MAGYAR SZÍNPAD 1903. április (6. évfolyam 92-118. sz.)

1903-04-17 / 105. szám

6 1903. április 14. Budapesti szinpadok. Budapest, április 17. A Magyar Királyi Operaház-ban holnap este kezdi meg vendégjátékát Alessandro Bonci, tenorista, a »bel canto« leghíresebb képviselője, a Rigoletto-ban. A világhirü tenorista fellépése iránt, a kinek tegnap este a Park-klub hang­versenyén szenzácziós sikere volt, rendkivül nagy az érdeklődés. Bonci hétfőn, április 20-án, Faust-ot énekli. (Páros bérlet.) Április 23-án csütörtökön, lép fel harmadszor A sevillai bor­bély Almavivájában. (Bérletszünet.) A Bonci-elő­adásokra a jegyeket már árusítják az Operaház elővételi pénztáránál és Bárd Ferencz és Testvére Kossuth Lajos utczai zenemükereskedésében. * A Vigszinház-b an kedden, e hónap 21-ikén, kezdi meg tiz estére terjedő vendégjátékát a berlini Deutsches Theater kitűnő művészgár­dája, mely nagy művészi sikereinél fogva már jó ismerőse a budapesti közönségnek. A kitűnő művészgárda Dreyer Miksának Az élet völgye (Das Thai des Lebens) czimü vígjátékával kezdi meg vendégjátékait, mely a czenzura miatt csak néhány német színpadon került szinre s a me lyet a berlini czenzura közvetlenül a darab premierje előtt tiltott be, ugy hogy a Deutsches Theater csak egy meghivott közönség előtt ren­dezett Matinén adhatta elő. A híressé vált darab­nak tehát voltaképen a keddi előadása lesz a bemutatója. A Deutsches Theater vigszinházi vendégjátékainak következő lesz a teljes mű­sora : Április 21. Élet völgye (Thal des Lebens). » 22. Remény (Hofnung). » 23. Farsang utója (Rosenmontag). » 24. Élet völgye. » 25. Éljen az élet! (Es lebe das Leben). » 26. Szegény Henrik ! (Der arme Heinrich !) Április 27-től 30-ig előadásra kerül Ibsen Nórája, Dreyer: Segédtanár-ja (Der Probe­candidat) és egy-egy estén megismétlik Az élet völgy-ét és a Remény-1. * A Magyar Szinház-ban jövő héten kerül bemutatóra Lehár Ferencznek, a Kukuska hírneves szerzőjének A drótostót czimü ope­rettje, mely a napokban érte meg századik előadását a bécsi Carl-Theater-ber\. A jubiláris előadáson zajosan ünnepelték Lehár Ferenczet, az operett zeneszerzőjét. Másnap Lehár juta­lomjátékául százegyedszer adták A drótostót-ot, s a zenekart ez estén Lehár dirigálta. A Ma­gyar Szinház-ban teljesen uj díszletek és jel­mezek készültek az újdonságra. Az előjátékban a tót népviseletet, a második felvonásban egy huszárkaszárnya életét mutatja be stílszerűen a szinház. Az érdekes újdonság premier-szinlapja a következő lesz : A drótostót. — Nagy operett 2 felvonásban, előjátékkal. Irta: Viktor Leon. Zenéjét szerzette: Lehár Ferencz. Forditotta: Ruttkai György és Méret Adolf. — Az előjáték szereplői: Milos, hagymakereskedö Kis Milos, a fia Vojtek, drótostót Babuska, a felesége Kis Janku, a fiók Pfefferkorn Farkas Lipót, hagyma­kereskedő Kropacsek \ tóto k ... Vaklavek A darab szereplői: Günther, bádogosmester Miczi, a lánya Jancsi, bádogoslegény Milos, huszárkáplár.. Zsuzsa, tót leány Pfefferkorn Őrmester Kohár'y } huszárönkéntesek Lóri, Tóni, Giréth Tóth M. Iványi Sziklainé Rajna M. Sziklai Csige Lenkefi orfeuménekesnők Boross Kornai B. Rubos Ráthonyi Szentgyörgyi L. Sziklai Iványi Károlyi Szomory Jancsó V. Szalontai I. A Népszinház-ban a Khinai mézeshetek czimü