MAGYAR SZÍNPAD 1904. május (7. évfolyam 120-149. sz.)

1904-05-31 / 149. szám

1904. május 28. Leányos lényén ma még nem tud ugyan s nem is tudhat áttörni a temperamentum ereje, de majd meghozza ezt is a jövő. S akkor áttöri az utolsó korlátot is, a mely a természet törvényeiné! fogva útjába áll. hogy geriális egyénisége a maga egész erejében érvényesülhessen. Ám egyéniség már ma is; minden izében gazdag, színpompás egyéniség. Igen, izr'l-izre egyériség. A mikor minden szinész, színésznő minden Iendéjét odaszedi a »hivatalos« színházhoz és a Herbertek és Herbertinák egész tömege torlódik össze, hogy az igazi tehetség vidéken koncsorogjon. vagy a nagy idegenben : Pulszky Tessza nem előszobáz a minisztériumban, nem »mozgdsit« főherczegeket sem régi jogon, hanem odaáll bátran, erősen a nagy élet elé, a saját ereje, gyönyörű bizodalmával, idegen világban, idegen szónál, maga egyedül: Io sono ! Hová fog fejlődni ez a gyönyörű talentum, ha olyan szinházi kultura millieujébe jut, a melyben hitvallás a színészet, — ki annak a megmondhatója ? Az azonban kétségtelen, hogy pályájára maával viszi anyjának ősfalentumát, magával viszi költői lényét, szépséges, ibolyás szemét, aranyos haját — anyai örökség ez is, — a melylyel, mint a bibliai szépségnek, hajával egy király is megköttetnék az ő járásában. Jaque. Vidéki szinpadok. Budapcit, május 31 Kövessy Albert, a ki most az újvidéki színházban játszik társulatával, hogy a szerbajku lakossággal is megkedveltesse a magyar előadásokat, szerb drámaírók müveit mutatja be, magyar fordításban. Legutóbb Tufkovits Szilárd: A szerelmes levél czimü vígjátékát mutatta be nagy sikerrel, most pedig Nusits Gy. Braniszlav A sík tengeren czimü drámájára készül = Olcsó nyaralás a magyar fürdőkben. Ujabban rendkivüli előnyös módot nyújt a hazai fürdőkben való olcsó nyaralásra az Idegenforgalmi Vállalat által tervezett Utazási sorsjáték, a melynek nyereményei között ott szerepelnek a Balatonfüred, Császár fürdó, Csórható Herkulesfürdő, Margitsziget stb. szép magyar gyógyfürdőkben érvényes nyári lakás és ellátás igazolványai. A két koronás sorsjegyek az összes tőzsdékben és menetjegyirodákban kaphatók. = Nlaos szeplő, pattanás, májfolt azon hölgy arczán, a ki a Balassa-fé\e valódi angol ugorkatejet ára 2 kor. és szappant ára 1 kor. használja. Kapható Balassa gyógytárában Budapest—Erzsébet/alva és minden gyógyszertárban és droguériában. Külföldi szinpadok. Budapest, május 31. Weisse, a bécsi Volkstheater igazgatója egy magyar leányt: Borsody Olgát, a jövő idényre színházához szerződtette. A fiatal művésznő egy tekintélyes dunántuli család sarja és ismert beauté-ja a budapesti társaságnak. Mindössze cask hét hónapig tanulta a drámai játékot Levinsekynél s már is egyik legelőkelőbb bécsi színpadnak lett tagja. Szerződtetését próbajáték előzte meg, a melynek eredménye indította Weisse igazgatót arra, hogy ezt a tehetséget színházának biztosítsa. Borsody Olga: a Burgszinház igazgatója Schlenther Pál előtt is nagy sikerrel szavalt. Puccini: Pillangó kisasszony czimü operáráját, mely ebben a szezonban Milánóban csúfosan megbukott, átalakította és a minap Bresciá-ban előadatta. A dalmű uj formájában és igénytelenebb közönség előtt élénk tetszést aratott. Puccini jelen volt az előadáson. Itt emiitjük meg, hogy az olasz mester most egy ui operán dolgozik, melynek a vázlatával már el is kékült. A párisi nagy opera jövő szezonjának első újdonsága Izidoré de Lara: Solea czimü uj dalmüve lesz, melynek szövegét Jean Richepin irta. * Berlin ben a Fridrichstrassén legközelebb megkezdik annak az uj operett-szinháznak az építését, mely jövő év szeptemberéten nyitja meg kapuit. Az uj színháznak Theater an der Spree lesz a neve és 1700 nézőt fog befogadni. Bécs-ben, a Venedig in Wien színházában pénteken egy Kerker-Hellmesberger operettet mutatnak be A jégszüz czimmel. Külföldi apróságok. Budapest, május 31. Brahm dr. tervei. A berlini Deutsches Theater igazgatója, dr. Brahm Ottó, a ki társulatával ezidöszerint a bécsi Carl Theater-ben vendégszerepel, a következőket mondta el egy ottani újságírónak, azokról a tervekről, a melyeket már ősztől fogva, mint a Lessing Theater igazgatója meg akar valósítani. — Blumenthal, a mikor megalapította a Lessing Theater-X, azt »az élők szinházá«-nak nevezte. Ebben az irányban igyeks/em haladni én is, bár sok tekintetben más a programmom, mint elődömnek. Uj színházamban a modern irodalmi termékeknek óhajtok hajlékot nyújtani. Nemrégen több oldalról kísérletek történtek arra nézve, hogy a modern produkeziók helyett inkább klasszikus müveket kultiváljon a színpad. Ezekkel a törekvésekkel bátran szembeszállók, mert az a meggyőződésem, hogy egy előkelő színháznak első sorban az képezi feladatát, hogy az élőket kell táplálnia és ápolni, s hiszem, hogy a legelőkelőbb színpadi szerzők ebben segítségemre lesznek és művészi törekvéseimben, mint eddig tették, ezután is támogatni fognak. Különben pedig, már eddig is a következő müvek előadási jogát szereztem meg: Hauptmann Gerhart már tavaly rám ruházta azt a jogot, hogy az összes eddigi és ezután irandó darabjait Berlin-ben kizárólag az én színházamban szabad szinre hozni. Darabot irt uj színházam számára Hoffmannsthal, Wedekind (Hidalla vagy a szépség hatalma), Dreyer Miksa (A tizenhétévesek), Rosmer Ernő (Herkner Johannes), Hirschfeld Georg (Egymás mellett) és mások. Az osztrák Írókkal is állandó nexusban óhajt maradni Brahms igazgató. * A megtréfált színházigazgató. Az örökké vidám Blum Ernest »Journal d'un Vaudevillist» ezimü lapjában kedves történetet mond el a »Moliére ismerők«-ről, jobban mondva nem ismerőkről, akiknek szárna Francziaországban épp akkora, mint bárhol a világon. Egy ilyen »Moliére ismerő«-t egyszer alaposan megtréfált egy pár fiatal iró. Az illető színházigazgató volt s ebben a minőségben ugyancsak mostoha bánásmódban részesítette a fiatal szerzőket, amennyiben egymásután utasította vissza a színházához előadásra benyújtott darabokat. Az elkeseredett poéták, hogy az igazgató irodalmi ismeieteit próbára tegyek egy szép napon üsztára lemásolták I artuffe-X. megváltoztatták a darabban előforduló neveket és átadták egy Paukelain nevű urnák, aki viszont benyújtotta a darabot a kegyetlen színházigazgatónak. A darabot Paukelain ur néhány nap múlva, egv levél kíséretében. visszakapta, amelyben a direktor ur hoszszasabban igyekszik indokolni, hogy miért nem lehet a darabot előadni. — Az ön darabja — igy j

