Botár István et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 9. (Csíkszereda, 2013)

Néprajz - Nagy Zsolt: A gyűjtögetéstől a nemesítésig. Népi gyümölcskultúra az egykori Csík vármegye (Al- és FElcsík, Gyergyó, Gyimes, Kászon) területén

NAGY ZSOLT

azt sejteti, hogy korábban a bükkfafélék (Fagaceae Dumortier) nagyobb számban voltak jelen a csíki, gyergyói, gyimesi és kászoni erdőségekben, illetve a medencék erdőfoltjaiban. Kivágásukat követően helyüket a könnyen szaporodó fenyő hamar átvehette, s azóta is ez uralja az erdőállományt. Ez azt jelentheti, hogy néhány évszázaddal ezelőtt a tölgy (Quercus L.) és bükk (Fagus L.) makktermésének is fontossabb szerep jutott a helyiek gyűjtögetési gyakorlatában. Sajnos, ma már csak azt tudjuk, hogy a makkot a gyerekek meghámozva csemegeként fogyasztották, ínséges években pedig szélesebb körben terjedt el mint ínségeledel, majd az állatok (általában disznók) élelmezésében is kisebb szerephez jutott.* 30 A bükk- és tölgymakkhoz hasonló folyamat játszódhatott le a közönséges vadgesztenyével (Aesculus bippocastanum L.) is, mely bár kétségkívül ritkább Csík vármegye területén az említett társainál (a bükk- és tölgymakknál),31 a hozzá fűződő - 20. század második felében az idősebbek körében még élő - népi tudás töredékei (például magjaival illetve ezek héjával barna festékanyagot állítottak elő,32 használták kérgét és gyümölcsét gyógyszerként, termését szeszben áztatva bedörzsölő szerként33 34) gyakoriságot, szélesebb körű igénybevételt valószínűsítenek. Hasonlóan mostoha sorsra jutott a még itt-ott fellelhető, de már szinte egyáltalán nem gyűjtött és nem fogyasztott húsos somnak {Cornus mas L.), a kökénynek {Prunus spinosa L.; Csíkban kökény szilva), illetve az egybibés galagonyának is {Crataegus monogyna Jacq.; Gyimesbükkön gelegonya, istengyölgye, istengyümölcsei4).

A vadgesztenyéhez, húsos somhoz, kökényhez és galagonyához hasonlóan rohamosan visszaszorulni látszik az erdei szamóca {Fragaria vesca L.), az erdei- vagy vadszeder {Rubus fruticosus L.; csíki és gyergyói falvakban fekete málna) és a hamvas szeder {Rubus caesius L.) termőterülete is; ilyen módon ezeknek megfogyatkozott a gasztronómiában betöltött szerepe.

A csipkerózsa vagy más néven a vadrózsa, gyepűrózsa {Rosa canina L.) áltermése, az ún. becserli, seggvakaró vagy csipkebogyó ugyan rövidebb-hosszabb ideig eltűnni látszott a gyűjtögetett vadnövények sorából, napjainkra azonban számos jótékony hatásának köszönhetően ismét felértékelődött, szörpöt, lekvárt, teát készítenek belőle.35

Gyergyócsomafalván és Gyergyótekerőpatakon Bojzás helynevek utalnak a bodza valamikori lelőhelyére is. Néhol még mindig fellelhető a növény vadon termő változata s kertekben háziasításával is próbálkoznak,36 ám bogyós termését napjainkra már csak a fekete {Sambucus nigra L.) változatról gyűjtik az asszonyok, amelyből általában lekvárt főznek. A fürtös {Sambucus racemosa L.) és gyalog {Sambucus ebulus L.) fajták termését már senki sem hasznosítja, fél évszázada is már csak mint ínségeledeleket dokumentálták,37 holott például egykor az ún. festékesek (festékes gyapjúszőnyegek) kék színét is - főként a gyalogbodza terméséből kivont festékanyag - adta. Nem véletlenül illették e növényt egészen a közelmúltig festó'bodza névvel is.38

Kisbükk, Lapos Bükk, Makkos, Róka Bükké (Saját gyűjtés. 2012, Gyergyóremete); Gyergyószárhegyen: Csere oldal, Erős Csere, Két Bükk, Makkos, Pál Kovács Cserei (Saját gyűjtés. 2013, Gyergyószárhegy); Gyergyószentmiklóson: Árkos Bükk, Bükkfő, Bükkös erdő, Bükksorok, Cserehát, Csere-oldal, Erős-csere, Felső Kerek Bükk, Kerek Bükk, Kis Bükk, Magas Bükk vagy Magos Bükk, Magyaros Bükk, Makkos, Móré Bükk, Nyíres Bükk, Oláh Bükk, Tölgyfa utca, Tölgymező, Tölgymező utca, Vár Bükk, Veres Bükk (Saját gyűjtés. 2012-2013, Gyergyószentmiklós), Cserealja, Cserealja utca, Csere utca (Ua., 166); Gyergyótekerőpatakon: Bükkfő, Csere oldal, Kása bükké, Pom Bükk háta (Saját gyűjtés. 2012, Gyergyótekerőpatak); Gyergyóújfaluban: Hosszúbükk, Ponk Bükk (Saját gyűjtés. 2012, Gyer- gyóújfalu); Vaslábon: Bükk alja, Bükk eleje, Bükk háta, Bükk tető, Urak bükké (Saját gyűjtés. 2012, Vasláb) stb.

30 SZÁDECZKY 1898, 257-258, 261 és 263; TARISZNYÁS 1978, 29-30; Uő. 1982/b, 35; GUNDA 2001, 13.

31 „Gesztenye” szóval alkotott helynevekről ezidáig nincs is tudomásunk e régióban.

32 MlKLÓSSY V. 1978, 96.

33 TARISZNYÁS 1978, 32; Uő. 1982/b, 38.

34 RABETAL. 1981, 26.

35 Begyűjtéséről Tarisznyás Márton jegyezte meg, hogy Gyergyóban néhol bottal verték le s így szedték össze (TARISZNYÁS 1982/b, 38).

36 Saját gyűjtés. 2012, Güdüctelep.

37 Uő. 1978, 32; Uő. 1982/a, 37.

38 Saját gyűjtés. 2013, Gyergyószentmiklós.

350