Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 11-12. (Csíkszereda, 2016)

Néprajz - Kicsi Noémi: „No, ez volt az élet történelem, ami így belevitt a kántorságba”

Kicsi Noémi voltak, itt születtek, s itt is vótak addig, amíg meg nem haltak. Anyai részről nagyszüleit nem is­merte, korán meghaltak, akárcsak apai ágról. Az édesanyja felőli gyimesbükki rokonságot csak futólag ismerte, nem tartották különösebben a rokonságot. Az elemi iskoláit Gyergyócsomafalván végez­te, a felső tagozatot román nyelven44 *. Itt abszol­vált a hetedik osztály után 1937-ben. Már elemi iskolái alatt a faluban egy román tanártól tanult, s kezdett el hegedűn játszani. A ferenceseknél Az iskolában elég jó tanuló, szorgalmas diák volt, s elképzelése szerint papneveldébe iratkozott volna. Hiába készült, mert otthon édesapjának kellett segítenie a gazdaságban, ezért az iratko- zásról lemaradt. Gazdálkodni semmiképpen nem szeretett volna, ezért inkább elment otthonról. A kitörési lehetőséget ebből a paraszti, gazdálkodó életből a továbbtanulásban látta, s mint szegény falusi gyerek a szerzetesi életben látta megélhetési lehetőségeinek biztosítását. 1938-ban Vajdahunyadra jelentkezett a feren­ces szerzetesekhez a noviciátusba. A noviciátusi időszak tulajdonképpen felkészülés lett volna a szerzetesi életre; itt kipróbálhatta magát az újonc, hogy valóban szeretné-e ezt az életformát, felmérhette képességeit, őt is megismerhették a szerzetesek. Elmondása alapján a noviciusok kö­zül a talpraesettebbek, mint amilyen ő is volt, rendezhették, intézhették a teológusok étkezdéjét, társalgóját, az intézet termeit. De, ahogy ő fogal­mazott: „ Ott olyan kényelmes helyzetet éreztem, s olyan vót, hogy következő évben nem kívánkoztam vissza. "Azaz, nem szerette ott. 1940-ben Dévára került. ,yAzok olyan mun­kás szerzeteseknek készültek, persze, nekem az se tetszett, de az élet az olyan kényelmes, gyermeki élet volt, hogy akkor nem mentem a noviciátus­ba, nem próbáltam tovább haladni a tanulással a szerzeteseknél, hanem egyelőre ott olyan szolgálatos munkálatokot, ami adódott, azokat végeztem. ” A nem pontos, nem világos megfogalmazásai alap­44 1918 után (1924. 176-os törvény) a román hatóságok már a párizsi békekonferencia dokumentumainak véglege­sítése előtt megkezdték a gyulafehérvári határozat alapján Magyarországtól Romániához csatolt területek tanintézete­ján elég nehéz eldönteni, hogy tulajdonképpen milyen státusban volt a ferences szerzeteseknél, mert a fenti mondat alapján úgy véltem értel­mezni, hogy mint kisegítő személyzet dolgozott a rendben, de van olyan fényképe, ahol ferences szerzetesi ruhát visel. Noviciátusba csak 17 éves kortól lehet felvételt nyerni szigorú vizsgával, ezért úgy gondolom, hogy mint novicius jelölt jelentkezhetett a rendbe 16 éves korában. Ha a tanulással nem is haladt jól, de zenei képessége­it már ott felfedezték. Nagyon jó hangú énekes volt, a teológia kórusában is énekelt, s alkalo­madtán a dévai idős, gyenge hangú kántornak a miséken segített énekelni. Hegedűn már nem, de harmóniumon kezdett el játszani, „pittyogtatni”, kottát olvasni, s már a ferenceseknél a Szent vagy Uram énekeskönyvből kb. 20 éneket orgonán el tudott játszani. Már ekkor megfogalmazódik benne a vágy a kántori hivatás után: „ Kívántam kántor lennir A katonaság és a hazatérés 1942 augusztusában katonai behívót kapott, s vitték volna Déváról az orosz frontra harcolni. Nem ment el román katonának, inkább haza­szökött Dél-Erdélyből Eszak-Erdélybe, Magyar- országra. Ennek történetét apró részletességgel mesélte el, szökésének szinte minden mozzana­tát, mint egy hőstörténetet ismertette. Ahogy ő fogalmazott: „Ezek hosszú meséké' Hazajött szü­leihez, majd októberben Pécsre küldték katonai szolgálatra. 13 hónapot töltött itt, mikor „ már olyan bombázásos minden volt itt Erdélyben, hogy akkor megengedték, hogy jöhetek szabadsága. Ak­kor is úgy - nem könnyűszerrel”-, hogy édesapja megütközött45, azaz balesetet szenvedett, s kérhet­te áthelyezését Székelyföldre. Édesapja kérésére tehát 1944 áprilisában jött haza Pécsről. Akkor édesapjának magángazdálkodása volt, még nem kollektív gazdaság. Édesapja balesete olyan for­dulópont volt az életében, mely meghatározó volt további sorsának alakulásában, hisz nemcsak a katonaság idejét rövidítette le, de a továbbiak­ban is mentesült a katonai szolgálat alól. Sőt, az inek birtokba vételét. Számos állami magyar tannyelvű is­kolát zártak be, illetve alakítottak át román tannyelvűvé. 45 megütközött = megütötte magát 256

Next

/
Oldalképek
Tartalom