Salló Szilárd (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 10. (Csíkszereda, 2014)
Néprajz - P. Buzogány Árpád: Katonadalok Kőrispatakon
nincs szeretőnk, kit sajnáljunk benne. (Kapusi Gáspár) 25. Indulóra, indulóra fütyöl a masina, magyar fiúk masíroznak arra (abba). Masíroznak idegen országba, Szerbiának hegyes-völgyes, bérces határába. Hargitára jönnek-mennek sej, de a huszárok. Aj, de szépen szól a trombitájok. Egy közülük olyan búsan fújja: Én a tiéd, te az enyim úgysem leszünk soha. (Kapusi Gáspár - dallam: Rózsa, rózsa, piros rózsa kihajlott az útra, újst. d.) 26. Miért menjek vasárnap templomba, ha a babám nem látom a padba. Sem a sorba, sem a sor szélébe, elvitték őt katonának három évre. (Kapusi Gáspár; további szakasz a Suszterlegény akart hozzám járni kezdetű) Közismert katonadalok: 27. A brassói (az etédi) vigadóban szépen szól a magyar nóta, viszi a szél, fújja a szél ki az orosz frontra. Határvadász szívéhez nyúl, golyó száll beléje és a legszebb magyar nótát viszi fel a magas égbe. Főhadnagy úr, főhadnagy úr csak az a kérésem, háromnapi szabadságot írjon fel énnékem. Levelem jött, anyám küldte, az volt bele írva: meg se látnak, édes fiam, letesznek a sötét sírba. Százados úr szeme könnyes, arcán ül a bánat, három napja, hogy temették az édesanyámat. Nem voltam ott, nem hullattam sűrű könnyeimet rája, szüksége volt a hazának minden jó anya fiára. 28. A gőzösnek hat kereke sárgára van festve, azon visznek engemet Székelyudvarhelyre. Bár mind a hat, ej, haj, össze-vissza törne, hogy az engem katonának soha el ne vinne. Mikor fújják a takarodót, mindig kilenc óra. Felnézek a kenyérpolcra, van-é kenyér rajta. P. BUZOGÁNY ÁRPÁD____________________________________ 348
