Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2007-2008. Művelődéstörténet (Csíkszereda, 2008)

MŰVELŐDÉSTÖRTÉNET - MEDGYESY-SCHMIKLI NORBERT: „A nagy szeretet nagy fájdalmat kíván!" Amor, Dolor és más allegorikus személyek szerepe a csíksomlyói misztériumdrámákban

kéziratban maradt fenn. A kézirategyüttest 1774-ben PÉTERFFI Márton (17201787) erdélyi ferences tartományfőnök utasítására másolták össze. A csíksomlyói barokk színjátékok kritikai kiadásának előkészítését az MTA Irodalomtudományi Intézet Régi Magyar Drámatörténeti Kutatócsoportja vállalta fel 1997-ben, KILIÁN István vezetésével. A kritikai szövegkiadás előkészítése közben merült fel a misztériumjátékok forrásának, pontosabban fogalmazva forrásvidékének kérdésköre. A csíksomlyói misztériumdrámák forrásait öt fő és több mellékcsoportra bontottam.

4 Ebben a tanulmányban az 5. főcsoporthoz sorolható történeti réteggel foglalkozom. Ebben a kategóriában tüntettem fel a 17-18. századi jezsuita és piarista gimnáziumokban előadott színjátékok hatását, amely elsősorban az allegorikus figurák szerepeltetésénél és a moralitás-jeleneteknél mutatható ki. A csíksomlyói misztériumokból Amor Divinus szerepeltetése, Ugyanebben az esztendőben két újabb kéziratos drámagyűjtemény is íródott Csíksomlyón, Actiones Tragicae (Csíksomlyó, 1776-1780. Csíksomlyói Ferences Kolostor Könyvtára, A VI 6/5274.) és Actiones Comicae (Csíksomlyó, 1776—1780. Csíksomlyói Ferences Kolostor Könyvtára, A VI 8/5276.) címmel, mely hét, illetve hat drámaszöveget tár az olvasó elé. 1. A Biblia szövege parafrázisban, és néhány helyen (főként Jézus kereszten elmondott szavaiban, Pilátus, Caiphas és Annás mondataiban) szó szerint feldolgozva; 2. A római katolikus liturgiából a himnuszok és antifónák (a liturgikus énekek és az egyházi énekek) szövege, valamint a prédikációk hatása; 3. Az apokrif névvel illetjük azokat a forrásokat, amelyek nem szerepelnek sem a Bibliában, sem a liturgiában: apokrif evangéliumok, legendák, középkori és barokk kori Jézus- és Mária-életrajzok, devóciós passiók tartoznak ebbe a csoportba; 4. Népénekek (vallásos énekek), népi imádságok, összességében a vallásos és a profán néphagyomány hatása; 5. A XVII-XVIII. századi jezsuita és piarista gimnáziumokban előadott színjátékok hatása, mely elsősorban az allegorikus figurák szerepeltetésénél mutatható ki. A XIV-XVII. századi dramatikus prédikációk és devóciós passiók az elhangzásuk alkalma szerint a 2. csoportba, feldolgozott motívumaik, témáik szerint gyakran a 3. csoportba tartoznak. Bővebben: MEDGYESY-SCHMIKLI Norbert: A csíksomlyói misztériumdrámák forrásai és ferences lelkiségtörténeti háttere című doktori (PhD) értekezés. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Történettudományi Doktori Iskola, Piliscsaba, 2006. A ferences iskoladrámák történeti rétegeiről ld. továbbá PINTÉR Márta Zsuzsanna: Történeti rétegek a ferences színjátékokban. In: PINTÉR Márta Zsuzsanna - KILIÁN István (szerk.): Iskoladráma és folklór. A noszvaji hasonló című konferencián elhangzott előadások. Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke, Debrecen, 1989. 125-134; KEDVES Csaba: Actio parascevica. Történeti rétegek a csíksomlyói misztériuma rámákban. In: Székelyföld, 1999/5. 66-89.