Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Darvas-Kozma József: A csíkszeredai plébánia élete a két világháború között
A CSÍKSZEREDÁI PLÉBÁNIA ÉLETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Darvas-Kozma József A plébánia élete a nagyháborúig Csíkszeredában a Szent Kereszt plébánia alapítása - amely viszonylag későn, 1751-ben történt br. Sztoyka Zsigmond Antal püspöknek és a város vezetésének köszönhetően nem volt minden előzmény nélküli. A plébániát és templomot megelőzendő létezett a „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagyis a Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt kápolna, amit elsőként e sorok írójának sikerült igazolnia.1 A kápolna Csíkszék szerda napi vásáros terén épült még a 14. század végén. Jogilag a csíksomlyói plébánia leányegyházaként szerepelt, ahol minden szerdán és a kápolna búcsúján miséztek, ahogy ezt Mártonfi György püspök 1721-ben tartott kánoni vizitációja alkalmával jegyzőkönyvbe vették.2 E látogatást követően Csíkszereda hívei az erdélyi püspöknél keresték az önállósulás lehetőségét. Ennek szép jele volt, amikor 1744-ben Klobusiczky Ferenc püspök Csíkszeredába látogatott, a város elöljárósága hintókkal a Tolvajos-hágóig a főpásztor elé járult, ahol kőből rakott jelképes várban fogadták és azon nyomban vendégül látták.3 A Sarlós Boldogasszony kápolna létéről, felszereltségéről a vizitációs jegyzőkönyvek tanúskodnak, továbbá napvilágra került 2006-ban a lebontott kápolna köveinek néhány értékes darabja. A bécsi udvar készíttette 17. és 18. századi katonai térképeken is feltüntették Csíkszereda város kápolnáját. Csíkszereda város életének fontos eseménye volt Szalai báró Sztoyka Zsigmond Antal püspök (1749-1759) látogatása, aki Csíkszeredát 1751 januárjában önálló plébániává szervezte. A csíksomlyói plébánia és Tapioca leányegyház csak úgy járult hozzá Csíkszereda önálló plébániává válásához, hogyha a meglévő közös birtokokból nem kér részt. Ezzel Csíkszeredát kizárták a birtokközösségből.4 A plébániává nyilvánításban döntő szerepet játszott az is, hogy a város patrónusi szerepet vállalt. Segített megépíteni a plébániát 1751-ben, majd elkezdték a Szent Kereszt templom építését is, amit 1758-ban befejeztek. A kántori és harangozói lakást a templom északi oldalán építették meg, amelyek szomszédságában az elemi iskolát is felépítették fából. Itt folyt a szeredai gyerekek tanítása a 19. század második feléig.5 A patrónus szerepet vállaló város kezelte a meglévő egyházi birtokokat, fizette a plébánia személyzetét és gondoskodott az épületek karbantartásáról. Az 1867-es kiegyezéssel a Csíkszeredában állomásozó katonaság a plébániához került. A plébánia életében nehéz napok következtek az 1871. évi, úgynevezett arányosítási és tagosítási törvény hatályba lépésével, aminek következtében a közösen és osztatlanul használt külső fekvőségek, valamint a községileg kezelt közös birtokok kiosztásra kerültek.6 Az egyházat megillető rész kimérését halogatták, ami az első világháborúig 1 Darvas-Kozma 2008,3. 2 GyÉL, 1721-212. 3 GYÉL, 1744-107.; BÁNDI 1896, 5. 4 DHCs, 7.; Descriptio, l. 5 Descriptio, 22. 61871. évi LV. Törvénycikk 1. §. A Csíki Székely Múzeum Évkönyved. (2014), p. 131-160 131
