Tamási Judit szerk.: Műemlékvédelem törvényi keretek között, Törvénytől törvényig, Történetek az intézményes műemlékvédelem 120 évéből (Budapest, 2001)

A restaurált szoboremlék, a háttérben a középkori Szent Katalin-vártemplom A körmöcbányai Fő tér 1880 előtt. A felvételen a Szentháromság-emléktől jobbra a ferences templom, balra az I 880-ban lebontott, 1 6. századi eredetű, majd barokk stílusban átalakított Nagyboldogasszony-templom látható. A templomot azért kellett lebontani, mert falai megrepedtek, s az épület életveszélyessé vált a bányajáratokkal keresztül-kasul aláfúrt téren. A Szentháromság-emlék a restaurálás előtt A restaurált Szentháromság-emlék. A kőszobrászati helyreállítást Szász Gyula szobrász készítette 1895-ben. A MOB kezdetben a középkorig bezárólag védte a műemlékeket, s rendszerszerűén csak 1902-ben terjesztette ki a védelmet a 19. század elejéig létrejött művekre. Egy korábban védelem alá került kivétel a körmöcbányai Szentháromság-emlék. A Körmöcbányán Dionysio Stanetti és Martin VogerI szobrászok által 1 765-1 773 között a pestisjárvány ellen, fogadalomból felállított, gazdag szobordíszű Szentháromság-emlék a 19. század második felére már igen rossz állapotba került. A város képviselői a helyreállítás érdekében többször is a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordultak segélyért. A miniszter a MOB véleményét kérte, amely a barokk emléket 1881 -ben még nem tartotta értékesnek, de 1890-ben, Stróbl Alajos szobrászművész szakvéleményét követően, amely szerint „ilyen emlékszobrot, aminőt a vadregényes hegység völgyében fekvő Körmöcbánya városában találtam, tudtommal édes hazánkban csak távolról is hozzá hasonlítható Szent Háromság-emlék egy sincs", fenntartandó műemléknek nyilvánította. Ennek köszönhetően és a többszöri anyagi támogatás eredményeképpen a szoboregyüttes restaurálása 1895-ben befejeződött. A helyreállítást a város fedezte; az összesen 9811 Ft-ba került. A munkákat 1000 Ft-tal támogatta a MOB. Í1