Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – olajbányászokkal a munkáról (MOIM Közleményei 13; Zalaegerszeg, 2001)

Trombitás István

zett módszer magyar meghatározását később „Megegyezéses Eredménycélokkal történő Vezetés" (MEV) névre módosították. - Ezt a módszert Magyarországon már alkalmazták akkor? Próbálkoztak ezzel a Csepel Művek egyik intézetében, az Egri Dohánygyárban és egy gépgyárban is. A legjobb szakértője a témának akkoriban dr. Kovács Sándor egyetemi docens volt. A tanfolyamon Ö tartotta a legtöbb előadást, nagyon megragadóan, érdekesen. A módszer lényege, hogy a vállalat feladatait olyan célokban jelölik meg, amelyek megoldása hasznos eredményeket hoz, másrészt amelyek kialakításával teljes egyetértésre jutnak egymással a végrehajtásban érdekelt és felelős szervezetek vezetői, és ezt a vállalat stratégiájával összhangban teszik. Menet közben, a végrehajtás során rendszeresen közösen értékelik az eredményeket. így a vezetők folyamatosan értesülnek a tevékenység mindenkori eredményeiről. Az esetlegesen szükséges módosítások meghatározása ugyancsak egyeztetett módon történik. Erre a munkamódszerre épül fel az egész vállalat működése. Minden szinten ugyanígy osztják le és ellenőrzik a feladatokat az egyes részlegeknél. A kijelölt célokhoz kötik a vállalatnál minden vezető jövedelmét is. A végső cél, hogy a vállalat működését a vállalati vezetők úgy irányítsák, a vállalati főcélkitűzéseket minden alsóbb szintű vezető is bontsa le a maga szintjére, így a cél-hiarerchia megvalósul. Az elmondottak talán szárazan hangzanak. A gyakorlatban nem kis feladat annak elérése, hogy a vezetők megismerjék és értsék az egyes célkitűzéseket, érezzék ezen célok tartalmát és fontosságát. Nem egyszerű dolog a megegyezés, kompromisszum-készség létrehozása sem. Olyan munkatársi kapcsolatnak kell kialakulnia, hogy a vitákban résztvevők egymást egyenrangú vitapartnernek ismerjék el. Ennek a stílusnak az elsajátítását gyakorlatokkal, tréningekkel lehet elérni. Erre kell az oktatás, a tanfolyam. Azzal folytatnám, hogy természetesen nem volt elég az, hogy én magam megismertem ezt a módszert. Dr. Kovács Sándor docens urat már a tanfolyam alatt „megkörnyékeztem", hogy nem lehetne-e hasonlót a vállalatnál is megtartani, hogy a munkatársak is hallják, megismerjék, és ha ők is úgy vélik, a módszert célszerű volna beépíteni a vállalat működési rendszerébe - az nagyon hasznos lenne. Erre dr. Kovács azt felelte, hogy ez minden további