Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2006. Humán-és Természettudományok (Csíkszereda, 2007)

SZOCIOLÓGIA - MOHAY TAMÁS: Vonzáskör változásban: búcsújárás Csíksomlyóra

nális tradícióknak megfelelően alakítsák ki a búcsú tereit és időbeosztását. Három éven át még újra megrendezték a diktatúra évtizedeiben megszakadt körmenetet, és a régi minták szerint igyekeztek eligazítani ennek időbeli lefolyását, a keresztalják, csoportok sorrendjét. Ebben elsődleges szerepet játszott a hagyományos körmeneti sorrend, amely a székelyföldi regionalitás, s azon belül a székek illetve kistájak szerint rendezte el a falvak népét, a keresztaljákat: Gyergyó, (elöl Gyergyóalfaluval), Felcsík, a kordon a papsággal, labarummal, majd tovább Alcsík, Felső-Nyárádmente, Sóvidék, Udvarhelyszék, Marosmente, Háromszék, Brassó és környéke, gyimesi csángók, moldvai magyarok. A sorrendet kifüggesztették jól látható helyeken: a templom előtti tér kőobeliszkjén, az egykori árvaház (a régi gimnáziumépület) előtti buszmegálló falán, valamint stencilezve is osztogatták, pl. 1992-ben (lásd 3. melléklet). Ez a körmeneti sorrend már korábban is megjelent, térképre vetítve egy évvel korábban közölte TÁNCZOS Vilmos,

50 az ő nyomán egy színes leporellón bővebb (részben tőle kért) szövegek kíséretében is megjelent.

51 Valószínűleg helytálló az a feltételezése, hogy ezt a sorrendet az első világháborút követő időben alakították ki, amikor a körmenetet újraszervezték, hogy elkerüljék a korábbi évtizedekben emlékezetes villongásokat a sorrend körül. Látható, hogy a sorrendben elöl (a kordon és a papság körül) a nagyrészt tisztán katolikus vidékek szerepelnek, utánuk a felekezetileg vegyesebb vidékek katolikusai. Gyergyó, Felcsík, Alcsík, Felső-Nyárádmente és Sóvidék: táji egységek, melyek egykori székeken belül vagy egykori székek határvidékén helyezkednek el. Udvarhelyszék és Háromszék egy csoportot alkot, nincs kistáji vagy egykori fiúszéki bontásuk (a felosztás nem beszél Kézdiszékről vagy Kászonról). Marosszék helyett viszont Maros mente alkot egy csoportot, olyan falvakat, városokat is magában foglalva, amelyek nem tartoztak a Székelyföldhöz (Görgényüvegcsűr, Szászrégen), de a Maros vonala összeköti őket. Feltűnhet, hogy az alapul vett körmeneti beosztásban még sehol sem szerepeltek a máshonnan érkezettek; pedig a korábbiakból sejthetjük, hogy amikor ezt a hagyományt mintegy „megalkották", akkor már talán nem csak székelyföldiek vettek részt rendszeresen a somlyói búcsún. A korábbi hagyomány betartásának lehetőségét 1990 után viszont szinte azonnal szétfeszítette a tömeg: 1992-ben akkora volt, hogy kísérleti megoldásként egyelőre kanyarokat iktattak be a körmenet hagyományos útvonalába, hogy azt meghosszabbítsák, s így a templomhoz visszafelé tartók és az onnan még éppen csak elindulok ne torlódjanak össze egymást is zavarva (lásd 5. kép). A meglassult menet résztvevői körül lovasok jöttek-mentek székely harisnyában, régi emlékeket idézve 50 TÁNCZOS1991. 51 Kiss - PÁPAI é. n.