Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Történelem - Bicsok Zoltán–Kósa Béla: „…hogy itten Csíkban is egy patika állíttassék fel, szükségesnek látszik…” Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808–1855)
Adalékok az első csíkszéki patikák történetéhez (1808-1855) adok, se ki-adatni nem engedek; végre magamat a gyógyításba leg-sürgetőbb szüksége nélkül soha nem avatom, és igyekezni fogok, hogy kötelességemnek mint magam, mint alattamvalóim által olly pontosan meg-feleljek, mint egy becsületes jámbor, keresztény férfit illet; Isten engem úgy segélyen, és lelkem idvességét a szerént adja.”25 Az 1770. évi Normativum rendelte el kötelező érvénnyel a patikák orvos általi, évi egy alkalommal történő vizsgálatát, illetve az azt követő jelentéstételt a megyei vagy városi hatóságok felé. Ugyanakkor arra is figyelmezteti az orvosokat, hogy „amint sebészmestereknek és patikusoknak tilos belső kezeléseket vállalni, úgy az orvosoknak sem szabad sebészeti bajokat kezelni, még kevésbé gyógyszerekkel üzletelni ott, ahol patika működik.”26 De hol is működtek Erdélyben civil patikák a 18-19. század fordulóján? Nyúlás Ferenc,27 a tartomány főorvosa (protomedicusa) 1807. június 27. és december 1. között végigellenőrizte Erdély összes gyógyszertárát, szám szerint 43-at: Brassóban hatot, Szebenben ötöt, Medgyesen hármat, Besztercén, Segesváron, Gyulafehérváron, Nagyenyeden és Kolozsváron kettőt-kettőt, Szilágysomlyón, Désen, Erzsébetvárosban, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Kőhalmon, Fogarason, Déván, Vajdahunyadon, Abrudbányán, Zalatnán, Tordán és Szászrégenben pedig egyet-egyet. További hat helyen orvosok által fenntartott gyógyszertárak működtek. A felkeresett 43 patikában 51 gyógyszerészmestert és 54 gyakorlati (empirikus) gyógyszerészt talált.28 Csíkszék azon kevés erdélyi törvényhatóságok közé tartozott, ahol ekkor még egyetlen polgári patika sem működött. A kutatás jelen fázisában úgy látszik, Csíkszék területén az első patika a 19. század elején létesült, így azt megelőzően a gyógyszerekkel való 25 Idézi Orient 1926, 217-218. 26 Balázs 2004, 8. 27 Nyúlás Ferenc (1758—1808) orvos, kémikus, a magyar vegytani szaknyelv megalapozója, a mangán egyik felfedezője. Orvosi tanulmányait Bécsben végezte, majd Szamosújváron és Kolozsváron működött városi orvosként. 1806-tól haláláig Erdély főorvosa volt. O vezette be Erdélyben a himlő elleni oltást. Fontosabb munkái: Az Erdély országi orvos vizeknek bontásáról közönségesen (1800), Kolosvári tehén himlő (1802). — Szinnyei é.n. - http:// mek.oszk.hu/03600/03630/html/n/n 18188.htm (2015. november 20.) 28 Tamás 1989, 14-15. ellátás az orvosok hatáskörébe tartozott, akik „mozgó patikákat” üzemeltetve, gyógyszeres ládáikból látták el betegeiket. Mivel a II. József-féle, 1784. évi közigazgatási átszervezés nyomán Csíkszék területe az újonnan létrehozott Udvarhely vármegye része lett, a Tollasi György29 gyógyszerészmester által Székelyudvarhelyen, 1786-ban alapított Oroszlán patika némiképp a csíkszéki gyógyszertárak előtörténetéhez is hozzátartozik. Legalábbis névlegesen, hiszen a székelyudvarhelyi gyógyszertár nem tudta, nem is tudhatta éreztetni hatását a nagy kiterjedésű vármegye egészében. 1790-ben aztán helyreállt a régi rend, és ezzel együtt a széki közigazgatás is, Csíkszék pedig újból patika nélküli törvényhatósággá lett. A szék közgyűlése pedig 1790 augusztusában, ez ügyben is utasításokat adott az országgyűlésre induló követeknek: „apatikai orvosságokra ezen hellységbenn is gyakor szükség lévén, hogy itten Csíkban is egy patika állittassék fel, szükségesnek látszik. ’50 Ez tekinthető a legkorábbi helyi kezdeményezésnek egy törvényhatósági patika felállítására, bár a megvalósulásig még sokat kellett várni. Addig is a gyógyszerekkel való ellátás a szék területén működő polgári és katonai orvosok feladata maradt. Csíkszék szolgálatában polgári vonalon ekkoriban mindössze egy törvényhatósági orvos (fizikus) és egy sebészmester (kirurgus, borbély) állt.31 Jobb volt a helyzet a határőrség tekintetében, azonban a katonai orvosoknak tiltotta a szabályzat, hogy a polgári lakosság körében végezzenek gyógyító tevékenységet, illetve azt kritikus helyzetekben felsőbb utasításra tehették. A szék területén állomásozó gyalog- és huszárszázadok 19. század eleji tiszti lajstromait vizsgálva azt látjuk, 29 Tollasi György (1755-1802) egyike volt az 1779- ben, a budai egyetemen elsőként oklevelet szerzett patikusoknak. 1782-1785 között a marosvásárhelyi Magyar Korona gyógyszertár gondnoka volt. 1786-tól haláláig Székelyudvarhelyen működött, az általa alapított Oroszlán patika tulajdonosaként. Halálát követően a gyógyszertár üzemeltetését Maurer Sámuel, a marosvásárhelyi Mauksch- féle, Arany Szarvas patika addigi gondnoka vette át. — Péter 2002, 63-65, 393.; Orient 1926, 215. 30 Rnlhmh, F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, XLVI/56. 31 Nem számolva a többnyire alig képzett bábákkal, akiknek a hatásköre a szülések levezetésére korlátozódott. TÖRTÉNELEM I ISTORIE I HISTORY 61
