Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Műtárgy- és műemlékvédelem - Benedek Éva: Apafi Mihály fejedelem által kiadott Csíkszereda város kiváltságlevelének restaurálása
APAFI MIHÁLY FEJEDELEM ÁLTAL KIADOTT CSÍKSZEREDA VÁROS KIVÁLTSÁGLEVELÉNEK RESTAURÁLÁSA Benedek Éva ■ A kiváltságlevél története, sorsa Apafi Mihály kiváltságlevele eddig Csíkszereda legfontosabb, legjelentősebb okirata. Az Apafi Mihály 1670. évi a városnak adott szabadságlevele összefoglalja Izabella királyné által a városnak adott 1558. évi kiváltságlevelét a mindenfajta adómentességről, kivéve a szultánnak fizetendő adót, továbbá Rákóczi Zsigmondnak 1606-os, a városiakat a haditerhek alól való mentességét megerősítő oklevelét 1608-ból, Báthori Gábor fejedelemnek, az Izabella királyné kiváltságlevelét megerősítő oklevelét, valamit a két Rákóczi által adott szabadságlevelet. 163 5-ben I. Rákóczi György a mezőváros lakóit felszabadítja a jobbágyi alávetettségből. II. Rákóczi György 1649-ben megerősíti I. Rákóczi szabadságlevelét. Ezen oklevelek megerősítésére azért volt szükség, mert Szereda iratai az 1661. évi török-tatár inváziókor megsemmisültek. 1 A különösen nagy értékű, latin nyelvű pergamenre2 írott oklevél a mezőváros levéltári gyűjteményében vészelte át a következő, több mint két és fél évszázadot. 1850 körül ott látta és másolta le Benkő Károly történész. A közérthetőség céljából a dokumentumot „a latin eredetiről magyarra fordította Éltes Elek nyug. kir. tanfelügyelő, leírta Éltes Béla gymn. Vili. oszt. tanuló 1895-ik évben”. 1940. november 7-én az eredeti okiratot a fordítással együtt, egy előadó és jegyző jelenlétében vékony selyempapíron 5177-es iktató számmal és pecséttel ellátva és megerősítve, letétbe helyezik Balázs András Csíkszeredái városi pénztárnokhoz. A Balázs család 1944 őszén a háború, a front közeledte miatt, Magyarországra menekült és magával vitte a kiváltságlevelet. Az elveszettnek vélt okiratra a családtagok meghalt testvérük, Balázs Tibor plébános lakásán bukkantak rá.3 A családtagok csak most látták először az eredeti oklevél magyar fordításán azt a kézírásos bejegyzést, melyben testvérük kérte az oklevél visszajuttatását Csíkszeredába. „Kezemben volt 1954-ben, előtte 53-ban és talán 52-ben is vagy még éppen 51-ben is. Nem tudom már, hogy mikor merült fel bennem a gondolat az eredeti és a fordítás minden úton-módon való megőrzésére, regényben való megírására és a létesítendőszeredai múzeumban való elhelyezésére... Esorokat csak azért írtam, hogy a kiváltságlevél sorról egy szem adat se vesszen kárba. Törökbálint, 1955. augusztus 8. Balázs Tibor. ” 1 Szőcsjános, Hargita Népe, 2011. január 21. 2 A pergamen egy speciális eljárással juh-, kecske-, borjúbőrből készül. Mint írófelület használatának eredete i.e. a 2. századra tehető, amikor az egyiptomiak megtiltották a Nílus mocsaras területeiben található sásszerű növény, a papirusz kivitelét. Ezután a kisázsiai Pergamon nevű városban kezdik el készíteni a pergament (innen az elnevezés is), amelyet közel másfélezer évig használ az emberiség, írófelületként. A 13-14. században a pergamen egyeduralmát majd a papír dönti meg. 3 „Testvérünk Balázs Tibor Lovasberény-Pátka-Acsa települések plébánosaként dolgozott 2007. évben bekövetkezett haláláig... Leánytestvéreimmel, Emesével és Mariannái elhalt Tibor testvérünk hagyatékának átvizsgálásakor - személyes iratai között - találtunk egy becsomagolt iratköteget, amelyen testvérünk kézírása volt olvasható. ” (dr. Balázs László közlése) A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, VII., 2011, p. 301-310. 301
