Srágli Lajos: Ásványolajtermékek és kereskedelmük Magyarországon a XIX.-XX. században (Zalaegerszeg, 2005)

kőolajat dolgozott fel.) A nyírbogdányi finomítóból és a Tiszaújvárosban épített (3 millió tonna/év kapacitású) kőolajfinomítóból lett a Tiszai Kőolajipari Vállalat. A kőolajfeldolgozó kapacitás alakulása (Mi/év) Finomító 1950 1960 1970 Dunai Kőolajipari Vállalat 3,0 Komáromi Kőolajipari Vállalat 2,0 Zalai Kőolajipari Vállalat 0,55 0,6 Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat 0,07 0,21 0,3 Péti Kőolajipari Vállalat 0,15 0,55 0,5 Almásfüzitői Kőolajipari Vállalat 0,18 0,21 Csepeli Kőolajipari Vállalat 0,18 0,28 Szőnyi Kőolajipari Vállalat 0,34 0,88 1984-ben megszüntették a kőolaj feldolgozását a Komáromi Kőolajipari Vállalatnál, s a továbbiakban csak mint továbbfeldolgozó üzem működött. Ettől kezdve fő termékei a kenőanyagok. A TIFO nyírbogdányi gyárában a kőolajfeldolgozás 1983-ban szűnt meg. Kőolaj-feldolgozás (ezer t) 1975 9506 1980 9535 1985 8447 1990 7769 1995 6859 2000 6801 Az 1990-es években az OKGT átszervezésével és a privatizációval újabb jelentős változások történtek a hazai szénhidrogéniparban: 1991-ben létrejött a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság (MOL), amely rövid idő alatt Európa egyik vezető, integrált olaj-és gázipari részvénytársasága lett. A kőolajfinomítók a MOL Rt. szervezetén belül működnek. Ilyen tevékenységet Magyarországon más cég nem végez. A MOL Rt. jelenleg négy helyen foglalkozik kőolaj és félkész termékek feldolgozásával, kőolaj-