Horváth Róbert: Beszélgetések az olajiparról – vezetésről, iparvezetőkkel (MOIM Közleményei 10; Zalaegerszeg, 1999)

Péczeli Béla

- Addig nem volt ilyen komoly finomító az országban? A legnagyobb finomítója akkor az országnak a MOLAJ - a Magyar Olaj volt Szőnyben. A Vacuum Almásfüzitőn és a SHELL Csepelen, azonos kapacitású volt, és működtek a péti és nyírbogdányi finomítók. Ezek viszonylag kisebb üzemek voltak. A többi finomító a háború után nagyon leromlott állapotba került, sok már nem is működött. 1952-ben lépett üzembe a Zalai Kőolajipari Vállalat. - A hazai olajbányászat fejlődésével párhuzamosan haladtatok, és alkalmazkodni kellett az olaj minőséghez. Gondolom, ez sok rugalmasságot igényelt. Természetesen. A legjobb volt a lispei olaj, abból nagyon jól lehetett dolgozni. Aztán bejött a nagylengyeli, - a nagy bitumen tartalmával ami más technológiát kívánt. Erre gyakorlatilag nem voltunk felkészülve, de sikerült olyan műszaki megoldásokat találni, amelyekkel a nagylengyeli kőolajat is megfelelően és gazdaságosan lehetett feldolgozni. - Ki tervezte a Zalai Finomítót? Az OLAJTERV, - akkor még VEGYTERV volt. - Szurovy Gézának milyen szerepe volt a zalai építésben? A vele való beszélgetéskor említette, hogy kapott erre külön megbízást. Szurovy Géza akkor főosztályvezető-helyettes volt a minisztériumban bányászati vonalon. Dr. Vájta László volt a másik profilban. A zalai finomító Vájta Lászlóhoz tartozott, talán a nagylengyeli kőolaj mielőbbi elhelyezése végett forszírozta Szurovy. A háborút követően az elsőként épített új finomító a zalai finomító volt. Úgy tervezték meg, hogy - üzemanyag és fűtőolaj mellett - alapjában bitument gyártson. - A nagy feladat ezek szerint Százhalombatta. Ennek mi volt az indítéka? A szovjet import vagy az alföldi termelésnövekedés? Két indíték volt. Az egyik, hogy a nagy mennyiségben bejött szovjet olaj nem volt a megszokott minőségű, feldolgozásához sómentesítést, kénmentesítést kellett végezni. A régi mondás szerint nincs rossz kőolaj csak rossz technológia, tehát az adott olajhoz kellett alkalmazkodni a technológia kiépítésével. A másik ok, hogy Százhalombattán épült az ország egyik legnagyobb erőműve - a Dunamenti Hőerőmű - 2000 MW-os teljesítménnyel, elsősorban folyékony fűtőolajra, mert ilyen teljesítményhez szenet nem