Cseh Valentin szerk.: „70 éve alakult a MAORT” – tanulmányok egy bányavállalat történetéből (2009)

Srágli IMJOS: A magyar gazdaság, politika és a MAORT

A migyiir

ßft~dii.ui». politika és a MAORT A MAORT kincstári használatbavétele sem a részvénytőkét, sem a koncessziós egyezményben és szerződésben (illetve a Pótegyezményben és Pótszerződésben) biztosított jogokat nem érintette, azok változatlanul fennálltak. Mindössze arról volt szó, hogy a MAORT működését szüneteltették, s az üzemek működtetésére új céget hoztak létre, melyet „Maort Üzemek a M. Kir. Kincstár Használatában'

1 név alatt jegyeztek be. így tehát egyidejűleg két cég létezett egymás mellett, s ez bonyolult, itt-ott kibogozhatatlannak tűnő viszonyokat eredményezett. A MAORT működését a kincstári használatbavétel következtében felfüggesztette, a tényleges üzemvitelt a MAORT Üzemek a Magvar Kir. Kincstár Használatában elnevezésű (de a köznapi szóhasználatban ugyancsak MAORT-nak nevezett) cég folytatta. A MAORT vezetői és tulajdonosai - bár előre láthatták bekövetkeztét - nehezen törődtek bele a kincstári használatbavételbe. Ez szerintük - s ez a valóság is - ellentmondott az 1911. évi VI. t. c. alapján az EUROGASCO-val kötött egyezménynek, de sértette a Magyarország és az Egyesült Államok közt 1925. június 24-én megkötött barátsági, kereskedelmi és konzuli szerződést is, amelv az amerikai állampolgárok érdekeit magyarországi vállalkozásaikban biztosítani volt hivatott. Az Iparügyi Minisztérium és a MAORT között hosszadalmas - egészen 1944-ig elhúzódó - vita bontakozott ki, mert a használatbavételnek ez a módja számtalan, a legjobb jogtanácsosok által sem megoldható jogi problémát vetett fel.

96 A háború időszakában a MAORT helye és szerepe a magyar iparban és gazdaságban - a hadászati szempontokon túlmenően is - egyre jelentősebbé vált. A magyar ipar élvonalába jutott. Amellett, hogy tevékenysége a korábban szükségleteit kizárólag behozatalból fedező országot 1942-re kőolajat exportáló országok közé juttatta, a MAORT 1943-ban (azaz öt év alatt) már a harmadik (a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. és a Magyar Általános Kőszénbányák Rt. után) legnagyobb bányavállalat lett Magyarországon. Termelése értékét tekintve az egész hazai széntermelés értékének 43,5%-át tette ki 1942-ben. 1943-ban az ország összesen 13 kőolajfinomítóval rendelkezett, melyeknek működése alapját a MAORT kőolajtermelése biztosította. A nagymultú finomítók (köztük a Shell csepeli és a Vacuum almásfüzitői finomítója) összes részvénytőkéje nem érte el a MAORT részvényekben megnyilvánuló vagyonát. A MAORT nyeresége már 1941 -ben több mint ötszöröse volt a finomítók nyereségének.

9 A termelés és értékesítés közvetlen gazdasági adatain túl nagy jelentőséggel bír az a közvetett hatás, amelyet a MAORT működése, a hazai ipari méretű kőolajtermelés megteremtése az ország gazdaságára, társadalmára gyakorolt. Részben a munkaerő foglalkoztatása (egyrészt a MAORT saját üzemeiben, másrészt a finomítókban, melyeknek kapacitása a MAORT termelése nélkül kihasználhatatlan maradt volna), a zalai települések fejlődése, az infrastruktúra kiépítése, a hazai iparnak adott megrendelései, stb. nyilvánvalóan mutatják ezt. Az 1941. december 20-ától 1945. január 20-áig terjedő időszak a részvénytársaság működésének az előzőktől jól elkülöníthető, sajátos szakasza. A háborús körülmények, a magyar gazdaságnak a német hadigazdálkodás alá rendelése rendkívül hátrányosan befolyásolta a MAORT addig szinte * A kincstári használatba vétel külső szemlélő, de a vállalati alkalmazottak többsége számára is látszólag alig-alig jelentett változást azon túl, hogv az újonnan létrehozott társaság levélpapírján és bélyegzőjén nem egyszerűen MAORT-ként szerepelt. A közhasználatban a kincstári cégre vonatkozóan is a MAORT név élt. Az egyszerűség érdekében - mivel a kincstári használatba vétel, majd annak megszűntetése dátuma egyértelműen behatárolja a MAORT név használatának értelmét, továbbá mert a MAORT ebben az időszakban valóságos tevékenységet nem fej t ki - a továbbiakban is használjuk a MA( )RT nevet a kincstári cég esetében is. " Az 1941. évi magyarországi szénbányászat termelési értéke 224.652.000 P, a vasérc-bányászaté 58.000.000 P, egyéb ércek bányászatáé 37.000.000 P, a sóbányászaté pedig 11. 1.1 « K) P vi »lt. A M A( )RT 1941. évi termelésének erteké 45.000.000 P.; HAUER, MOIM Arch. Gyulay-iratok 42/2.