Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 7. (Csíkszereda, 2011)

Néprajz - Kádár Kincső: Közösségi normák és egyéni hivatástudat a csíksomlyói remete életében

KÖZÖSSÉGI NORMÁK ÉS EGYÉNI HIVATÁSTUDAT A CSÍKSOMLYÓI REMETE ÉLETÉBEN Kádár Kincső ■ Bevezetés Az alábbiakban a csíksomlyói remete életmódját, remeteségének alapvonásait és életfor­májának megnyilvánulásait mutatom be - korántsem a teljesség igényével az őt körülvevő közösség1 perspektívájából, valamint az egyház és az általa elmondott hivatástudat alapján. Ezen egyszerű probléma relevanciája a két tábor - a remete és a közösség - egymáshoz való viszonyulásában érhető tetten, mégpedig az eltérő értékítéletek, elvárások szintjén. A közös­ség sztereotípiákat állít fel a remete életmóddal kapcsolatban, amelyek főleg a remeteség aszketikus, zárkózott életformájához kapcsolódnak. Ugyanakkor a remete összhangban2 3 4 van a jelenlegi társadalommal, és hivatástudatával összeegyeztethető, hogy biológiai-fiziológiai létéhez szükséges technikai eszközöket vesz igénybe. Ebből is adódik a közösségnek az a következtetése, miszerint megváltozott viselkedése hátráltatja spirituális feladatai elvégzé­sét, és ezt a magatartást környezete esetenként devianciaként5 kezeli. A deviancia fogalmat szociológiai értelemben Kai T. Erikson alapján használom, így ebben a megvilágításban a közösségek határfenntartóak, tagjaik cselekvésköre meghatározott, és hajlamosak arra, hogy a körön kívüli viselkedést, jelen esetben a remetéét, helytelennek tartsák.^ A narratívákban megegyező adatok a következők: Kedves Béla 1958-ban született, Csíkpálfalván élt, 1987-től remeteéletet él Csíksomlyón. Világi emberként kilenc évig az asztalosként dolgozott. Kilenc hónapot tevékenykedett a csíksomlyói ferences rendi szerzetesek között. Remeteségének hetedik esztendejében tett fogadalmat, és vette fel az Antal nevet. 1989-ben villámcsapás érte, melynek helyszínén emléktáblát állított. Feladatköréhez tartozik a Salvator kápolna karbantartása, és a harangozás. Kutatásaim középpontjában az a kérdés áll, hogy rendelkezik-e a remete azokkal a tulajdonságokkal, amelyeket az őt körülvevő társadalom elvár, vagyis, hogy az egyház által legitimizált szerepkört betöltő lelki vezető személyisége5 hogyan vetítődik ki a közösségre, és a közösség ezt hogyan interpretálja. Mindkét szereplő szempontjából érdemes megfigyel­ni azt a vallási kontextust, amelyben ez a kapcsolat működik. Tomka Miklós kvantitatív módszerekkel végzett kutatásai, vallásszociológiai munkái igen tág kontextusban tüntetik 1 Kisközösség, amely az adatközlőkre korlátozódik. 2 Napirenden van a társadalom működésével, amennyiben lehet, igazodik a jelen technikai fejlettségéhez: rendelkezik motorkerékpárral, mobiltelefonnal, a villany is be van vezetve a házába. 3 Erikson állítása szerint közösség csak úgy létezhet, ha létezik deviancia. Deviáns ennek értelmében az, akinek cselekvései a csoport határain kívülre tevődnek, a csoport normáihoz képest határozódik meg a csoport által elutasított magatartásforma. ERIKSON 2001, 44-45. 4 ERIKSON 2001,44-45. 5 A szentemberekkel foglalkozó kutatások megkerülhetetlennek tartják a lelki vezető személyiségének vizsgála­tát, mivel képes kell legyen arra, hogy a közösség elvárásainak megfelelő módon eleget tegyen. Karizmatikus egyéniség kell legyen, áld képes maga köré gyűjteni emberek csoportját. SÁNDOR 2000,109. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve, VII., 2011, p. 231-262. 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom