Kelemen Imola (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 6. (Csíkszereda, 2010)
Történelem - Kelemen Katalin: Egy székelyföldi tudós pedagógus: Imets Fülöp Jákó (1837–1923)
KELEMEN KA TALIN ben, amely végigkísérte egész életpályáján, ifjúkorától az öregkor küszöbéig. A gimnáziumi tanári munka mellett plébániai segédlelkész, székesegyházi szónok, elemi iskolai hitoktató is volt. Ekkor tanulta meg a német és román nyelvet, majd később Csíksomlyón a franciát is. A gyulafehérvári gimnázium igazgatója ebben az időszakban a tudós Veszély Károly15 volt, aki irodalmi tevékenységre is buzdította a fiatal Imetset. A lelkészi adminisztrálás terén is gyakorlatot szerzett, 1864 tavaszától 1865. július 30-ig vezette a marosportusi plébániát. 1865. október 5-én az új püspök, Fogarassy Mihály16 kinevezte az egyházmegyei számvizsgáló-bizottság tagjává. Két év múlva, 1867-ben a gyulafehérvári papnevelő intézet rendkívüli tanárának nevezte ki a püspök, a magyar nyelv és irodalom tanszékére. Alig egy hónap múlva még nagyobb felelősséggel járó feladattal bízta meg Fogarassy püspök az akkor még fiatal tanárt: a gyulafehérvári gimnázium igazgatójának nevezte ki, amelyet Imets a következő három évben mintaszerű intézménnyé szervezett át. Szerteágazó tevékenysége mellett Imets tovább képezte magát a tanári, pedagógusi pályára. 1869-ben a budapesti Magyar Királyi Tudományegyetemen földrajz-történelem szakos tanári képesítést szerzett. Glósz Miksa, a csíksomlyói gimnázium tanára és könyvtárosa, a gimnázium 1886/1887 évi értesítőjében Imets Fülöp Jákó 25 éves tanári működését méltatva megjegyzi, hogy az erdélyi egyházmegyében Imets volt az első, aki az állami egyetemen is letette a tanári vizsgát, és ezen a téren hosszabb ideig nem volt követője. 1 A dualizmus korának magyarországi közoktatását a sokszínűség jellemezte, különböző társadalmi igények kielégítésére alkalmas iskolatípusok léteztek egymás mellett. A legnagyobb társadalmi megbecsülésnek a gimnáziumi érettségi örvendett. A gimnáziumi maturandus utat nyitott bármelyik felsőoktatási intézménybe. Imets Fülöp Jákó tisztán látta, hogy az erdélyi gimnáziumi oktatás színvonalának emelésével szolgálhatja leginkább szülőföldjének fejlődését. ■ A csíksomlyói gimnázium élén Imets Fülöp Jákó neve fémjelzi a nagymúltú csíksomlyói gimnázium két évtizedet felölelő korszakát, ebben a korszakban nyerte el az iskola a főgimnáziumi státust. 1870-ben került a csíksomlyói gimnázium élére és huszonegy éven át volt az intézmény igazgatója. A csíki közművelődést és a székely érdekeket is támogató Fogarasy püspök azzal az elvárással nevezte ki, hogy a csíksomlyói iskolát is emelje a kor színvonalán álló oktatási intézménnyé. Imets sikeresen teljesítette a feladatot, egész erejét és tudását szülőföldje oktatásának szolgálatába állította, rangos főgimnáziummá fejlesztette az iskolát. A Csíksomlyói Római Katolikus Gimnázium 1857-ig csak négy osztályos iskola volt. Az erdélyi római katolikus püspökség hatáskörébe tartozó gimnázium tanári kara már 1854-ben kérte, hogy az iskolát egészítsék ki felső tagozattal. Kérését a tanári kar azzal indokolta, hogy az iskola csíki, gyergyói, kászoni és háromszéki gyermekekből be tudna népesíteni egy nagy intézetet. Ekkor azonban még nem engedélyezték új osztályok megnyitását. 1857 januárjában újra kérelmezte a tanári kar az iskola felső tagozatának kiépítését. Haynald Lajos erdélyi katolikus püspök 1857. február 7-én bocsátotta ki híres körlevelét, melyben híveit adakozásra szólította fel, hogy a csíksomlyói iskolát nyolc osztályos gimnáziummá fejleszthessék.18 Ő maga 12000 forintot adományozott az iskola támogatására. Haynald közbenjárásának köszönhetően 1857 őszén indulhatott az ötödik osztály, 26 tanulóval. Az intézmény ekkor a „nagygimnázium” nevet vette fel.19 A következő két tanévben sorra megnyílt a hatodik, és a hetedik osztály is, 1859-ben már minden 15 Veszély Károly (1820-1896) római katolikus pap, egyházi író, tanár, gimnáziumigazgató, főesperes, pápai kamarás és prépost. 1854-1864 között a gyulafehárvári főgimnázium igazgató-tanára volt, ebben az időszakban szerkesztette a Gyulafehérvári Füzeteket (1861-1862). 1864-től baróti, 1867-től marosvásárhelyi plébános. Több katolikus kiadvány szerkesztője volt. (SZ1NNYEI XIV. kötet, 1171-1173) 16 Fogarassy Mihály (1800-1882) erdélyi római katolikus püspök 1864-1882 között. Gyergyószentmiklóson született. A katolikus közélet jeles személyisége volt. Püspökként egyik legfőbb célja az iskolaügy, elsősorban a katolikus népiskolák felemelése volt. Lerakta a későbbi Szent István Társulat alapjait, újjászervezte az Erdélyi Katolikus Státus munkáját. (SZINNYEIIII. kötet, 596-601; MARTON, JAKABFFY 2007,72; ANTAL IM. 1994,113). 17 GLÓSZ 1887, 21-22. 18 BÁNDI 1896, 84-90, ANTAL Á. 1913,24. 19 GLÓSZ 1886 22-23.; BÁNDI 1896, 90. 206
