Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Régészet - Darva Lóránt: Csíkszereda, Körösi Csoma Sándor utcában feltárt 14. század lakóház kutatása
CSÍKSZEREDA, KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR UTCÁBAN FELTÁRT 14. SZÁZADI LAKÓHÁZ KUTATÁSA Darvas Lóránt 2006-ban parkoló építési munkálatok kapcsán végeztünk megelőző régészeti feltárást Csíkszereda központjában a Körösi Csorna Sándor utcában (1. tábla/1), mely során egy 13,40x5 m alapterületű, három osztató, déli tájolású, talpgerendás, a belőle előkerült leletek alapján, a 14. században épített ház részleteit tártuk fel. Az építkezések már javában zajlottak mikor észrevettük, hogy a kijelölt terület keleti részének (ahol a munkálatok során gyakorlatilag egy közel 40 m hosszúságú profilt képezek ki) egy bizonyos szakaszán egy markáns, széndarabkákkal pigmentált réteg jelentkezett, jelentős mennyiségű kerámia és állatcsont töredékkel, alig 40 cm mélységben a mai járószint alatt, valamint az említett réteggel összefüggésbe hozható észak-dél irányú, közel 1,5 m hosszúságban terméskőből kirakott kősort azonosítottunk. Ezek láttán Kosza Antal (Hargita Megyei Kulturális és Egyházügyi Igazgatóság) régész felügyelő közbenjárásával az építkezési felület eme részén kezdeményeztük a munkálatok leállítását, valamint a régészeti feltárások elkezdését. Sajnos a régészeti feltárások elkezdéséig a fent említett kősor már megsemmisült (így csak a megtalálása során készült fotódokumentáció alapján szerkesztettük vissza alaprajzunkba), és csak később, a feltárások előrehaladtával derült ki, hogy tulajdonképpen ez lehetett az általunk feltárt ház dél-nyugati sarka. Ásatásunk helyszíne a középkor folyamán, a mára Csíkszeredával egybenőtt Zsögöd község Martonfalvának nevezett tízesének területe. Martonfalva az okleveles forrásokban 1567-ben a 25 dénáros adólistán jelenik meg először Seógeód cum Marthon jfalwa név alatt.1 Ezen oklevélben Zsögöddel közösen 20 portával szerepel. Zsögödtől külön álló határát egy 1641-es Mikó-vár megosztását rögzítő oklevél bizonyít. Ezen oklevél tanúsága szerint a Mikó-vár, Martonfalva déli határában helyezkedik el {...mely vagyon Csík székben Martonfalva mellett Sögödfalva felől.).2 Északi határára vonatkozóan viszonylag késői, 19. századi telekkönyvi rajzok nyújtanak támpontot, ezek szerint Zsögöd-Martonfalva északi határa egészen a Szereda keleti végében levő Somlyó-pataki hídig tartott, ahol érintkezett a Tapioca déli határával (Szeredát közbeékelve). Ugyancsak a Mikó-várral kapcsolatos forrásokból tudjuk, hogy a martonfalvi Ábrán és Páncélos családok házai a vár közelében kellett elhelyezkedniük, valamint az utóbbi család egyik földjére részben ráépítették a várat (vagy a várat övező árok kiépítésével csonkították az említett birtokot), és a 17. század elején a vár igényeinek kielégítésére egy kovácsműhely (vinnye) is felépül.3 2008-ban a vár előtti tér rendezése kapcsán történt régészeti felügyeleti és feltárási munkálatok során két, 16. századra keltezhető ház töredékét azonosítottuk,4 mely tény a fenti okleveles forrásokat alátámasztja, miszerint a település egészen a Mikó-várig terjedt. A Mikó-vár és Szereda közötti tér földrajzi adottságaiból kiindulva az is megállapítható, hogy maga a település nyugati szélét a Somlyó-patak 1 SzOkl II, 220. 2 Csáki 2011,101. 3 SZŐCS 2005, 30. 4 Darvas 2008. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VIII. (2012), p. 59-104 59
