Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - GlDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában

1880. január 24-én gróf SCHWEINITZ Gyula és HORVITZ Sámuel szinte az egész Erdélyt felölelő vasútvonal-hálózatra kér előmunkálati engedélyt egy évre a közlekedési és munkaügyi minisztertől. Ebben a tervben szerepel a székely régiónak is a bevonása a vasúti forgalomba. Így előmunkálati engedélyt kértek a következő székelyföldi vonalakra: Marosvásárhely-Parajd-Gyergyószentmiklós - Tölgyes, Szászrégen- Görgényszentimre - Ditró -Tölgyes, Szászrégen- Oláhtoplica (Maroshévíz)-Gyergyószentmiklós-Tölgyes, Héjjasfalva-Székelyudvarhely-Csíkszereda-Gyimesi határszél, Gyergyószentmiklós-Csíkszereda-Torján át Kézdivásárhelyre. A közlekedési miniszter - közösen a többi érintett minisztériummal - véleményezte a fenti vonalterveket. A hadügyminisztérium javaslatát elfogadva a Marosvásárhely - Toplica - Tölgyes vonalat találták a legmegfelelőbbnek, úgyszintén célszerűbbnek tartották volna egy Sepsiszentgyörgy - Csíkszereda vonal megépítését a kérvényezők által említett Kézdivásárhely - Torja - Csíkszereda vonallal szemben.

3 Ennek a vasútvonal-tervezetnek bizonyos részletei az elkövetkező évek folyamán ismételten előtűnnek a különböző előmunkálati engedélykérésekben. 1885-ben gróf BETHLEN Gábor főrendházi tag előmunkálati engedélyt kér a Szászrégen - Tölgyesi vasútvonalra. Szinte ugyanazon vonalszakaszra kérnek előmunkálati engedélyt 1891. augusztus 4-én gróf LÁZÁR Jenő és ifj. ÁBRÁNYI Kornél országgyűlési képviselők Szászrégentői a Maros mentén Gyergyószentmiklósig, továbbá Oláhtoplicától elágazva Borszéken keresztül a Tölgyesi szorosig, valamint Ditrótól elágazva Holló irányába.

4 1892. december 24-én MOLNÁR József csíkszeredai országgyűlési képviselő előmunkálati engedélyt kér egy Szászrégen - Görgénysóakna - Görgényszentimre - Libánfalva - Kereszthegy (1134 m) - Gyergyóremete - Ditró - Gyergyószárhegy - Gyergyószentmiklós vasútvonal előmunkálatára.' A minisztérium annak ellenére, hogy nehéz hegyi pályáról van szó, megadja az előmunkálati engedélyt. 1893. március 14-én egy átiratban a hadügyminiszter irreálisnak nevezte a Molnár József-féle tervet. LUKÁCS Béla közlekedési miniszter válasza egyértelműen tükrözi az előmunkálati engedélyek szerepét a vasútépítésben: „Van szerencsém Méltóságod szíves figyelmét felhívni arra a körülményre, hogy a Szászrégentői a Görgény-patak völgyében s a Kereszthegyen át Gyergyószentmiklósra tervezett vasutat illető előmunkálati engedély megadása egyáltalán nem jelenti azt, mintha én a jelzett vasút létesítésére, avagy támogatására nézve bárminemű kötelezettséget vállaltam volna, sőt határozottan fenntartottam a vasút tervezőivel szemben az iránti elhatározásomat, vajon a szóban forgó pálya általában 3 Magyar Országos Levéltár (a továbbiakban: MOL) K 229-317. csomó. 1642-2 tétel. 1880. 4 Uo. 51242-2 tétel. 1891. 5 Uo. 89906-2 tétel. 1892.