Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

I. Az olajipar fejlődése és munkásainak helyzete a második világháború előtt - 4. A kőolaj feldolgozó vállalatok munkásjóléti intézkedései

Üzemi részlet a Shell Kőolaj Rt. csepeli telepéről és munkaidőre vonatkozó észrevételük nem volt.

94 A Shell Kőolaj Rt. csepeli gyártelepén 1939 júniusában a munkások menesztettek ugyan küldöttséget az igazgatósághoz, s a bérek 25 %-os emelését kérték, de tudomásul vették az elutasító választ. Az igazgatóság a dolgozók kívánságaira adott válaszában kifejtette, hogy nem zárkózik el a jóléti intézkedések meghozása elől. Ezt a következők is igazolják: a munkaidő csökkentésekor nem csökkentették a béreket, s ugyanannyit kerestek a munkások 48, mint azelőtt 51 óra alatt. A havi és heti fizetéses kategóriákba sorolt munkások egész OTI-járulékát kifizette a cég, bár csak 50 %-ra volt kötelezve. A munkások egy része díjmentesen kapott lakást, fűtést, világítást. Ugyanakkor fürdőépületet is létesítettek.

95 Emellett a heti fizetéses munkavállalók karácsonykor egyheti, a havibéresek egyhavi fizetésüket bérkiegészítésként kapták. A fizetett szabadságra vonatkozó törvény előtt már rendszeresítették - szolgálati idő függvényében - az évi egy illetve két hét fizetett szabadságot, a szülési, betegségi, házassági, halálozási segélyt (hetibéreseknek 1-2 heti, havibéreseknek 1 havi fizetés összege.)

96 Ezeket a juttatásokat az állandó munkások közül is elsősorban az elő- és szakmunkások részére