MAGYAR SZÍNPAD 1903. szeptember (6. évfolyam 256-270. sz.)
1903-09-27 / 268. szám
1903. szeptember 17. 3 NEMZETI SZÍNHÁZ. »Rosenkranz és Güldenstern« szövege Klapp Mihály régi, jóízű vígjátéka állandó müsordarabja a Nemzeti Szinház-n&k. Ebben a régi »posse»-ban egy kis választófejedelem fiának kalandjairól van szó. Ernő grófot, a választófejedelem ifjú fiát, elküldi édes atyja világot látni és tapasztalni. Vele küldi mentorul Rosenkranz bárót, egy elmés, kedves világfit, a ki magát és védenczét Shakespeare után elnevezi »Rosenkranz és Güldenstern«-nek. Ernő grófnak, Rosenkranz báró oldalán, egy kis kalandja támad, természetesen szerelmi kaland. Minduntalan mentorának tanácsaira szorul rá, végre is Roseskranz báró annyira belebonyolódik védencze szerelmi ügyeibe, hogy maga kénytelen megházasodni. A »Patyolat-kisasszony« szövege. I. felvonás. Rousset apónak és a feleségének kis kávé i érése van egy franczia városkában. Szegények, igénytelenek, de leányukból, Elizből,akit beczéző nevén »Patyolat kisasszony«nak hívnak, mindenképpen urikisasszonyt akarnak nevelni, s azért beadják egy nevelőintézetbe, előkelő leányok közé, s husz éves korában tanitónői oklevéllel, előkelő neveléssel érkezik haza Patyolatkisasszony. Természetes, hogy az otthoni pórias világ nincs inyére, s minden lépten-nyomon ellentétbe jut atyjával, anyjával és egész környezetével. Hidegen, scrtő lenézé sei fogadja gyermekkori játszótársát Ágostont, ennek atyját, Morillont, s Bonenfant apót, az öreg utkaparót, csak nevelőim ézeti iskolatársnőjét, Luciet szereti, s ennek atyja és bátyja társaságában érzi jól magát. Az öreg Rousset, habár a világ előtt folyton dxsekszik a kisaszszony-lányával, magában egy cseppet sincs megelégedve Patyolat'«isasszony viselkedésével, s különösen az bántja, hogy leánya, kitűnő oklevele és Galoux ur protegálása ellenére sem tud tanitónői állásra szert tenni s igy a leánya neveltetéseért hozott anyagi áldozatjáért semmi kárpótlást sem remélhet. A leány nagyravágyó, fényes jövőről, gazdag férjről álmodozik, s ezzel ugy elkábítja szüleit, hogy ezek minden habozás nélkül utasitják vissza Morillont, a ki fia számára jött megkérni Patyolatkisasszonyt. II. felvonás. Az ellentét Rousset-ék és Eliz között napról-napra élesebbé válik. Roussetapó tönkre teszi a gabonatermését azzal, hogy a földjét a leánya tanácsa szerint műveli. Elizt felháborítják azok az apró üzleti fogások, a melyekkel szülei a kávérnérést vezetik. Roussetnének az fáj, hogy leánya szégyenli az ő egyszerű származását, s folyton rendreutasítja szüleit, ha azok egyszerűségükben vétenek az illem s a jó modor ellen. Szóval, lépten-nyomon súrlódás, összekoczczanás, kellemetlenkedések vannak közöttük, s mindig szélesebbnek tetszik a szakadék, a mely a szülőket leányuktól elválasztja, ugy, hogy lassanként teljesen elidegenednek egymástól. A leány a neki idegen, egyszerű világban unatkozik, ideges. A titkolt és lappangó indulat akkor tör ki belőle, a mikor atyja azért, mert egy lámpát eltört, megüti, később pedig Bonenfant panaszára Galouxék előtt is megalázza. Tűrhetetlenné válik helyzete, s daczosan, elkeseredetten hagyja el szüleit azzal az elhatározással, hogy inkább éhen hal, de szüleihez vissza nem tér, s a panaszos kegyelemkenyeret tőlük el nem fogadja. III. felvonás. Két év mult el. Patyolat kisasszony megtörve, csalódottan