Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”

,No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba. életpályák) alakulására a saját mikrotörténeteik tükrében, hogyan befolyásolják a különböző sze­repek (jelen esetben a kántorság) az egyén státu­sát, valamint milyen befolyással van az egyén a helyi közösség egyházi/kulturális életére. Milyen személyes motívumok irányították, alakították életútját? 2014 januárjában kerestem meg és készítet­tem vele interjút. A kapcsolatfelvételben saját távoli rokonaim is segítettek, akiket addig nem is ismertem, hiszen nagyapám gyergyócsomafalvi születésű, s még sikerült élő sógornőjével talál­koznom. Székely Rozália (a továbbiakban Sz. R.), aki egyébként volt kórustag is, nagyon jól ismerte a „kántor urat”, ő segített megszervezni az inter­jút. Mint utólag kiderült, Bajkó Árpád - a BBTE doktorandusza - a halottbúcsúztatók kapcsán már járt nála, készített vele interjút. Ezt a beszél­getést is rendelkezésemre bocsátotta egy teljesebb kép kialakítására. A. M. saját lakásán, az egyszerű fehérre me­szelt, szépen rendben tartott házában fogadott, ahol nagyobbik lányával él. Az udvarról külön bejáratú lakrésze van a kántor úrnak, kis előszo­bával, konyhával. A szobája kissé túlzsúfolt, de a harmonium nem hiányozhatott az ágya mellől. Az ágya felett feszület, a falakon szentképek - Jé­zus szíve, Mária szíve, Szent Ferenc -, régi csalá­di fotók, esküvői képük, felesége fiatalkori képe, édesanyja képe, a kócsagtollas fejfedős díszma­gyarba öltözött kántor-előd képe, a nyugdíjazása­kor kapott bekeretezett díszoklevél, mind-mind a vallásos, hívő ember értékrendjét tanúsították. Az asztalán a kották, énekeskönyvek, szentkönyvek mellett a gyógyszeres dobozok egészségügyi álla­potáról árulkodtak, hisz már a találkozásunk előtt panaszkodott, hogy eléggé beteg, nem tudja, hogy mennyire lesz ereje az interjúhoz. Végül a három órásra sikeredett interjú alatt csak egyszer állított meg pihenni. Ahogy megérkeztem, szívélyesen és készségesen fogadott, s a beszélgetés alatt végig egy megfoghatatlan derű, jókedély, nyugodtság (meg egy kis huncutság is) áradt belőle. Az ízes csomafalvi tájszólású beszédmódja, a mondatszerkesztése, nyelvjárása, „észjárása” sok­szor meggondolkodtatott, hogy mit is akar mon­41 http://www.csomafalva.info/telepulesunkrol/csomafalva­ter-ben-es-idoben dani, s ha nem lettek volna előzetes ismereteim (gyermekkoromban nagyon gyakran a nyarakat Gyergyóalfaluban, Csomafalva szomszédságában töltöttem), bizony akár félreértelmezhető, vagy értelmezhetetlen lett volna mondandója. Gyergyócsomafalva Erdély keleti, Hargita me­gye középső részén terül el, 745-775 méter ten­gerszint fölötti magasságban. A falu a Gyergyói- medence délnyugati részén, a Görgényi havasok déli hegycsoportjának, a Délhegy lábánál, a Maros két oldalán fekszik.41 Eredetileg Somafalva volt, a Samu név régiesített Soma keresztnévből eredez­tetik. Az 1567. évi regestrumban Chyomaffalwa néven 15 kapuval fordul elő.42 1609-től pedig Gyergyócsomafalva néven. 1643-ban, a 781 csa­lád mindenike nemes, lófő vagy puskás gyalogos, tehát valamennyi székely. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a falu lakossága 4491 lélek, melyből 4457 magyar, 21 román, 9 cigány és 4 német. Felekezeti megosz­lásban: 4402 római katolikus, 57 református, 19 ortodox, 10 unitárius, 2 görög katolikus és 1 val­lás nélküli. A 2011 -es népszámlálási adatok szerint a falu lakossága 4328 lélek (163-mal kevesebb, mint 2002-ben), melyből 10 román (tizeneggyel ke­vesebb, mint 2002-ben), 4280 magyar (177-tel kevesebb, mint 2002-ben). Felekezeti megoszlás­ban: 12 ortodox, 4229 római katolikus, 35 refor­mátus, 8 unitárius, 38 nem hozzáférhető adat.43 Az élettörténet kronológiája szempontjából az A.M. által 1998-ban megírt önéletrajz dátumait veszem alapul, mert a nekem adott interjú során az emlékezete az események datálása szempontjá­ból sokszor pontatlan volt, az idősíkok összemo­sódtak, egymásra tevődtek. Gyermekkor, elemi iskolás évei András Márton 1922. október 6-án született Gyergyócsomafalván, egy ötgyermekes gazdál­kodó család harmadik gyermekeként, két bátyja és két húga között. Édesapja, András Márton, 1878-ban született szintén Gyergyócsomafalván, édesanyja, Sorbán Katalin, 1898-ban született Gyimesbükkben. Apai nagyapja, András Dénes, nagyanyja, Szilágyi Julianna szintén csomafalviak 42 Orbán 1868.1., 146. 43 www.recensamantromama.ro NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE l ETHNOGRAPHY 255

Next

/
Oldalképek
Tartalom