Srágli Lajos: Munkások a „fekete arany” birodalmában - A munkásság és anyagi-szociális helyzete a magyarországi olajiparban (a kezdetektől az államosításig) (Zalaegerszeg, 2004)

I. Az olajipar fejlődése és munkásainak helyzete a második világháború előtt - 1. A magyarországi kőolajbányászat és -feldolgozóipar fejlődése 1939-ig

az érvényben lévő, de korszerűtlen bányatörvény egyes előírásainak módosítására alkották meg az 1911. évi VI. törvénycikket.

14 Ez kimondta a kőolaj- és földgázkutatás, továbbá a -termelés állami monopóliumát, de lehetővé tette a kutatás és bányászat jogának hazai és külföldi vállalkozókra való átruházhatóságát. A törvény alapján a Pénzügyminisztérium egy kincstári kutató vállalat felszerelését határozta el. A vállalat eredményeit- szerény tőkéje és nem a kor legmagasabb színvonalán álló felszereltsége ellenére - az erdélyi földgázmező, majd 1914-ben az Egbell környéki kőolajmező feltárása és termelésbe állítása mutatja.

15 Az 1911: VI. tc. tehát lehetőséget adott arra, hogy hazai vállalkozók mellett külföldi érdekeltségek is kaphassanak koncessziót Magyarországon. Ilyen igénnyel először az angol tőkét képviselő Anglo Persian Oil. Co. egyik leányvállalata jelentkezett, mely a Muraközben és Izaszacsal környékén kapott koncessziót. Az első világháború idején a Deutsche Banknak adtak lehetőséget az Erdélyi-medence földgázkincsének kiaknázására.

16 A Tanácsköztársaság időszakában készültek tervek az állami kőolajkutatás megszervezésére, de fennállásának rövid ideje alatt ezek nem realizálódhattak. A Tanácsköztársaság bukása után az állami elsősorban geológiai - kutatások megszervezése mellett a kormány a békeszerződés várhatóan hátrányos következményeinek enyhítése érdekében már 1919 októberében ismét lehetőséget kínált az Anglo Persian Oil Co.-nak.

17 Érdemi válaszra azonban csak 1920-ban, a békeszerződés aláírása után került sor. A trianoni békeszerződés a kőolaj- és földgáztermelés tekintetében is hatalmas veszteséget jelentett. Nemcsak arról volt szó, hogy az állami beruházásokkal vagy jelentős támogatással feltárt kőolaj- és földgázmezők határainkon kívülre kerültek, s Magyarország ismét a gazdasági potenciál és katonai stratégiai szempontból alapvető kőolajat importáló országgá vált, hanem arról is, hogy a megmaradt országrész területén egyáltalán nem voltak ismeretesek akkor olyan területek, melyek kőolajtermeléssel bíztattak volna. így érthető, hogy a tőkeerőben is megcsappant nemzetgazdaság elsősorban a külföldi tőkére alapozott.

18 A 60 ezer négyzetkilométer terület átengedéséről szóló szerződést - az