Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 8. (Csíkszereda, 2012)
Néprajz - Fülöp Hajnalka: A háziipari szőnyegszövés története Csíkban
FÜLÖP HAJNALKA Szőcsné Gazda 2006 Szőcsné Gazda 2009 Tivai Nagy 1891 Tüdős 1940 VÁMSZER 1976 VÁMSZER 1977 VÁMSZER 1996 VISKI1928 VITOS 2003 Szőcsné Gazda, Enikő, Tárgyak és írások. A hozománylevelek szerepe a háromszéki nők életében, IN Gazda, Klára; Tötszegi, Tekla (Eds.), Tanulmányok Szentimrei Judit 85. születésnapjára, 31-42, A Kriza János Néprajzi Társaság évkönyve, 14., Kolozsvár. Szőcsné Gazda, Enikő, A hozomány mint egyéni interpretáció, IN Acta Siculica, 633-642. Tivai Nagy, Imre, Csíkvármegye közgazdasági állapotai és a székely kivándorlás, Jókai Nyomda, Sepsiszentgyörgy. Tüdős, Klára, Cserge, szőttes, varrottas, IN Ignácz Rózsa (Ed.), Erdély lelke. A hazatért Erdély nagy, képes emlékalbuma, 152-155, Dante, Budapest. Vámszer, Géza, Néprajzi vonatkozású mozgalmak Csíkban a két háború közti években, IN Kós, Károly (Ed.), Népismereti dolgozatok, 41-46, Kriterion, Bukarest. Vámszer, Géza, Adatok a csíki festékesek tanulmányozásához, IN Vámszer, Géza (Ed.), Életforma és anyagi műveltség. Néprajzi dolgozatok, gyűjtések, adatok (1930-1975), 38-54, Kriterion, Bukarest. Vámszer, Géza, Néprajzi, népművészeti, múzeumi és háziipari mozgalmak Csíkban a két háború között, IN Művelődés, 49, 10, 33-36. Viski, Károly, Székely szőnyegek, A magyar népművészet kincsestára, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, Budapest. Vitos, Mózes, Adatok Csíkmegye leírásához és történetéhez II., Csíkmegyei füzetek, Hargita, Csíkszereda Fülöp Hajnalka Néprajzi Múzeum Budapest, Magyarország E-mail: fhajnianna@gmail.com ISTORIA INDUSTRIEI CASNICE A ŢESUTULUI DE COVOARE DIN CIUC Rezumat In ultimele decenii ale secolului al 19-lea, sub influenţa mişcării industriei casnice, care începuse să se dezvolte cu sprijinul statului, covoarele secuieşti au intrat în sfera de influenţă a burgheziei. în perioada de început a dezvoltării industriei casnice, „descoperirea” marii valori estetice a obiectelor casnice ţărăneşti, predarea meşteşugurilor, integrarea femeilor în viaţa economică şi industrializarea ţinuturilor slab dezvoltate a reprezentat, deopotrivă, un important scop social-economic. în cadrul general al programului de dezvoltare, cu sprijinul directorului Şcolii de Fete din Judeţul Ciuc, doamna Lakatos, a început reînvierea şi înnoirea ţesutului covoarelor secuieşti. în anii 1920-1930, o linie importantă a mişcării locale a artei populare a fost ţesutul covoarelor, organizat de doamna-Pál şi doamna Gál. Reţeaua lucrătorilor cooperativelor meşteşugăreşti, înfiinţate în anii 1950, s-a bazat pe cunoştinţele profesionale acumulate cu două decenii în urmă. Studiul rezumă istoria celor 130 de ani ai ţesutului covoarelor din Ciuc, şi este o variantă prescurtată şi revizuită a capitolului cu tematică asemănătoare a catalogului expoziţiei organizate la Budapesta, la Muzeul de Etnografie, cu titlul „Femei, covoare, industrie casnică”. 328
