Báró Forster Gyula: Magyarország műemlékei 2., A Műemlékek helyrajzi jegyzéke és irodalma (Budapest, 1905)

Magyarország műemlékeinek általános irodalma

Nagy-Üged. Templom. Rajza említve Arch. Ért. 1878. Lili). Nagy-Vázsorry. R. k. csúcsíves templomrom. 1483. A szentély belívezetének egy része. Pálos-kolostorrom. A Kinizsi Pál által alapított Pálos-zárdára vonatkozó 1489beli Mátyás-féle okirat másolata. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. M. Biz. Budapesti Viszhang. 1856. 51. Mitthel. d. C. Com. 1857. 246. Pelárgus J. leírása, vázlatai. M. Biz. 1872. 89. Könyöki rajzai. M. Biz. 1885. 64. 65.72., 1886. 3. 10. 18. 30. 62. 63. Említve Arch. Ért. 1887. 83. Rupp : Mo. helyr. t. I. 345—8. Ádám I. : Egyh.-műv. Lap. 1883. 101. Récsey V. jel. M. Biz, 1890. 108, Némethy Gábor jel. M. Biz. 1901. 151. Polygon záródású templom és kolostor alaprajzának ironvázlata. Vásonyon kívüli (?) Kolostor Sz.-Mihály — jelzéssel. Rómer iratai. M. N. Múz. Fol. Hung. 1110. Tom. V. Számozatlan 8r. lap. Kinizsi Pál síremlékének maradványai. 1404. Ipolyi A. : Műtört. t. I. 194. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. II. 336. Rómer : Győri t. és rég. füz. II. 56—67. Képpel. Bakony. 179. Könyöki J. rajzai. M. Biz. 1885. 64. 65. 72., 1886. 3. 10. 18. 30. 62. 63. Bárczay 0. : Arch. 1893. 435. A sírkő sorsáról. Némethy Gábor jel. M. Biz. 1901. 151. Gyarmaty Sándor : Budap. Hirlap 1902 jún. 18. (E szerint Kinizsinek a M. N. Múz.-ban levő kardja, s valószínűen a Bécsben őrzött pánczél vértezet is hamisítvány.) Kamicházi Horvát Márk bán sírköve, az előbbivel egy magtárban, de ma már gróf Zichy Jenőnek fejérmegyei sárszentmihályi kertjében hevernek a Kinizsi-síremlék maradványaival együtt. Rómer: Győri t. és rég. füz. III. 213—222. Bárczay 0.: Arch. Ért. 1893. 430. Kinizsi Pál várkastélyának romjai. A vázsonyi templom, vár és kastély felvételi ironvázlatai. 1 —10 drb 8r. lap. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. M. Biz. U. ott a vár leírása, utalással Fényes E. Mo. mai áll. I. 436. l.-ra. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. II. 336. Rómer jel. M. Biz. 1872. 96. 107. Könyöki J. rajzai. M. Biz. 1886. 3. Említve Arch. Ért. 1887. 83. Némethy Gábor: Adatok N.-Vázsony történetéhez. Veszprém. 1901. Egyh.-m. kny. 8r. 160 1. A vár cs őrtorony befödése. Arch. Ért. VII. 24. Nagy-Vázsony mellett, a Nagy-Csepeli-pusztán egyenes zárású templom romjai. Rómer : Arch. Közi. X. II. füz. 0. — — Ironrajz. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. M. Biz. Német-Barnagh közelében levő rom. Tandor 0. jel. M. Biz. 1901. 75. Német-Polány. Sebastian Holzpock hat mich gegossen in Raab Anno 1772. feliratú harang. Rómer Jgyk. VI. 52. és hagy. XLVI. és XLVIII. sz. cs. M. Biz. Egy másik harangon Szűz-Mária, Sz.-József felirat. Rómer-hagy. XLVIII. sz. cs, és Jgyk. VI. 53. M. Biz. Gulden István : A magyar—németpolányi plébánia. M. Sion. 1866. 