haza jő. Anyja rejtegeti egy padlásszobában, de a véletlen árulója lesz, s atyja megtudja, hogy otthon van, ki akarja űzni, de amikor Patyolat kisasszonyt meglátja, s ez megható módon adja elő a sok csalódást, megaláztatást és kisértésr, amely két éven át üldözte, az öreg megszánja. A leányt teljesen átváltoztatja a két évi szenvedés. Belátja, hogy szegény, eg;, szerű szüleinél van a legjobb helyen s a sok ábránd szertefoszlik abban az utálatos küzdelemben, a melyet egy szegény, intelligens és becs Hetes leánynak az életben végig kell szenvedni. Egyszerű akar lenni, mint a környezete és boldog a sok szenvedés után. A boldogságot m :g is találja a szülei házban, mert Ágoston, Morillon fia újra megkéri a kezét s ezúttal nem kap kosarat. A »Czigányélet« szövege. Első felvonás. A & stcleki czigánysoron öt esztendő óta várja ha famíliája Dadó Lajos czigányprimást, a ki km.ent Párisba szerencsét próbálni. Balkézről való hitvese két kis gyermekével hűséges kitartással vár reája. Lajos meg is érkezik, urasan, előkelően öltözve, de nem egyedül: párisi barátnéjának, a márkinénak megszöktetett komornájával. A komornát az állomáson hagyja, ő pedig benéz a czigánysorra a famíliájához. Kitörő örömmel fogad'ák: anyja, apja és a szeretője: Darázs Etel. ..,ándékokkal árasztja el ókef, de egyre azon jár az esze, hogyan szabadulhatna a czigánypereputytól, melytől öt év alatt elszokott. Mikor a família megtudja, hogy Lajos nem egyedül jött haza Párisból, hanem a »feleségével«, Etel odadobja ajándékait és az öreg czigány-dádé elkergeti a háza tájékáról. Második felvonás. Megérkezik a városba a párisi czigánybanda nagybőgőse, a ki keresi azt a drága családi gyürüt, melyet a márkinőtől koniornája magával hozott emlékül. A gyürü felkutatójának huszonötezer frankot helyezett kilátásba a márkinő gondnoka, a márkinő pedig ugyancsak huszonötezer frankto tűzött ki a komorna fejére, csak azért, hogy azt jól megtépálhassa. A nagybőgős kártyán elnyeri a gyürüt Lajostól, elhódítja tőle a komornát, a kit visszaszöktet Párisba. Közben Macska László csendőr, a kinek szerelmi ajánlatait Etel, Lajos cserbenhagyott szeretője visszautasítja: bosszúból összefogdossa a czigényokat és bekíséri őket Szegedre, azzal a váddal, hogy ők fosztották ki a mult évben a szegedi zálogházat. Lajost is elfogják, a famíliájával együtt. Harmadik felvonás. A czigányok ártatlansága kiderül, visszatérnek mind a czigánysorra, a hol megülik az öreg Tollas Zsiga lakodalmát, a ki harminczöt év után végre törvényesen is megesküszik az életepárjával. Lajos utolsó kincsét, a hegedűjét akarja eladni, hogy visszatérhessen Párisba, mikor a kunyhóból meghallja a kis fia hegedüjátékát. Apai szive megmozdul, lemond a nagyváros fényéről, pompájáról és ott marad hűséges Etelje és gyerekei mellett. Fa 1 f gyógyfürdő (Sopron m euett.) Köszvényes, csúzos bajoknál, valamint vese- és hólyagbánt álmáknál orvosi szaktekintélyek által legmelegebben ajánltatik a balfi lithiumos savanyúvíz, mely az összes külföldi savanyuvizek között lithium tekintetében a második helyet foglalja el. Ára: 25 hétdeczis palaczkkal 7 korona. Megrendelhető: Balf gyógyfürdő igazgatóságánál (Sopron mellett). Budapesten Édeskuty udvari szállító. Erzsébet-tér 8. Megszűnt a hajhullás és korpa képződés! = Ml mindnyájan megkérdeztfik orvosunkat. Petrol-balzsam kellemes Qlatu