Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)
Régészet - Darvas Lóránt: A csíksomlyói Salvator- és Passió-kápolnák régészeti kutatása
A CSÍKSOMLYÓI SALVATOR- ÉS PASSIÓ-KÁPOLNÁK RÉGÉSZETI KUTATÁSA Darvas Lóránt ■ Bevezető A Kissomlyó hegyének csúcsán helyezkedik el az Urunk Színeváltozásának tiszteletére szentelt kápolna, melyet a latin Transfiguratio Salvatoris kifejezés rövidítéseként csak Salvator-kápolna néven emlegetnek. A hagyomány szerint az 1456-os nándorfehérvári ütközetet Krisztus színeváltozásának napján, a Salvator nevét segítségül hívva nyerték meg, ennek hálájául emelték a kápolnát Hunyadi János támogatásával. 2003 szeptemberében és októberében a csíksomlyói Salvator- és Passió- (Szenvedő Krisztus) kápolnákban, illetve közvetlen környezetükben régészeti ásatásokat végeztünk, valamint régészeti felügyeletet biztosítottunk. A kutatásokat a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának anyagi támogatásával, a Teleki László alapítvány megbízásával végeztük el. Az elvégzett ásatások célja a kápolnákkal kapcsolatban felmerült építéstörténeti és kronológiai kérdések esetleges tisztázása volt. Az ásatás elsődleges feladata a kápolnák tervbe vett műemléki helyreállításának alapot nyújtó, illetve annak előfeltételeit biztosító feltárás volt. A kápolnákban és közvetlen környezetükben ezidáig régészeti feltárások nem voltak, így a kápolnákra vonatkozó szakirodalom csak művészettörténeti megfigyelésekre szorítkozott. A Salvator-kápolna építéstörténetét tanulmányozó szerzők Orbán Balázsra hivatkozva1 2 arról tanúskodnak, hogy a jelenleg álló épülettömb egy korábbi periódusban nyugati irányban kisebb kiterjedésű volt. Orbán Balázs a kápolna építésének két periódusát különíti el: az első periódust 15-ik századinak véli, amelynek „egyenesen záródó szentélye alig 3 lépés hosszú, keskeny nyilatu (alig 7 láb magas) diadalive csúcsíves, hajója 10 lépés hosszú, 61. széles, befelé szélesedő lőrésszerű ablakai négyszőgüek, teknőidomu deszka főiepén és a kar oldalán mindenféle idomtalan festmények vannak ” és e kápolnarészhez csatlakozik egy „négyeg kőlábakhoz illesztett deszkaoldalú alkotmány", amelyet 17. századinak vél (1684). Az Orbán által közölt metszet még ezt az állagot mutatja, de később valószínűleg az 1870-es évek folyamán a deszkarészeket is kőfalra cserélték. A középkorinak vélt kápolna lebontott nyugati homlokzati falából meghagyott pillérpár fölötti deszkából készült diadalív magyar nyelvű kronosztikonja 1877-ben készült. Ugyanakkor, a mai állapotában látható kápolna nyugati homlokzatán 1878-as évszám szerepel és alatta a következő felirat: A SZÍNÉBEN ELVÁLTOZVA MEGDICSÖÜLT SALVATOR EZEN KÁPOLNA 200ÉV UTÁN NAGYRÉSZT ÚJRA JAVÍTATOTT / DOMUS SALVATORIS ET IANU A / IUSTIFICATIONIS POENITENTIBUS (A Megváltó hajléka és a megtisztulás ajtaja a vezeklők számára). Tehát a kronosztikonok tanúsága szerint is a deszkarészek kőfalra való cserélése az 1877-78-as évekre tehető. A Babós-Entz szerzőpáros szintén két periódust különít el: „az egyhajós, boltozott négyszögletes szentélyű középkori kápolna a XV. század második felének alko1 BABOS, ENTZ 1986; P. BENEDEK 2000, 179-181. 2 ORBÁN 1869, 12-13. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, VII., 2011, p. 33-50. 33
