Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - SZŐCS JÁNOS: Elemi oktatás Csíkszékben 1571-1800.1. rész

Azt is a tercialitás elve alapján osztották meg a pap és a kántor, iskolamester között. Most pedig ezek az „alkalmatos ifjak", a tanítók, harangozok, akiknek kötelességük „a megyés mesterek", kántorok felügyelete alatt tanítani a fiatalságot, a tercialitás elve alapján nagyobb részt követelnek a bevételekből. A gyergyói kántorok eme beadványát 1762-ben, majd 1764-ben megelőzte a gyergyói tanítók, harangozok és sekrestyések instanciája, folyamodványa, melyet Gyulafehárvárra, a vikáriusnak küldtek. „Mindennapi szükségüktől indíttatva" fordultak a vikáriushoz. Először 1762-ben, majd 2 év múltán megismételték kérésüket. Fizetésük megjavítását, minden tekintetben a kántori bevételek harmadrészét követelték maguknak, mert akinek „sem tűzifája, sem kenyere nincsen, s a kötelező szolgálat miatt azoknak szerzésére sem érkezik ideje", annak lépnie kell, tennie kell valamit. Ok, a tanítók, harangozok panaszolják: a plébánosok parancsára éjjel-nappal készen kell, hogy álljanak. Processziókra, búcsúkra, inkviziciókra (vallatásra, kihallgatásra), vagy betegekhez kell járniuk. Továbbá kereszteléseken, esküvőkön, temetéseken kell asszisztálniuk. Szentmisén az oltár mellett szolgálnak, vagy az orgona mellett kell énekelniük. Ők gondoskodnak az oltár, a templom rendjéről, tisztaságáról. Őszre kelve pedig kezdődik az iskola. A folytatásban a kántorokat támadják. „Az anyaszentegyháznak mentségiben, a magok szabadságában igen csendesen nyugosznak, a jövedelmet egészen magoknak elveszik. 'A vitatéma a tanítók anyagi gondjai. A tanítók bére, fizetése dolgában hasonló vita robbant ki 1780 körül Felcsíkon is, hol a tanítók a fabér harmadát, az elmaradt kepéből, valamint a gyalogszeresek kepefizetéséből származó harmadrészt követelik. Ezenkívül a „megye", a kántor csűrében, a szántóföldön a veteménynek részt, valamint állataiknak az istállóban telelő helyet kértek. A felcsíki egyházi törvényszék (Szentszék) megvizsgálta a tanítók igényeit tartalmazó beadványt, és a kántorok álláspontjával ellentétben a tanítóknak adott igazat. Kötelezte a kántorokat a tercialitás elvének a betartására a vitás kérdések mindegyikében. A kántori jövedelmek harmadrészének az átadására kötelezte őket. Igaz, a törvényszék a harmadrészt nem a sajátjából utalta ki. A jelentkező anyagi jellegű ellentét a társadalomban kisszámú egyént érintett. Mégis utólagos hatása nagyobb lehetett, mint azt gondolnánk, mert pozitívan befolyásolta az iskolai munkát, a tanítást, az oktatás fejlődését., színvonalát.

21 GyÉLt. Szentszéki iratok 1797/2: A gyergyói tanítók, sekrestyések és harangozok instanciája a vikáriushoz', A gyergyói kántorok folyamodványa a guberniumhoz; A