Darvas Lóránt et al. (szerk.): A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 5. Régészet, történettudományok (Csíkszereda, 2009)
Történelem - Balázsi Dénes: Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében
Balázsi Dénes Összefoglalás: [Szövetkezetek a Fehér-Nyikó mentén a 20. század első felében] Jelen dolgozat folytatása kíván lenni az 1995-ben a Haáz Rezső Kulturális Egyesület által kiadott: Ne nézze senki csak a maga hasznát... (Szövetkezeti mozgalom a Kis- és Nagy-Homoród mentén) c. dolgozatomnak. Kiadásra kész a harmadik rész is: Szövetkezetek a Gagy-vize völgyében és a Nagy-Küküllő mentén. Viszont kutatásra vár a Hargita Havasalja vidékének szövetkezeti mozgalmának tárgyköre. A dolgozatomban vizsgált vidék földrajzilag a Fehér-Nyikó völgyét fedi le. Falvaink közigazgatásilag az egykori Udvarhely-székhez és a Keresztár- fiúszékhez tartoztak, majd az állam-hatalmi rendszerek változásait követően Udvarhely megye részeivé váltak: ezek a kisebb- nagyok falvak ma két nagyközségbe - Farkaslaka és Siménfalva - tömörülnek. Felekezetileg római katolikus, református és unitárius egyházak hívei az itt lakó székelyek. Dolgozatom bevezető részében röviden felvázolom a szövetkezeti eszme és a mozgalom alakulását, angliai megjelenésétől a magyarországi, erdélyi és székelyföldi meghonosodásáig. Majd bemutatom a vidékünkön, a Fehér-Nyikó mentén még meglelhető írásos dokumentumokat és épített örökségeket, valamint szóbeli visszaemlékezéseket, amelyek a szövetkezetek helyi meghonosodásának formáit és sikeres kibontakozását bizonyítják. A vizsgált helységekben a gazdakör, a tejszövetkezet, a fogyasztási és értékesítési, valamint a hitel-szövetkezet megalakulását, működését és megvalósításait kutattam. Kerestem a konkrét gazdasági haszon bizonyítékait, de nem kerülte el figyelmemet a humán-lelki oldal vizsgálata sem. A vidék gazdasági fellendülését a művelődési élet kibontakozása követte. A szövetkezeti eszme fejlesztette a lakosság szociális érzékenységét. Megerősítette a székely kölcsönös segítési szellemet és a falvak rendtartó fegyelmét. A keresztény jótékonyságból kiindulva szembeszállt a kapitalista piaci szabad verseny diktálta lelketlen haszonelvűséggel, így kívánt védelmet nyújtani a közösségbe tömörült egyénnek. 1. Szövetkezeti mozgalom Magyarországon és Erdélyben Angliából, a kapitalizmus őshazájából indult ki a szövetkezeti mozgalom. A tőkés gazdálkodás velejárói a szövetkezetek. „Ahol az ipar és a kereskedelem hamarabb érte el a kapitalista fejlettség bizonyos fokát, ott a szövetkezeti eszme is - a gazdasági helyzet kényszerítő hatása alatt - előbb gyökerezett meg. ” Ez a szövetkezeti demokrácia alapján állt, a szövetkezeti önsegély elveit alkalmazta, és többé-kevésbé a széles néprétegek érdekeit ölelte fel.1 Magyarországon a polgártársadalom később éri el azt a fejlődési fokot, amikor a felvilágosult, európai műveltségű polgárság, a szabadelvű arisztokrácia és a klérus szociális érzékenységű kiválóságainak a nyers kapitalista gazdálkodás népelnyomó megnyilvánulásai elleni védekezés civil formáit kellett életre hívniuk, hogy megmentsék társadalom perifériájára sodródott nyomorgó néptömegeket. A magyar szövetkezeti mozgalom eszmei és gyakorlati meghonosítói élén találjuk a radikális demokrata 1 HEGEDŰS VILMOS: Polgári fogyasztási szövetkezeti mozgalom története Magyarországon - 1867-1900. Kiadja a Szövetkezeti Kutató Intézeti Kutató és Üzemszervezési Iroda. Tanulmányok. Egyetemi jegyzet kéziratban. Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemi Könyvtár, 607456. 4. és 31. 132
