Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Néprajz, muzeológia, természettudományok (Csíkszereda, 2009)
Természettudományok - Vokfori László†: Székelyföld keleti átjárói és szorosai
Székelyföld keleti átjárói és szorosai hegygerincen vezetett meredeken fel, a ma is látható lépcsők vonalán a Pipás csúcsáig, majd innen az Antalok sarka érintésével az Áldomás csúcsáig. Ezt követően a határ követte a Pipás- vagy Papoj- (Popoi) csúcs - Égettmező - Apahavas (1324 m) vonalát. Ez a hegygerinc képezi a Gyimes-szoros környéki hegyeket, havasokat. Az Apahavas Szépvíz, Szent- miklós és Borzsova községek tulajdonát képezte (VITOS 1894. 89). Az Apahavas tetején a kréta kori homokkőnek szép feltárása figyelhető meg. A gyimesi vesztegzár igazgatója említi 1804-ből, hogy a Gyimeslokán élő, adózó nép pásztorkodásból tartja fenn magát. Állataikat jobbára Moldvában teleltetik. Szekerük is alig van. A számukra szükséges gabonát is messzi földről lóháton hozzák (SZOCS 1992). A székelyektől a német katonaság vette át a határ- és vámellenőrzést. Orbán Balázs említi (ORBÁN II. 1869. 77-78), hogy e hegyszoros nem néptelen és puszta, hanem a Tatros folyó mellett és annak mellékvölgyeiben néhol csoportosítva, máshol elszórva csinos, tiszta havasi lakok tűnnek elő, a bérceken nyájak, a völgyekben szorgalmas, munkás nép nyüzsög. 1886-tól, a vámháború miatt a gyimesi vám forgalma csökkent. Az egykori vámhivatal épületeinek maradványai a Tatrostól északra eső kis völgyületben, a Kontomác területén ma is láthatók. Ugyanitt épült fel a kontomáci katolikus kápolna, melyben ma is miséznek. A Kontomáci római katolikus kápolnát 1783-ban szentelték föl. Ma is látható. Gyimes plébániája a vám kedvéért 1785-ben alapíttatott. P. Riparolis Vince 1764. szeptember 3-án a gyimesi szorosban miséztetési jogot kapott, s ezt a jogot egy magánházban gyakorolta. Mária Terézia 1773. április 18-án kelt rendeletével a templomépítés tárgyában jelentést kért. Az új kápolna 1783-ban szenteltetett fel, míg 1785-ben a káptalanság rendsze- resíttetett. Az első káplán a kantai konventből küldött P. Vendekk volt. Az anyakönyvek 1780-tól vezettetnek. A templom Szűz Mária menybemenetele tiszteletére szenteltetett fel. 1882-ben 574 hívője volt, füiája Gyimesbükkön volt, összesen 416 hívővel. 1839-ben Gyimeslokot is ide számítva a hívők száma 959 volt (ENDES 1938. 338). 1850-ben a lakosság száma 1.882 fő volt. A Rákóczi-vár romjai (Gyimesi vár). Az egykori vámtól, a Tatros vizétől és a vasútvonaltól délre, kiépített kőlépcsőkön - összesen 134 foka van - felfelé haladva az Apahavas oldalán, a Kő-orr vagy Kő-csup várrom sziklabástyái alkották az egykori Rákóczi-vár területét. Az Erőd (Blockhaus) Orbán Balázs szerint (ORBÁN II. 1869. 77-78) a régi Gyimes vára (Ghemes vára) romjaiból épülhetett. A vár romjai ma is láthatók mintegy 923 m magasságban, az Áldomásfeje és az Áldomásmező határhavas közelében, a történelmi határ vonalában. Áldomásfeje és Áldomásmező (923 m) határhavas a hagyomány szerint Csíkborzsova községé volt, melyet a Kovács család egyik őse a torkukat öntözni szerető elöljárók egy kis „áldomásért” szerezték meg (ez a Kis- és 277