r levelében — rosszul van megkonstruálva, a versei rosszak és a bonyodalom megoldása teljesen valószinüntlen. Amikor meghallotta, hogy mennyire elbolonditották a fiatal irök. bosszúra gondolt, ami abból állt, hogy ezután az eddigieknel is rosszabb darabokat mutatott be a közönségének. * As elmés szinházi függöny. A hágai udvari szinház vasfüggönyén nagy betűkkel a következő figyelmeztetés olvasható — versbe szedve: Eick die hier zit, Bedeneke d.t: Is onraedt datr . . . Dreicht soms gevaer, Kaim 't huis verlast, Qliy zyt op straet. Magyarul: Mindenki, a ki itt ül, vegye észbe, a mi alább következik; ha baleset történnék, ha véletlenül veszedelem fenyegetne, távozzatok nyugodtan ebből a házból, az utczára értek. Hirdetések. FŐVÁROSI ORFEUM. WALDMAHN IMRE. Igeigeté. VI , N»gy

m«»a-u. 17. ütolsó előadás az idei szezonban. Újbóli megnyitás 1904. augusztus 14-én A nevelőintézetben. Tréfás ballet, Fröhlich Bianca k. a., a newyorki raetropolitain Operahouse tagjának vendégjátékával. A kínos véletlen. (Ein peinlicher Zwischenfall.) Lorde-Forestier nagysikerű színmüve. Párisi betörök. Tréfás némajáték. Előadja a Plkard. franczia társulat. A protekezió. Vígjáték egy felvonásban. A Tarka Színpad nagyhatású darabja. Továbbá IW 8 különlegesség. •• A télikertben reggel b óráig Vöröa Elek czigányzenekara hangversenyez. i" SZÁSZ EDE BUDAPEST, Koronaherceg-utca 11. Ajánlja tökéletes szabású saját készitménytl fehérneműit. Különlegességek angol, francia, uri- és női divatezikkekben. Deutsch Zsigmond és Társa bookmaker. I

1 s lleeksberi 2 s Cee Amere 4 Ma Az osztrák Derbyre oddsai a következők: j I Keringő 12 Make I lek Akams 14 Hírmondó II. 8 Hadúr I6| Vaduz [ 20 20 Irodák: Kosftuth Lejon-o. II. Telefon 191. Teréz-körut j|/C. Telefon 490. Prior Uncat ; A többi alku szerint. I II