Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)
Régészet - Botár István: Középkori udvarházak Csíkban. I. Kutatási helyzetkép
BOTÁR ISTVÁN Bizonytalan azonban, hogy két ágról van-e szó, vagy csupán a mindkét faluban birtokló család szerepel következetlenül zsögödi, illetve szentléleki előnéwel. 1539-ben immár a Zsögödi előnéwel említik özvegyét: nobilis domina Margaretha, Relicta, ac Christophorus filius, et puella Margaretha filia Egregij condam Benedicti czako de Sijked.171 172 Eszerint a Czakók már a 16. század elején is birtokosok voltak Zsögödben, bizonyára a szomszédos Szentiélekről ismert Czakók rokonai, Czakó Benedek vélhetően a szentléleki Czakó János testvére lehetett. 1569-ben tűnik fel főemberként, a még élő Czakó özvegy mellett, Mikó János {Sijged. Burian Matjas Judex few emberek. Mijko Janus Chjako Benedekne ....m 1576-ban már több főembert is említenek: Mikó Jánost, illetve Pókai Györgyöt is.173 Mikó János de Sögöd részt vett Szenttamási Lázár Farkas felcsíki birtokainak beiktatásában.174 Szwged-ön 1602-ben 29 fő szerepel a császárnak esküt tett személyek listáján, ekkor egyedüli nemes Pokaj Balas. 1614-ben 81 felnőtt férfit írtak össze Seögeod faluban (ideértve Martonfalvát is), ekkor viszont csak Myko Thamas-t írták össze főemberként.175 A faluban a 16. század elején tehát egy Czakó, a század közepétől talán két további, Mikó és Pókai udvarházzal számolhatunk. Ez utóbbi udvarházat Benkő Elek Martonfalvára, a Mikó-vár helyére valószínűsíti, ami épen Mikó Ferenc második feleségének, Pókai Anna udvarházának az átépítése során jött volna létre.176 A ma Mikó-kúriának nevezett rész a falu keleti szélén, a zsögödi templommal (a középkorban kápolna) átellenben található. A mostani összetett alaprajzú épület magját egy korai (?) kőből épített, többhelyiséges rész alkotja. Ennek keleti fele alápincézett. Alaposabb falkutatással, ásatással, illetve az északi pince gerendáinak dendrokronológiai elemzésével azonosíthatónak tűnnek a lappangó a középkori udvarház falai. Ezekre utalhat a templom közvetlen közelében talált csillagtarajos, 14-15. századi sarkantyú.177 Maga a középkori kápolna építése is bizonyára szoros összefüggésben áll a helyi nemesi családokkal, akik közül a Czakók a szomszédos Szentlélek plébániatemplom patrónusai is voltak. A családok és a kápolna szoros kapcsolatára, illetve az ebből fakadó kegyúri-plébánia konfliktusra az 1716-os vizitáció is rávilágít: „Est hic in Sőgőt capella pro que Mikoiana familia semper litigat cum parochia.”178 Végére érve a valamelyest ismert középkori csíki udvarházak ismertetésének, néhány összegző megállapítás tehető. Noha az Árpád-kori helyi elitek létére a várak, ritkábban a régészeti leletek is utalnak, ezek lakóhelyeit mindeddig nem sikerült a településeken belül, vagy azok szomszédságában azonosítani. A 13-14. században a székelyek beköltözését követően a korábbi társadalmi berendezkedés átalakult, a székelyek kevés kivétellel felszámolták a korábbi birtokokat, és vélhetően az azokat megjelenítő korai udvarházakat is. Ez lehet a magyarázata annak, hogy az eddig megkutatott udvarházak egyikének sem sikerült Árpád-kori, vagy 14. századi előzményeit kimutatni. E vonatkozásban említeni kell, hogy Székelyföld legintenzívebben kutatott területén, Keresztúr- székben sem ismerünk hasonló korú, 13-14. századi udvarház maradványokat. Ott ahol korábbi rangos lakóházra utaló nyomok egyáltalán előkerültek, Kotormányban, ezek csak a 14. századig dokumentálhatók. Amennyiben ez a meglátásunk a későbbiekben is helyesnek bizonyul, úgy akkor 171 SzOkl n, 57. 172 SzOkl II, 273. 173 SzOkl IV, 43. 174 SzOkl V, 106-107. 175 SzOkl ú.s. IV, 83., 506. 176 Benkő 2013, 240. 177 JANOVITS 1999, 123. (pl. V/l.) 178 Botár 2012., ill. Inquisitio 2. 50
