Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Kővári Réka: A csíksomlyói Deák–Szentes kézirat és Szentes Mózes kézirata
A CSÍKSOMLYÓI DEÁK-SZENTES KÉZIRAT ÉS SZENTES MÓZES KÉZIRATA1 Kővári Réka A 80 éves fennállását ünneplő Csíki Székely Múzeumnak a 21. században megindult Évkönyve több tanulmányt közölt a csíksomlyói ferencesek, köztük Kájoni János életével kapcsolatban, és zenei tárgykörben egyaránt. A Múzeum első, 1930-as kiállításának szervezése, rendezése mások mellett Domokos Pál Péter nevéhez is szorosan fűződik. Az ő munkássága a magyar népének-történet kutatásában is nélkülözhetetlen. Egyik központi témája Kájoni János művei és hatása a magyar ill. csángó egyházi és népi kultúrára. Fontos állomása, amikor Kájoni János Cautionale Catholicum c. énekeskönyvének első, 1676-os kiadását újra kiadta, de már kottákkal ellátva. Ehhez egyik forrásként a 18. századi Deák-Szentes kéziratot használta.2 Egy néhány éve megjelent tanulmány hívta fel figyelmünket az akkor a máriaradnai ferences könyvtárban, jelenleg a dési ferences rendházban őrzött kéziratra, melyet a 18. század közepén, novicius korában írt Szentes Mózes, a Deák-Szentes kézirat egyik névadója. A túlnyomó részt latin nyelvű, elsősorban imádságokat tartalmazó vaskos írásban négy magyar nyelvű népének szövege is szerepel, kettő dallamostul. Ezek évtizedek múlva a Deák-Szentes kézirat függelékében is felbukkannak. E dolgozatban a Deák-Szentes kéziratról, valamint a nemrégiben felfedezett Szentes Mózes kéziratról nyújtunk egy rövid ismertetést. E két dokumentum, a bennük közös énekszövegek írásképe közelebb visz minket a Deák-Szentes kézirat keletkezésének megismeréséhez. ■ 1. Deák-Szentes kézirat A 142 lap terjedelmű kézirat 1926-ban került a Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárába, és élénk érdeklődést keltett a zenetörténészek körében. Szabolcsi Bence 1929-ben említi,^ Harmat Artúr a Szent vagy, Uram! énekeskönyv kapcsán foglalkozott vele.4 Bartha Dénes Erdély zenetörténetéről szóló, 1936-os ismertetésében a kéziratnak a Kájoni Cantionaléban is előforduló mintegy 200 szövegincipitjét közölte.1 2 3 4 5 A Régi Magyar Dallamok Tára köteteiben Csomasz Tóth Kálmán6 és főként Papp Géza7 közölt dallamokat a kéziratból. A 17. századi kötetben 26 ének főszövegben, 56 dallam a variánsok között szerepel, 17 pedig a jegyzetekben kapott helyet. Már ebből is kitűnik, hogy e 18. századi kéziratnak a 17. század dallamaival összefüggésben milyen nagy jelentősége van. Papp Géza tanulmányaiban a Deák-Szentes kézirat további 12 dallamát tette közzé. 1988-as, a Magyar Zenében megjelent cikke pedig alapvető kérdéseket tisztáz a kézirattal kapcsolatban.8 A Deák-Szentes kézirat dallamainak népzenei vonatkozását a szakirodalom már régóta ismeri, elég csak a fenti kötetekhez (Régi Magyar Dallamok Tára) készült XVI-XVII. századi dallama1 Jelen tanulmány az OTKA-PD 77427. számú pályázat támogatásával jött létre. 2 DOMOKOS 1979, 141. 3 SZABOLCSI 1961, 115 (344. lj.). 4 HARMAT 1944, 253; SzVU. 5 BARTHA 1936, 14. és 42-44. 6 RMDTI. 7 RMDT II. 8 PAPP 1988. A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2010, p. 219-226. 219
