Murányi János szerk.: A Csíki Székely Múzeum Évkönyve 2005. Társadalom-és Humántudományok (Csíkszereda, 2006)

RÉGÉSZET - TÖRTÉNELEM - GlDÓ CSABA: Vasútvonaltervek és -építkezések Csík vármegyében a dualizmus korában

létesítendő-e vagy sem? Amint tehát egyfelől az előmunkálati engedély megadásából sem jogi, sem másnemű következtetések le nem vonhatók, úgy másfelől várható, hogy az előmunkálati engedély megadásának ténye a Marosvölgyi érdekeltségre a Nagy méltóságod által szem előtt tartott vonal létesítését illetőleg is serkentőleg fog hatni. Aziránt pedig, hogy a Görgény-patak völgyében tervezett vonal minő teljesítő képességgel fogna esetleg rendelkezni, és hogy nem tekinthető-e kizártnak eme vonalnak átmenetileg való kiépítése? - éppen a nyomjelzés alkalmával teendő tanulmányok adhatnak majd közelebbi felvilágosítást. "

6 A marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamara 1893. január 3-án, egy emlékiratot nyújtott be Lukács Béla közlekedési miniszternek a székely vasút kérdéséről. Az emlékirat kiemeli a székely közlekedési viszonyok elmaradott voltát: a fővonalak szinte teljesen elkerülik ezt a régiót, míg a szárnyvonala képtelenek jótékonyan befolyásolni a térség gazdaságát. A kamara azt javasolja, hogy épüljön ki egy Apahida - Marosvásárhely - Héjjasfalva vonal, valamint egy Marosvásárhely - Szászrégen - Borszék - Tölgyesi-szoros, és egy Agostonfalva - Sósmező vonal, amiből később újabb székelyföldi vonalak tudnának kiágazni.

7 A kamara javaslatait, amely inkább a marosvásárhelyi térség céljait tartalmazta, a minisztérium elutasítja. A megvalósíthatósághoz ebben az időszakban UGRÓN Gábor és ifj. DANIEL Gábor udvarhelyi országgyűlési képviselők által beadott tervezet állott. Az általuk kidolgozott terv egy Héjjasfalva-Székelyudvarhely-Marosnyíre-Csíkszereda helyi érdekű vasútvonalról és Marosnyíréből Gyergyószentmiklósig kiágazó szárnyvonalról szólt. Ennek a vasúthálózatnak első szakaszaként a Héjjasfalva-Székelyudvarhely vonal kiépítésére Udvarhelyvármegye elitje megalapította 1886. január 26-án a Héjjasfalva-Székely udvarhely Vasúti Részvénytársaságot. 1886. június 25-én a közlekedési minisztérium megbízta a GYÖNGYÖSSY János osztálytanácsost a vonal közigazgatási bejárásával, de a vasútépítési engedélyt a társaság csak az év végén kapta meg. A részvénytársaságot komoly feladat elé állította a közel egymillió forint értékű vállalkozás pénzügyi fedezetének előteremtése. Az építési okmányban 973.000 forint építési tőkét határoztak meg, amelyet azonban, mint később kiderült, az építési kiadások jóval felül haladtak. Az 1888. március 15-én forgalomnak átadott vasútvonal az év végéig 1.095.576 forint és 67 krajcárba került. A részvénytársaságot pedig 333.435 forint lebegő adósság terhelte.

8 Mivel a részvénytársaság elsőbbségi részvényeket nem bocsátott ki, kénytelen volt a törzsrészvény befolyó összegén kívül a 6 MOLK 229-316. csomó. 20349-2 tétel. 1893. 7 Uo. 1628-2 tétel. 1893. 8 MOLK 229-317. csomó. 33074-9 tétel. 1889.