angol operettnek erről a hétről elhalasz­tott bemutatóját, mint értesülünk, a jövő hét keddjén tartják meg a fő női szerepben Küry Klárával, a ki a legnagyobb ambiczióval készült erre a szerepére. Az újdonság iránt rendkivül nagy az érdeklődés. A Vigszinház-ban a Miczi herczegnő huszon­ötödik, jubiláris előadása után is estéről-estére zsúfolt házak előtt kerül szinre s a pompás Feydeau-darab a közbeékelt vendégszereplések daczára is még ebben az évadban megéri ötve­nedik előadását. Megemlítjük egyúttal, hogy a Vigszinház müvészszemélyzete két újdonságra is készül; az egyik A Bolero-család czimü franczia bohózat, a másik a Forgószélkisasszony, mely Fedák Sárival a czimszerepben fog szinre kerülni. * A Fővárosi Nyári Szinház (Budai Színkör) Krecsányi igazgatása atatt, szombaton, e hónap 18-ikán kezdi meg előadásait egy eredeti operett­nek, az Udvari kaland-nak a bemutatójával. Az operett zenéjét Garai Mór szabadkai zeneszerző irta, kinek a zeneszerzők közt az a ritka speczia­litása, hogy — milliomos. Krecsányi társulatával visszatérnek mindazok a jeles erők, a kiket a budapesti közönség a tavalyi színházi szezonból már jól ismer és kedvel. * Az Uj Szinház-nak jövő héten lesz az első operettelőadása, melyen Millöcker operettje, A viceadmirális kerül szinre. A szinház legköze­lebbi újdonsága, mint értesülünk, Kövesi Albert­nek, a Goldstein Számi szerzőjének, Minna Vanna czimü paródiája lesz, mely jövő szom­baton kerül bemutatóra. »Léha világ.« Levél a szerkesztőhöz. — Budapest, április 17. Kedves Barátom! Kivánod: írjam meg a lapod számára, mint történt, hogy a Magyar Tudományos Aka­démia, mely a pálya­müvektől a régi sab­lonos formák megtar­tását követeli: ezúttal olyan modern vígjáté­kot tüntetett ki, mint a Léha világ. Az bizonyos, hogy az akadémiai tragédiák és vígjátékok bírálói sokszor azt nézik első sorban : mennyire tar­totta szem előtt a nyertes szerző az aesthétika szentesitett törvényeit. Minden akadémia erősen konzervatív s a mienk bizonyos tekintetben túltesz valamennyin. Ezt a merev álláspontot senki oly merészen, oly sikeresen meg nem ostromolta, mint Rákosi Jenő, a ki akadémiai székfoglalójában kifejtette a régi és uj aesthetikai felfogást és sürgette, hogy az Akadémia ne a holt formákhoz ragaszkodjék, hanem az eleven, megujuló szellemi élettel keressen minél szoro­sabb kapcsolatot. Valahányszor Rákosi Jenő szerepelt mint drámabiráló: mindig oly mü kapta a koszorút s az aranyakat, a melyben több a szinszerüség, mint a szabályosság. Ám az én jutalmazó birálóim közt még sem ő szerepelt. Volt az akadémiának egy tagja, ki évtizedeken át, mint színházi kritikus mindig a színpadi hatás elvét hirdette, a ki mint a Nemzeti Szinház első rangú és nagytekintélyű drámabirálója mindig a szinház műsorának igényeit tartotta szem előtt s a ki rettegett minden könyvdrámától, a milyennek sok akadémiai koszorúzott müvet tekintett. Ez a ritka jó ízlésű, praktikus bíráló: Vadnay Károly, volt a referense annak a vig­PRÉM JÓZSEF, a rLéha világc szerzője. játék-pályázatnak, melyen a Léha világ meg­nyerte a Teleki-dijat. Áz én nagyérdemű atyai barátomnak, a ki mint tizennyolcz éves ifjút bevezetett az irodalomba, s a ki mellett, a Fővárosi Lapok-nál másfél évtizedig dolgoztam, persze sejtelme