Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

I. Az olajipar fejlődése és munkásainak helyzete a második világháború előtt - 5. Szociális intézkedések az olajbányászati vállalatoknál

következménye. Ezeknél az üzemeknél 1937-ben még a minimális munkabérre vonatkozó rendelkezések nem léptek életbe. Az ellentmondás még nagyobb, amennyiben órabérekkel számolunk, ugyanis ezeknél a cégeknél a napi munkaidő még 1938-ban is 12 óra volt.

102 Mivel a munkások nagyobb része a helyi lakosok közül került ki, a vállalatok jóléti intézmények létesítését sem tartották szükségesnek. Más volt a helyzet a Dunántúlon működő EUROGASCO, majd később a MAORT üzemeiben. A béreknek a kincstári cégnél fizetettnél lényegesen magasabb voltát mutatja, hogy az EUROGASCO görgetegi (Somogy megye) mélyfúró üzemében az állandó munkások napi átlagos keresete már 1935 októberében 7 pengő volt. Ez meghaladta nemcsak a bányászatban dolgozó vájárok, hanem az iparban dolgozó előmunkások átlagos óra- illetve napibérét is. 1937 szeptemberében a budafapusztai fúrásoknál dolgozó fűrómunkások műszakbére már 7,63 pengő, az összes munkások átlagos műszakkeresete 7,29 pengő volt.

103 Az EUROGASCO fúrásainál dolgozó amerikai és angol munkavezetők szigorú munkafegyelmet követeltek, de a vállalat az intenzívebb és jobb munkavégzés érdekében rugalmas bér- és szociális politikát alkalmazott. A magyarországi átlagnál magasabb fizetések mellett lehetőséget biztosítottak a dolgozóknak, hogy a szakma elsajátítása után magasabb besorolásba kerülhessenek. MinderLkinek - mérnöknek, munkásnak egyaránt - aki a vállalathoz került, végig kellett járnia a végleges beosztása előtti minden lépcsőfokot. Az új munkavállalókat fél-egyéves próbaidőre vették fel, mely alatt minimális munkabért fizettek csak - mint az alkalmi munkásoknak - és a kezdők csökkentett szociális juttatásban részesültek. Az EUROGASCO és jogutódja, a MAORT szociális intézkedései bár az első években nagyobb szociális beruházásba nem kezdtek messze túlmutattak a magyar vállalatoknál alkalmazottakon. A volt dolgozók visszaemlékezéseikben kiemelték, hogy a vállalat vezetői a munkást „emberszámba vették", a jól dolgozókat kifejezetten megbecsülték. Nem egy esetben fordult elő, hogy a felvett magyar munkások rövid idő alatt előmunkások, művezetők lettek.

104 Az alkalmazott szociális intézkedések az Egyesült Államokban már bevezetett - a magyarországinál demokratikusabb - szociális politikáról