot, melynek szerzői Ordonneau és Keroul, pompásan játszották. Hegedűs, mint Berluron apó, kitűnően vezette a Hunyadi Margitból, Harmaih Hedvigből és Tapolczai-ból álló famíliáját végig a darabon, Fenyvesi nagyon finom groteszkséggel játszotta a fejedelmet s kitűnőek voltak kis szelepükben Vendrei, a fogadós és Bárdi, az adjutáns. Az együttest Fábián Kornélia, Balassa, Kazaliczky egészítették ki. A közönség, mely a Vígszínház nézőterét zsúfolásig megtöltött, sokat kaczagott a meglehetősen naiv, de legalább ártatlan és nem durva darabon. Magyar Nemzet : Ordonneau és Kéroui darabja, a Vígszínház mai újdonsága franczia bohózat a java fajtából. Kaczagtató, elmés bonyodalmai meglepők, azonkívül egy kitűnő szerep van benne, melyet mintha csak Hegedűs, a Vígszínház kitünö színésze számára irtak volna a szerzők. Magyar Hírlap : Az újdonság előadása nagyszerű volt. Különösen Hegedűs és Fenyvessy voltak eleműkben, melletlük Hunyady Margit, Harmat Hedvig buzgólkodtak. Egy egy pompás figurát mutatott be Bárdy, Vendrey, Szerémy és Kazaliczky és kedves alak volt Tajolczay is, a buzgó Jules szerepében. Független Magyarország: A ki azt mondja, hogy a csere motívum nem uj: igaza van, ám, a ki végignézi a jövendőbeli vejével zsarnokoskodó kocavadász kaczagtató félelmeit, a vidéki városka pompásan karrikirozott vezető személyeinek félszegségeit, az exotikus fejedelem csávába jutásait: könyes lesz a szeme a nevetéstől. Hegedűs játssza a kocavadászt, ide tehát nem kellene egyebet írni, csak a historikum kedvéért annyit, hogy »Coulisset ur« óta ilyen neki való szerepe nem volt. A hány mondatot mondott, annyiszor kaczagtak. A kulisszák mögül. Budapest, május 7. A Jókai-gyász és a színházak. Az országos Jókai-gyászban a főváros színházai is résztvesznek. Somló Sándor igazgató meghívására tegnap értekezletre gyűltek össze a Nemzeti Szinház-ban Budapest színházigazgatói és elhatározták, hogy hétfőn, május 9-ikén, Jókai Mór temetése napján egyik színházban sem lesz előadás. — A tegnapi nagy értekezleten, melyen a Jókai-temetés összes részleteit megbeszélték, Berzeviczy Albert kultuszminiszter elnöklete alatt, Somló Sándor kifejezte azt az óhaját, hogy a szinházak is búcsúztassák el Jókait. A gyászmenet álljon meg a Nemzeti Szinház előtt, a hol az összes szinházak nevében beszéljen valaki. Az inditványt elfogadták és Somló Sándort kérték föl a beszéd elmondására. A temetőben Herczeg Ferencz mond gyászbeszédet. Az Operaház énekkara ott a Hunyadi László opera gyászindulóját és végül az Istenek alkonya operának gyászdalát énekli el. — A Magyar Szinház-ban tegnap este az előadás előtt B. Szabó József elszavalta Mérei Adolf Jókai halálára irt szép és hatásos költeményét. — Az összes szinházak testületileg részt vesznek a temetésen és koszorút helyeznek a nagy halott koporsójára. — Italia Vitaliani és Carlo Duse Jókai Mór ravatalára koszorút küldöttek, melynek szalagjain ez a felirat olvasható : »Italia Vitaliani és Carlo Duse utolsó üdvözletüket küldik Jókai Mór, a világhírű költőnek az olasz színművészet nevében«. Jókai Mór ós a Népszínház. Vidor Pál igazgatásának legelején foglalkozott azzal a gondolattal, hogy a Lőcsei fehér asszony-1 dramatizálja a Népszínház számára. Meg is kérte a költőkirályt, hogy regényének színpadra