és a legjobb e nemfl sxer, mely megakadályozza a hajhullást és a korpa képződését, a hajat bársonysimává, fényessé és hajlékonynyá teszi Egy üveg |ára S korona. Egyedöli főraktár: Petrovics Miklós Budapest, Bscsl-utoza 2. szám BUDAI NYÁRI SZÍNHÁZ. »Falu rossza« szövege. Első felvonás. Feledi módos parasztgazda fogadott leányába, Bátk Tercsibe szerelmes Göndör Sándor szolgalegény. Tercsi azonban Feledi Lajos iránt [táplál gyöngéd érzelmeket és a felesége is lesz; Göndör Sándor megcsalva érzi magát és bosszút esküszik Bátki Tercsi ellen: Finom Rózsi elcsalja őt Feledi Gáspár házától és magába akarja bolonditani afalu legszebb legényét, a kibe Feledi leánya, Boriska, halálosan beleszeretett. Második felvonás. Göndör Sándor a falu határán bucsut vesz szülőföldétől; Finom Rózsi azonban utána jön s még egyszer kísérletet tesz, hogy Sándort magába bolondítsa, de Sándor em érez ez iránt hajlandóságot és bucsut vesz Rózsitól is. Sándor után jön Boriska és bevallja neki szerelmét. Sándor egy ! pillanatra bosszúra gondol és el akarja csábitani Boriskát; de látva, hogy Boriska őszintén szereti, nem akarja őt megbecsteleniteni és vissza küldi őt az atyjához; Boriska azonban bánatában vizbe ugrik, semhogy Sándor nélkül vissza menjen. Sándor utána ugrik, kimenti őt és vissza viszi az atyai házhoz. Harmadik felvonás. Boriska vissza megy az atyjához, kiengeszteli őt és ráveszi, hogy fogadja be Sándort is. Feledi előbb mit sem akar tudni róla; de aztán mégis megbocsájt és összeházasítja szerelmes leányát a megtért szolgalegénynyel. Finom Rózsi pedig látva, hogy Sándoi t elveszítette, elhagyja a falut. »A denevér« szövege. Első felvonás. Eisenstein magánzót elitélték egv napi fogházra. Épen búcsúzik a feleségétől, mikor egy ügyvéd-barátja meghívja egy mulatságra. Elhatározza, hogy elmegy oda és kimulatja magát. Eisenstnin szobalánya is, egy beteg nagynéni látogatásának ürügye alatt, egy barátnőjével mulatni megy. Eisenstein távollétében, feleségének, Rosalienak udvarlója, z^ed, felveszi Eisenstein hálóköntösét és mikor Frank fogházigazgató eljő, hogy Eisensteint magával vigye, őt véli a ház urának és magával viszi a fogházba. Második felvonás. Eisenstein a bálon nagyban udvarol saját szobalányának, Adélnak, a kit fel nem ismer. Az ügyvéd, a ki Eisensteint a bálra elhozta, bosszút esküszik Eisenstein ellen, mert az ő tréfája folytán száradt rajta a »bőregér* i név. Elhívja a bálba Eisensteinnét, a ki ámulva j látja, mint udvarol férje a hölgyeknek. Frank fogházigazgató is jelen van a bálon és mikor hajnalodik, Eisenstein siet a fogházba büntetését leülni. Harmadik felvonás. Frank az éjjeli lumpolásból hazatér, mikor Eisenstein jelentkezikelőtte a büntetés végett. Ekkor sül ki, hogy már egy Eisenstein be van csukva, kit Eisenstein lakásáról hoztak a börtönbe. Eisensteinné és Adél is eljönnek, hogy Eisensteint kiszaba\ ditsák. Itt ismerik fel egymást kölcsönösen férj és feleség, urnő és szobaleány inghoffer halászcsárdája a Budafok—Fehérvári-uti vili amos megállónál. (Bejárat a aósfürdői erdősornál a inohai-ntczátian.) Minden este htlászlé, rántott hal, hazai és külföldi halak. Hetenkint pénteken honvédzene a többi estén Berkes Miklós czlgány-zeréje. SINGHOFFE" az egyedüli szakember, a ki a halétkek készítésében világhírű. 5 Tidikrs pontosan taállit » Sit.-t v hóttfürc á XnfvóUalat BuOrín.