068. Nemet-Tevel. L. Nagy-Tevel. Nóráp. A Kovácsi-kastélyban római oszlopok. Rómer Jgyk. VI. 62. M. Biz. Olaszfalu. Római telep helyén régi alapfalak stb. Rómer Jgyk. VII. 34. M. Biz. Öskü. Török mecset- vagy őrtoronyhoz épített, kerek apsissal ellátott kápolna. K. G. : Nagy(?) Nemz. (?) Naptár. 1861. 129. Képpel. Rómer : Arch. Közi. X. II. 39. — — Bakony. 141. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. II. 332. Ivánfi Ede jel. M. Biz. 1872. 51. H. I. : Arch. Ért. 1875. 75. Ó-ker. m. 143. Csánki D. (Eskő.) : Mo. fldr. III. 210. Cserna K. rajza. O.-M. Mon. Mo. IV. 204. Ág. ev. templom harangja e felirattal: Josephus Brunner Bude me fudit. 1795. Rómer-hagy. XLVI. XLVIII. sz. cs. es Jgyk. VI. 3. M. Biz. Padrag. Pálos-templomrom. Közig. biz. jel. M. Biz. 1901. 151. Palota (Várpalota). A gr. Waldstein-féle kastélyban levő, Inotán talált római sírkő. Rajz Rómer Flóristól. Rómer-hagy. IX. sz. cs. M. Biz. A kath. templom falában faragványos kő. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. és Jgyk. VI. 11. M. Biz. R. k. templom egyik harangjának felirata: Johann Nuspigler in Ofen goss mich. Másikon (a legkisebb) : Joseph Berger Goss mich in Raab. 1743. felirat. Rómer-hagy. XLVI. sz. cs. M. Biz. A kastély nagyobb harangja e felirattal : Goss mich Balthazar Bachmann in Ofen. Anno 1727. Kisebbiken : Joseph Eisenberger goss mich in Raab. 1747. felirat. Rómer-hagy. XLVI. sz. cs. M. Biz. Várkastély. (Újlaki-féle vár) a város nyugati részén. Régi képei. Birkenstein. 40. tábla. Birken. 758. 59. 1. Birken. 754b. 55. 1. Description. 46. tábla. 1593-ból. Description. 13. tábla. Ortelius. 137. 1. Coronini. 400a. 34. Dilich. 456a. 50. Egyes képe a M. N. Múz.-ban. Bubics. 50. 1. 380-1. Várpalota négytornyos kastélyáról Kaprinai (Steph). Hung. Diplomatica. II. 410. azt állítja, hogy Sz.-István építtette. Idézi Károly J. Fejér vm. tört. I. 167. 2 jegyz. A vár irodalma : Ung. Mag. 1782. II. 331. Kis Károly: Palota várának 1566-iki Sz.-Iván havában a török környültáborlás alól felszabadulása. Tud. Gyűjt. 1826. VI. 108. Patola. Fillér-Tár. I. 1834. 41. Fényes Elek : Mo. mai áll. I. 436. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. II. 332. Patyi László : Adatok a veszprém-palotai várkastély tört.hez. Haz. s a Külf. 1870. 13. Képpel. Rómer Jgyk. VI. 11. és hagy. XVII. sz. cs. M. Biz. Arch. Ért. 1886. 185. Károlyi J. A Fejérm. t. és rég. egyl. Evk. II. 42. Könyöki J. rajza. M. Biz. 1885. 64. 65. 72., 1886. 3. 10. 18. 30. 62. 63. Említve Arch. Ért. 1887. 83. Csánki D. : Mo. fldr. 210. 214. Puszta-Palota omladékai a Bakony sűrű erdejében, egykor Mátyás király vadászlaka, a várostól északnyugatra. Fényes E. : Mo. mai áll. I. 436. Rómer-hagy. XVII. sz. cs. és Jgyk. VII. 11. M. Biz. Hunfalvy J. : Mo. és Erd. Kép. II. 332. Tandor M : Vas. Ujs. 1867. 6. Képpel. Képe. Mo. Képekb. Szerk. Nagy Miklós. 1870. II. 278. Könyöki rajzai. M. Biz. 1880. 3. Arch. Ért. 1880. 185. 1887. 83. Berky J. jegyző jel. M. Biz. 1901. 151.