alkalmazására az engedélyt adja meg. Az engedélyt a koszorús iró Nizzában április 10-én kelt következő levélben adta meg Vidor Pál igazgatónak, ki el is látta a Lőcsei fehér asszony színpadra alkalmazását, mely a jövő szezon egyik főérdekessége lesz: Tisztelt igazgató ur! Becses fölszólitását, hogy a Lőcsei fehér asszony czimü regényemnek színpadra való átdolgozását megengedjem, szívesen teljesítem, csak a szokásos öt százalék tiszteletdijat kötöm ki magamnak, s azt, hogy a darab nem az idén, hanem a jövő szinházi évadban kerüljön előadásra. Az iró megválasztását, a ki az átdolgozást végezné, teljesen tisztelt igazgató úrra bizom, mint oly emberre, a ki a színpadot minden tekintetben jól ismeri. Tisztelettel maradok Nizza, 1904. április 10-én. Tisztelő [hive: dr. Jókai Mór. Italia Vitaliani. -— A Városligeti Nyári Szinház vendégmüvésznöje. — A budapesti közönségnek, szombattól kezdve nyolcz estén át rendkivüli művészi élvezetben lesz része. A Városligeti Nyári Színházban, a melyben Eleonora Duse is először mutatkozott be a magyar közönségnek, a modern olasz színjátszásnak egy másik fénylő női csillaga fogja művészetét bemutatni Ez a müvésznagyság Italia Vitaliani. Az olasz művésznőnek Szentpéterváron kellett volna föllépnie, de, minthogy ez a vendégszereplés az orosz-japán háború miatt elmaradt, a művésznő elfogad'a a nyári szinház meghívását. Kevés művésznő érdemesebb Italia Vitalianinál az érdeklődésre és a figyelemre. Ifjú éveiben sokat küzdött és szenvedett. Tud olvasni az emberi szívben. Természete határozott és hallgatag. Szive angyali. Mint művésznő semmivel sem áll Duse mögött, s a drámai művészetben elérhetetlen helyet foglal el Ermete Zacconi oldalán. Művészete igazi, őszinte és emberi. Italia Vitaliani felejthetetlenül él azok emlékezetében, a kik őt valaha is játszani látták. Kimagasló kvalitásain kivül érdekessé teszi őt az az arcz és müvészetbeli hasonlóság, a mely közeli rokonára, Eleonora Duse-ra, emlékeztet. A legnagyobb élő olasz színműírók és kritikusok, ugy mint: Roberto Bracco, a nálunk is nagy sikert aratott Hüteten szerzője, a hírneves olasz szinmüiró, Camillio Antona-Traversi, Rovetta, a Becstelenek nagynevű szerzője, Olaszország legnagyobb drámai művésznőjének tartják. G. B. Amendola, Olaszország legelső művészeti kritikusa, pedig a Gyönyör szobrának nevezte el, mert a gyönyör és az emberi fájdalom érzékitésére e művésznő a legalkalmasabb, mozdulatai, kifejezésteljes szemei, tudása és művészi képessége folytán. Az, a mit Italia Vitaliani, a Mária Antonietta utolsó felvonásában produkál, a midőn a porkoláb kezeit összekötve, haját levágva a vesztőhelyre viszi, a színjátszás netovábbja. A Városligeti Nyári Szinház érdemes igazgatója, a ki Duse Eleonorát is megismerttette velünk, ujabb érdemet szerzett magának azzal, hogy a »gyönyörnek ezt az eleven szobrát« elhozta hozzánk, hogy isteni művészetében elgyönyörködhessünk. A közönség pedig bizonynyára seregesen fog elzarándokolni a szerény városligeti fa-alkotmányba, melyet egy héten át a művészet igazi templomává avat fel Itália Vitaliani. ii wvm , niítCrni-fMr lelyiitt a föröa (elrepedt 6* (torra Letet I nap alatt kárteeyetaéei 4a I 8v«| ára M fillér. I*oat«i ..etkttlda« 4 a. rwd^Mntt por KERPEL BiÉM"t, U Upét-klrit _
