Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)
Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”
Kicsi Noémi voltak, itt születtek, s itt is vótak addig, amíg meg nem haltak. Anyai részről nagyszüleit nem ismerte, korán meghaltak, akárcsak apai ágról. Az édesanyja felőli gyimesbükki rokonságot csak futólag ismerte, nem tartották különösebben a rokonságot. Az elemi iskoláit Gyergyócsomafalván végezte, a felső tagozatot román nyelven44 *. Itt abszolvált a hetedik osztály után 1937-ben. Már elemi iskolái alatt a faluban egy román tanártól tanult, s kezdett el hegedűn játszani. A ferenceseknél Az iskolában elég jó tanuló, szorgalmas diák volt, s elképzelése szerint papneveldébe iratkozott volna. Hiába készült, mert otthon édesapjának kellett segítenie a gazdaságban, ezért az iratko- zásról lemaradt. Gazdálkodni semmiképpen nem szeretett volna, ezért inkább elment otthonról. A kitörési lehetőséget ebből a paraszti, gazdálkodó életből a továbbtanulásban látta, s mint szegény falusi gyerek a szerzetesi életben látta megélhetési lehetőségeinek biztosítását. 1938-ban Vajdahunyadra jelentkezett a ferences szerzetesekhez a noviciátusba. A noviciátusi időszak tulajdonképpen felkészülés lett volna a szerzetesi életre; itt kipróbálhatta magát az újonc, hogy valóban szeretné-e ezt az életformát, felmérhette képességeit, őt is megismerhették a szerzetesek. Elmondása alapján a noviciusok közül a talpraesettebbek, mint amilyen ő is volt, rendezhették, intézhették a teológusok étkezdéjét, társalgóját, az intézet termeit. De, ahogy ő fogalmazott: „ Ott olyan kényelmes helyzetet éreztem, s olyan vót, hogy következő évben nem kívánkoztam vissza. "Azaz, nem szerette ott. 1940-ben Dévára került. ,yAzok olyan munkás szerzeteseknek készültek, persze, nekem az se tetszett, de az élet az olyan kényelmes, gyermeki élet volt, hogy akkor nem mentem a noviciátusba, nem próbáltam tovább haladni a tanulással a szerzeteseknél, hanem egyelőre ott olyan szolgálatos munkálatokot, ami adódott, azokat végeztem. ” A nem pontos, nem világos megfogalmazásai alap44 1918 után (1924. 176-os törvény) a román hatóságok már a párizsi békekonferencia dokumentumainak véglegesítése előtt megkezdték a gyulafehérvári határozat alapján Magyarországtól Romániához csatolt területek tanintézeteján elég nehéz eldönteni, hogy tulajdonképpen milyen státusban volt a ferences szerzeteseknél, mert a fenti mondat alapján úgy véltem értelmezni, hogy mint kisegítő személyzet dolgozott a rendben, de van olyan fényképe, ahol ferences szerzetesi ruhát visel. Noviciátusba csak 17 éves kortól lehet felvételt nyerni szigorú vizsgával, ezért úgy gondolom, hogy mint novicius jelölt jelentkezhetett a rendbe 16 éves korában. Ha a tanulással nem is haladt jól, de zenei képességeit már ott felfedezték. Nagyon jó hangú énekes volt, a teológia kórusában is énekelt, s alkalomadtán a dévai idős, gyenge hangú kántornak a miséken segített énekelni. Hegedűn már nem, de harmóniumon kezdett el játszani, „pittyogtatni”, kottát olvasni, s már a ferenceseknél a Szent vagy Uram énekeskönyvből kb. 20 éneket orgonán el tudott játszani. Már ekkor megfogalmazódik benne a vágy a kántori hivatás után: „ Kívántam kántor lennir A katonaság és a hazatérés 1942 augusztusában katonai behívót kapott, s vitték volna Déváról az orosz frontra harcolni. Nem ment el román katonának, inkább hazaszökött Dél-Erdélyből Eszak-Erdélybe, Magyar- országra. Ennek történetét apró részletességgel mesélte el, szökésének szinte minden mozzanatát, mint egy hőstörténetet ismertette. Ahogy ő fogalmazott: „Ezek hosszú meséké' Hazajött szüleihez, majd októberben Pécsre küldték katonai szolgálatra. 13 hónapot töltött itt, mikor „ már olyan bombázásos minden volt itt Erdélyben, hogy akkor megengedték, hogy jöhetek szabadsága. Akkor is úgy - nem könnyűszerrel”-, hogy édesapja megütközött45, azaz balesetet szenvedett, s kérhette áthelyezését Székelyföldre. Édesapja kérésére tehát 1944 áprilisában jött haza Pécsről. Akkor édesapjának magángazdálkodása volt, még nem kollektív gazdaság. Édesapja balesete olyan fordulópont volt az életében, mely meghatározó volt további sorsának alakulásában, hisz nemcsak a katonaság idejét rövidítette le, de a továbbiakban is mentesült a katonai szolgálat alól. Sőt, az inek birtokba vételét. Számos állami magyar tannyelvű iskolát zártak be, illetve alakítottak át román tannyelvűvé. 45 megütközött = megütötte magát 256
