Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Művelődéstörténet - Nagy Szilvia: A csíksomlyói iskolai színjátszás és a korabeli iskoladráma
Nagy Szilvia a szerzők. Néhány ének a jelek szerint a drámaíró tanárok szerzeménye volt, legalábbis a szöveg (1742, 1745, 1752, 1758, 1759, 1764, 1768). A nótautalások 17. századi népszerű népénekeket jelölnek meg.165 Ezért is feltételezhető, hogy az ismert dalokat a közönség együtt énekelhette a szereplőkkel ill. a kórussal.166 Az apokrif elemek közül igen gyakori az Ádám-játék. Ennek szerepeltetése arra vezethető vissza, hogy az üdvtörténet egészét be akarták mutatni a színpadon, s mindez Adám bűnbeesésével kezdődött. A néphagyományban is ismertek a karácsonyi Adám-siralmak és Adám-játékok, azaz a betlehe- mesekkel is összekapcsolódtak ezek. 1731-ben, 1744-ben, 1748-ban, 1766- ban és 1768-ban állították színpadra Adám bűnbeesését, az 1742-es és az 1761-es darabok pedig az Andropater-Androphilus történeten keresztül mutatják be a bűnbeesést.167 Az Adám-siralmak nyomai az énekeskönyvekben is megtalálhatók, ezek tanúsága szerint a nagyhéten hangzottak el ezek a szövegek. A korabeli protestáns és katolikus szövegekkel csak motívumbeli egyezést mutatnak az Adám-siralmak, sokkal közelibb a kapcsolat a csehországi jezsuita színjátékokkal.168 Szintén jellegzetes eleme a csíksomlyói misztériumoknak az égi pör-jelenet. Ebben a mennyei vitában Krisztus megtestesüléséről és kereszthaláláról döntenek ószövetségi és allegorikus alakok a Deus Pater udvarában. 1731-ben, 1748-ban, 1766-ban, 1768-ban, 1727-ben, 1733-ban, 1767-ben és 1769-ben került színre üyesfajta jelenet, illetve 1736-ban és 1740-ben, amikor a Szentháromság személyei döntenek a megtestesülésről. Néhol ószövetségi praefigurák is kapcsolódnak az égi perhez (1727, 1733, 1755, 1769). Az égi pör gondolata Aquinói Szent Tamásig vezethető vissza: ő kapcsolta először össze az ősbűnt az elégtétellel, melyet embernek kell adnia. A gondolat megjelenik Canterbury Szent Anzelmnél, Jacopone da Todinál, Szent Bonaventuránál, Johannes Duns Scotusnál. A Laskai Osváthoz és Temesvári Pelbárthoz, valamint a Makula nélkül való tükörhöz közvetlenül köthető csíksomlyói elképzelések nem a ferences teológiai iskolákra, hanem inkább az ókeresztény felfogásra (Pseudo- Augustinus sermója) vezethetők vissza. Vagyis eszerint Isten előre eldöntötte, hogy elküldi fiát a földre, előre figyelembe véve Adám vétkét. Az Arma Christi-motívum több darabban is összekapcsolódik az égi perrel. Az európai hagyománytól eltérően Magyarországon az égi pör nem a megtestesülésről, hanem a kereszthalálról szól. Ennek oka az, hogy a ferencesek elképzelése165 A forrásokat részletesen feltárta MEDGYESY-SCHMIKLI 2006, 82-111. 166 PINTÉR 1993, 81. 167 Liber exhibens actiones Parascevicas 1001-1031. (1731); 777-815. (1744); 665-692. (1748); 461-491. (1766); 492-512. (1768); 849-884. (1742); 347-354. (1761) 168 MEDGYESY-SCHMIKLI 2006, 116-123. 450
