Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

II. A háborús gazdálkodás hatása a munkások élet- és munkakörülményeire

Ekkor jött létre a már említett Magyar Olajmüvek Rt. szőnyi gyártelepe, a szénhidrogén-bányászati vállalatok számát és a befektetett tőkét a MANÁT, MOLÁRT és ONÁRT alapítása növelte. Kőolajfinomítók és kapacitásuk 1930. és 1943. években (tonnában)

1

" 1930 1943 Kőolaj finomító Rt., Csap 8.000 Délkárpáti Kőolaj finomító Rt., Munkács 30.000 Erdélyi Magyar-Olasz Ásványolaj finomító, Dés 15.000 Erdélyi Magyar-Olasz Ásványolajfinomító, Marosvásárhely 15.000 Fanto Rt., Budapest 60.000 60.000 Legény ealsómihályi Kőolaj finomító Rt. 12.000 Lardoline Zsiradék és Vegyészeti Gyár Rt., Bp 3.000 5.000 Magyar Petróleumipar Rt., Budapest 80.000 80.000 Nyírbogdányi Petróleumgyár Rt. 12.000 60.000 Péti Nitrogénmüvek Rt, Pétfurdő 90.000 Shell Kőolaj finomító Rt., Csepel 180.000 Szőregi Petróleumgyár Rt., Szőreg 15.000 Vacuum Oil Co., Almásfüzitő 80.000 180.000 Ip. Min. Bükkszéki üzeme 5.000 MAORT Gazolintermelő Üzemei 50.000 Magyarország kőolajtermelése 1943-ban elérte a 837.711 tonnát, de azt gyakorlatilag a MAORT Zala megyei kőolajtermelő üzemei produkálták. Az Angliával és az Egyesült Államokkal kialakult hadiállapot következtében azok magyarországi érdekeltségei zavartalan működésének feltételei megszűntek. A Shell Kőolaj Rt., a Vacuum Oil Co. és a MAORT üzemeit 1941 decemberében kincstári használatba