sem volt, hogy az én vígjáté­komról írja elismerő kritikáját s hogy ez egy­úttal az utolsó jelentése lesz. A döntés után bizalmasan kérdeztem tőle : — Ugyan, kedves bátyám, mi tetszik legjobban a darabomon ? — Első sorban az, hogy semmi akadémiai vonása nincs! A bizottság elnöke, Jókai Mór is azt az »előny«-t emelte ki. A harmadik akadémikus biráló, Heinrich Gusztáv pedig sokkal moder­nebb tudós, ki lépést halad a külföld szellemi fejlődésével, semhogy barátja legyen bármiféle czopfnak. S mit mondjak olyan két színművész­ről és színpadi iróról, mint Somló Sándor és Gabányi Árpád, kik szintén a Léha világ-ta szavaztak ? Ők, a sokszor akadémiai díjnyerte­sek, mindig a színpadi hatást nézték, s a mikor az én vígjátékomat jutalmazták meg: mindjárt a szerepek megelevenitésére is gondoltak. Azóta Somló, mint igazgató is szeretettel foglalkozott a Léha világ-ga\ és színpadra vitte ; Gabányi pedig egyik leghálásabb szerepében ragyogtathatja nagy művészetét. Az akadémiai vaskalaposság egyik czáfolata az én komédiám, s örömöm teljes volna, ha a mai bemutató előadásán nemcsak a közönség, hanem a merev, régi aesthetika tudósai is nevetnének és élveznének. Fogadd, kedves barátom őszinte üdvöz­letemet, igaz hived Prém József. A kulisszák mögül. Budapest, április 17. Alessandro Bonci. — A Magyar Királyi Opera vendégéről. — Holnap este jelentős és nevezetes mű­vészi esemény színhelye lesz a Magyar Királyi Operaház: Alessandro Bonci, a világhirü olasz tenorista, a bel canto legnagyobb művésze, ez estén mutatkozik be a budapesti közönségnek a Rigoletto herczegében. * Alessandro Bonci egy nagyon szegény olasz család sarja, tizenöt éves koráig Fanno községben nevelkedett egyik nagynénje házánál. Zenei hajlamai korán ébredeztek és nem hagy­ták megnyugodni az ifjút. Fanno-ból elgyalogolt a tizennégy kilométernyire fekvő Pezaroba, a hol bekopogtatott a hires Rossini-Akadémiába (melynek legutóbb Mascagni volt az igazgatója) és Pedrotti igazgatónál jelentkezve, felvételét kérte. Próbát énekeltettek vele és ez a próba oly fényesen sikerült, hogy rögtön felvették — 1886-ban — az intézetbe díjmentes növen­dékül. 1887-ben már 30 lira ösztöndijat is kapott kavonként, melyet két évvel később 45 lírára emelt föl a tanári testület. Ebből a csekély összegből tartotta fönn magát az ifjú Bonci és tanult szorgalmasan, Öt hosszú esz­tendeig. Abban az időben, mikor kikerült — mint kitűnően végzett növendék — a Rossini-Akadé­miából, meghallotta, hogy a loretoi templom énekest keres. Benyújtotta pályázatát és ötven ajánlkozó tenorista közül őt választották ki és alkalmazták, évi 1800 lira fizetéssel. Hangjának hire egyre terjedt Olaszországban, ugy, hogy minduntalan meghívták őt kiválóbb misékre énekelni. Igy 1895-ben a római Szent-Péter­templomba hivták meg és két misén való sze­replésért 600 lirát ígértek neki. A loretoiak nem akartak beleegyezni abba, hogy Bonci vendégszerepelni menjen Rómába (valószínűleg l 9J * E ERPEL-féle J KEZFINOHITO ijp " « Uli.» —-- • in I -um.i.ii. folyadék a vörő* felrepedt é« durva kezet I nap alatt bársonyaimévá és héfohérré teszi. — I üveg ira 90 fillér. Postai sietkUldSs 4 (1 vau mea­rendelősénél portomén tea. Kapható : KERPE L g" Budapest, V., Llpét-kérut

Next

/
Oldalképek
Tartalom