Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”
,No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba. életpályák) alakulására a saját mikrotörténeteik tükrében, hogyan befolyásolják a különböző szerepek (jelen esetben a kántorság) az egyén státusát, valamint milyen befolyással van az egyén a helyi közösség egyházi/kulturális életére. Milyen személyes motívumok irányították, alakították életútját? 2014 januárjában kerestem meg és készítettem vele interjút. A kapcsolatfelvételben saját távoli rokonaim is segítettek, akiket addig nem is ismertem, hiszen nagyapám gyergyócsomafalvi születésű, s még sikerült élő sógornőjével találkoznom. Székely Rozália (a továbbiakban Sz. R.), aki egyébként volt kórustag is, nagyon jól ismerte a „kántor urat”, ő segített megszervezni az interjút. Mint utólag kiderült, Bajkó Árpád - a BBTE doktorandusza - a halottbúcsúztatók kapcsán már járt nála, készített vele interjút. Ezt a beszélgetést is rendelkezésemre bocsátotta egy teljesebb kép kialakítására. A. M. saját lakásán, az egyszerű fehérre meszelt, szépen rendben tartott házában fogadott, ahol nagyobbik lányával él. Az udvarról külön bejáratú lakrésze van a kántor úrnak, kis előszobával, konyhával. A szobája kissé túlzsúfolt, de a harmonium nem hiányozhatott az ágya mellől. Az ágya felett feszület, a falakon szentképek - Jézus szíve, Mária szíve, Szent Ferenc -, régi családi fotók, esküvői képük, felesége fiatalkori képe, édesanyja képe, a kócsagtollas fejfedős díszmagyarba öltözött kántor-előd képe, a nyugdíjazásakor kapott bekeretezett díszoklevél, mind-mind a vallásos, hívő ember értékrendjét tanúsították. Az asztalán a kották, énekeskönyvek, szentkönyvek mellett a gyógyszeres dobozok egészségügyi állapotáról árulkodtak, hisz már a találkozásunk előtt panaszkodott, hogy eléggé beteg, nem tudja, hogy mennyire lesz ereje az interjúhoz. Végül a három órásra sikeredett interjú alatt csak egyszer állított meg pihenni. Ahogy megérkeztem, szívélyesen és készségesen fogadott, s a beszélgetés alatt végig egy megfoghatatlan derű, jókedély, nyugodtság (meg egy kis huncutság is) áradt belőle. Az ízes csomafalvi tájszólású beszédmódja, a mondatszerkesztése, nyelvjárása, „észjárása” sokszor meggondolkodtatott, hogy mit is akar mon41 http://www.csomafalva.info/telepulesunkrol/csomafalvater-ben-es-idoben dani, s ha nem lettek volna előzetes ismereteim (gyermekkoromban nagyon gyakran a nyarakat Gyergyóalfaluban, Csomafalva szomszédságában töltöttem), bizony akár félreértelmezhető, vagy értelmezhetetlen lett volna mondandója. Gyergyócsomafalva Erdély keleti, Hargita megye középső részén terül el, 745-775 méter tengerszint fölötti magasságban. A falu a Gyergyói- medence délnyugati részén, a Görgényi havasok déli hegycsoportjának, a Délhegy lábánál, a Maros két oldalán fekszik.41 Eredetileg Somafalva volt, a Samu név régiesített Soma keresztnévből eredeztetik. Az 1567. évi regestrumban Chyomaffalwa néven 15 kapuval fordul elő.42 1609-től pedig Gyergyócsomafalva néven. 1643-ban, a 781 család mindenike nemes, lófő vagy puskás gyalogos, tehát valamennyi székely. A 2002-es népszámlálási adatok szerint a falu lakossága 4491 lélek, melyből 4457 magyar, 21 román, 9 cigány és 4 német. Felekezeti megoszlásban: 4402 római katolikus, 57 református, 19 ortodox, 10 unitárius, 2 görög katolikus és 1 vallás nélküli. A 2011 -es népszámlálási adatok szerint a falu lakossága 4328 lélek (163-mal kevesebb, mint 2002-ben), melyből 10 román (tizeneggyel kevesebb, mint 2002-ben), 4280 magyar (177-tel kevesebb, mint 2002-ben). Felekezeti megoszlásban: 12 ortodox, 4229 római katolikus, 35 református, 8 unitárius, 38 nem hozzáférhető adat.43 Az élettörténet kronológiája szempontjából az A.M. által 1998-ban megírt önéletrajz dátumait veszem alapul, mert a nekem adott interjú során az emlékezete az események datálása szempontjából sokszor pontatlan volt, az idősíkok összemosódtak, egymásra tevődtek. Gyermekkor, elemi iskolás évei András Márton 1922. október 6-án született Gyergyócsomafalván, egy ötgyermekes gazdálkodó család harmadik gyermekeként, két bátyja és két húga között. Édesapja, András Márton, 1878-ban született szintén Gyergyócsomafalván, édesanyja, Sorbán Katalin, 1898-ban született Gyimesbükkben. Apai nagyapja, András Dénes, nagyanyja, Szilágyi Julianna szintén csomafalviak 42 Orbán 1868.1., 146. 43 www.recensamantromama.ro NÉPRAJZ I ETNOGRAFIE l ETHNOGRAPHY 255
