Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Történelem - Bicsok Zoltán: „…Székük háza nagy résziben fel vagyon építve” Források a csíksomlyói pretórium építéstörténetéhez (1825–1845)
„... SZÉKÜNK HÁZA NAGY RÉSZIBEN FEL VAGYON ÉPÍTVE” FORRÁSOK A CSÍKSOMLYÓI PRETÓRIUM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ (1825-1845) Bicsok Zoltán A 160 éve elhunyt kászonimpéri Balási József emlékére A Csíki Székely Múzeum 2013-as évkönyvében a csíksomlyói Pretórium építésének előzményeit ismertettem,1 végigkövetve a központi hely megválasztása körüli több évtizedes polémiát, amely 1808-ban végül a Csíksomlyó melletti döntéssel zárult, és hosszas várakozást követően, 1825-ben az építkezésre alkalmas telek megvásárlásához vezetett. A Maros Megyei Levéltár 2014-es évkönyvében megjelent tanulmányomban pedig azon iratokat ismertettem és adtam közre, amelyek Csíkszék nemességének a Székház felépítése ügyében tanúsított áldozatvállalását igazolják.2 Jelen közleményben a tényleges építkezési munkálatok közel két évtizedének történéseit próbálom rekonstruálni, ezúttal is válogatást közölve a legreprezentatívabbnak vélt forrásokból. A 19. század derekáig - hasonlóan az erdélyi törvényhatóságok jelentős részéhez - Csíkszék sem rendelkezett állandó közigazgatási központtal, viszont több ún. pretoriális helyet is számon tartottak, általában a fő- és altisztek, tekintélyesebb táblabírák és jegyzők lakhelyén (pl. Csíksomlyó, Csíkszentimre, Bánkfalva, Csíkszentkirály, Csíkszenttamás, Csíkszentdomokos, Gyergyóalfalu, Csomafalva), illetve fontosabb vásáros helyeken (Szépvíz, Csíkszentgyörgy, Gyergyószentmiklós, Csíkszereda), ahol mód volt a közgyűlésre vagy székülésre összegyűltek elszállásolására, fogataik elhelyezésére, lovaik takarmányozására. A 18. század derekán, kőröspataki gr. Kálnoki Ferenc főkirálybírósága idején, Csíksomlyó jelentős előnyre tett szert a pretoriális helyek viszonylatában (részben előnyös földrajzi fekvéséből, részben az ekkorra itt kialakult egyházi és oktatási központi szerepnek köszönhetően), általában itt tartották a derékszékeket és itt épült fel a szék börtöne is. Ezzel együtt, a századforduló éveiben, amikor Csíkszék állandó közigazgatási központjának meghatározása volt a tét, korántsem volt egyértelmű, hogy Csíksomlyó válik végleges székhellyé. Reális eséllyel jöhetett szóba Csíkszereda és Szépvíz is, mígnem 1808-ban főkormányszéki leirat döntötte el, hogy a Pretórium Csíksomlyón fog felépülni.3 „Azon előre készült négy rendbéli faépületek...” A székhely kijelölésétől a munkálatok tényleges megkezdéséig két teljes évtized telt el. Hosszú várakozás után, 1825-ben kászonimpéri Balási Józsefnek, mint az építkezések felügyeletére 1 Bicsok 2013. 2 Bicsok 2014. 3 Románia Nemzeti Levéltárának Hargita Megyei Hivatala (a továbbiakban: Rnlhmh), F 27 Csíkszék levéltára - Iratok, C/67. 1. lap. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve X. (2014), p. 93-130 93
