Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Történelem - Gordán Edina: Egy elveszettnek vélt nyomtatvány: Pázmány Péter könyvadománya a csíksomlyói kolostornak
EGY ELVESZETTNEK VÉLT NYOMTATVÁNY: PÁZMÁNY PÉTER KÖNYVADOMÁNYA A CSÍKSOMLYÓI KOLOSTORNAK Gordán Edina A Csíksomlyó és Pázmány Péter közötti kapcsolatot korábban már többen is vizsgálták, átfogó tanulmány azonban eddig még nem készült erről. Dolgozatunk is e kapocsnak csupán egy fejezetét kívánja bemutatni. Pázmány Péter neve összecseng az ellenreformációval, a katolicizmus újbóli megerősödésével. Annak ellenére, hogy joghatósága nem terjedt ki Erdély területére, nem tévesztette szem elől az erdélyi katolicizmus egyik mentsvárát, a csíksomlyói ferences kolostort. Felismerte, hogy a csíksomlyói kolostor központi szerepet tölthet be az erdélyi katolicizmus számára. 1603-ban Székely Mózes hadai feldúlták a kolostort, majd a Bocskai-háború nehezítette meg életüket, ellehetetlenítve ezzel az utánpótlást. Ekkor több helyet is kénytelenek voltak feladni. 1610-ig a kolostor, korlátozva ugyan, de működött. Továbbá Bethlen Gábor megtiltotta, hogy szerzetes lépjen Erdély területére, így Váradi Gáspár egyedül maradt a kolostorban. Csak 1622-ben rendeltek ki átmeneti társat mellé, Remeteházi András személyében. Ezután, Váradi Gáspár 1624-ben bekövetkezett halálával a kolostor teljesen üres maradt. Pázmány Péter, aki eddig is aggódva figyelte a kolostor sorsát, határozott lépéseket tett a rendház megmentése érdekében.1 1622-ben levelében felhívta a Szentszék figyelmét a csíksomlyói kolostor rossz állapotára és annak fontosságára.2 A pápa kötelezte a generálist, hogy gondoskodjon a probléma megoldásáról, azonban ekkor még nem került sor rá.3 1624-ben a bécsi nunciust kérte meg, hogy küldjön ferenceseket Csíksomlyóra, mert félő, hogy az ottani földesúr lefoglalja az üresen maradt kolostor javait.4 Kérésére a kongregáció hat kapucinust küldött Csíksomlyóra, mivel azonban nem ismerték a nyelvet és a helyi viszonyokat a felkínált megoldás nem mutatkozott megfelelőnek és Pázmány visszautasította a lehetőséget.5 Nem csak az érsek, hanem a helyiek is felléptek a kolostor érdekében. 1625. február 11-én a csíksomlyói házfőnök, Querinus Miklós átadta a Boguslavich András püspöknek a Târgovişte-i konventuális ferences kolostor javait, amelyet eddig Csíksomlyón őriztek.6 Csíkcsicsói Petki István értesítette az esetről a Váradi János provinciálist és kérte, hogy küldjön ferenceseket a kolostorba, ekkor azonban ez még nem történt meg.7 A problémára végül maga a rendtartomány talált megoldást és saját ferenceseit küldte Csíksomlyóra. Váradi János tartományfőnök maga sietett a csíksomlyó kolostor megsegítésére egyik rendtársával együtt. Ennek 1 P. Benedek 2008, II. köt., 186-190. 2 P. Benedek 2008, II. köt., 195. 3 Karácsonyi 1924, II, köt., 32. 4 Hanuy 1910, 408. 5 P. Benedek 2008, II. köt., 195-196. 6 Karácsonyi 1924, II. köt., 32. 7 P. Benedek 2008, II. köt., 192. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve VIII. (2012), p. 195-200 195
